– Posztdoktori ösztöndíjjal került 2005-ben a Floridai Egyetem Fizika Tanszékére, ahonnan egyenes út vezet egy tengerentúli karrier felé. Ehelyett családjával két év után mégis hazaköltözött. Miért?
– Nagy dilemma, de mégis tudatos döntés volt. Előre láttuk a feleségemmel, hogy ha kint megpályázok egy állandó állást, és bekerülök az amerikai egyetemi rendszerbe, akkor biztosan nem jövünk haza. Mi azonban azt szerettük volna, hogy a gyerekeink Magyarországon nőjenek fel, magyar identitásuk legyen. Annál is inkább, mivel láttuk, hiába beszél magyarul a gyerekeikkel egy, a környezetünkben élő magyar házaspár, a gyerekek egymással már angolul társalognak, hiszen amerikai iskolába járnak. Egyébként a nagyobbik fiunk is angolul szólalt meg először. Amikor azonban 2006 októberében a BBC-n néztük a szétvert megemlékezést és a vérző fejű embereket, egy kicsit elbizonytalanodtunk és elgondolkodtunk, hogy inkább menekültstátuszt kérünk, és Amerikában maradunk. Aztán megszületett a második gyermekünk, és eldöntöttük, hazajövünk, hogy a gyerekeinknek a magyar ne csak egy tanult nyelv, hanem valóban az anyanyelve legyen.
– Hazaérkezve mi várta itthon?
– Mivel a kutatókat itthon akkoriban egyáltalán nem fizették meg, eleinte kilátástalannak tűnt a helyzet, csak egy hajszálon múlott, hogy nem mentem vissza Amerikába. Többször pályáztam a NASA-hoz, és behívtak utolsó körös állásinterjúra is. 2009 márciusában azonban elindult a Kepler űrtávcső, amelynek elsődleges feladata, hogy a Naprendszerünkön kívüli, távoli csillagok körül keringő bolygókat, úgynevezett exobolygókat keressen a csillag fényességének mérésén keresztül. Ezek a pontos mérések magukról a csillagokról is nagyon sok újdonságot árulnak el. Ez utóbbi témára – az Amerikában szerzett szakmai tapasztalataimnak és az ott megalapozott hírnevemnek köszönhetően – egy nemzetközi kutatócsoport vezetésére kértek fel. A Kepler-adatok elemzésére itthon is létrehoztam egy saját kutatócsoportot, és ezzel is foglalkoztam az elmúlt csaknem tíz évben, sőt erre épült a tavaly megvédett MTA nagydoktori értekezésem is.
– És ha jól sejtem, ez alapozta meg, hogy idén sikerrel pályázott a Pálinkás József által kidolgozott és 2009-ben elindított Lendület programra is. Kik és mivel jelentkezhetnek, illetve milyen kritériumoknak kell megfelelniük?
– Minden tudományágban lehet pályázni, megkötés nélkül, csak a kiválóság számít. Ehhez rengeteget kell publikálni, és olyan szakmai minőségben, hogy sokan hivatkozzanak rá. Számít az is, hogy a pályázó hol szerezte a PhD-jét, van-e külföldi szakmai tapasztalata, hány konferencián vett részt, hányra hívták előadónak, hány hallgatója, doktorandusza volt, milyen neves intézetekben dolgozott, illetve bizonyítani kell azt is, hogy alkalmas egy kutatócsoport vezetésére. A túljelentkezés mindig nagy, idén 105-en pályáztunk, és 21-en nyertük el a lehetőséget, hogy kutatócsoportot alapíthassunk.
– A Lendület elnyerése a szakmai elismerés mellett nyilván anyagi előnyökkel is jár.
– A csoportvezető kutatók öt évre kétszeres egyetemi tanári bért kapnak, ami persze még nem éri el a nyugati fizetést, de már egy olyan versenyképes jövedelem, amiért tényleg érdemes hazajönni. A kutatócsoportok számára pedig évente maximálisan hatvanmillió forintra lehetett pályázni, ami öt évre háromszázmillió forintot jelent. Ez nagyságrenddel nagyobb összeg, mint egy átlagos magyar kutatói pályázat. Egyébként a program – mivel nem csak magyar állampolgárok pályázhatnak rá –, a külföldi kutatók körében is népszerű. Így került például intézetünkbe egy olasz származású hölgy, aki Ausztráliából költözött Magyarországra férjével és négy gyermekével. De a Lendület igazi előnye, hogy kinevelt egy olyan tudósgenerációt, akik valóban aktívan dolgoznak, lehetőségük van arra, hogy ezt itthon tegyék, és ezzel a jövő vezető kutatóivá válhatnak.
– Mivel foglalkozik majd az újonnan alakuló kutatócsoportja?
– Mivel a program egyik fontos célja, hogy növelje az Akadémia kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét az intézményeiben és az egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújításával, így csak új kutatási témával lehetett pályázni. A kutatócsoportunk elsődleges célja az, hogy minden eddiginél pontosabban tárjuk majd fel saját csillagrendszerünk, a Tejútrendszer és más galaxisok tizenhárommilliárd éves történetét. Erre minden esélyünk meg is van, hiszen a technológia fejlődése most érkezett el arra a szintre, hogy több milliárd csillag együttes vizsgálatával a saját galaxisunkban térképezhetjük fel a kozmikus időskálán végbement folyamatokat. Ehhez persze jó alapul szolgálnak eddigi kutatásaim, az Európai Űrügynökség 2013 óta működő Gaia nevű műholdja, ami nagyon pontosan méri a csillagok pozícióját és mozgását, valamint a NASA áprilisban indult TESS nevű űrtávcsöve, mely a csillagok fényességét méri majd. De a Lendületnek köszönhetően bekapcsolódhattunk az egyik legnagyobb hatású földi égboltfelmérő program, a 2019-ben Chilében induló Large Synoptic Survey Telescope (LSST) munkájába is. A most épülő távcső tíz éven keresztül színes moziként fogja monitorozni az égboltot, mintegy 17 milliárd csillagot és 20 milliárd galaxist térképez majd fel, és minden változást rögzíteni fog. Ennek köszönhetően, a történelemben először, hamarosan minden Földön élő ember választhat magának saját csillagot az LSST csillagkatalógusából.
– Milyen eredményre számítanak?
– Az az izgalmas, hogy a Tejútrendszer még mindig nem végleges, és közel sem annyira békés, mint gondolnánk. Máig kannibálként kebelezi be a kisebb galaxisokat, amiknek a csillagai gyűrűszerű struktúrák mentén pályára állnak, és beolvadnak a galaxisunkba. A pontos mérésekkel várhatóan jobban megértjük majd ezeket a mechanizmusokat, „galaktikus archeológusként” vizsgálhatjuk meg galaxisunk nagyon öreg objektumait, így fény derülhet arra, mi is történt voltaképpen tizenhárommilliárd évvel ezelőtt. De forradalmi áttörést jelent majd a chilei LSST is, amely a hihetetlen nagy, sok petabyte nagyságrendű adatmennyiségével gyökeresen át fogja formálni a csillagászat tudományát. Ebből a folyamatból a magyar csillagászok sem maradhatnak ki, aminek egyik záloga a most elnyert Lendület pályázat.
KA: A 2019-re elkészülő, 8 méter átmérőjű Large Synoptic Survey Telescope (LSST) művészi elképzelése
Forrás: MAGYAR DEMOKRATA - 2018. 06. 06.