Közös tanácskozásra hívta az önkormányzat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium a város és a régió exportra készülő kis- és középvállalkozóit. A vállalkozói délutánon Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere köszöntötte a rendezvény vendégeit a CAMPUS nagyelőadójában.
– A koronavírus-járvány szembesített minket a globalizáció árnyoldalával. A vírus egy nap alatt állította meg a világot, és egy hónap alatt romba döntötte a világgazdaságot. Ebben a helyzetben a helyi tudás, erő és gazdasági tapasztalat felértékelődött – fogalmazott a polgármester. – A nemzetközi tőkének való teljes kiszolgáltatottság nem egy jó állapot. Ezt a városnak továbbra is szem előtt kell tartania.
A polgármester hangsúlyozta, fontosnak tartja a párbeszédet a vállalkozókkal, meg kell ismerni egymás céljait, lehetőségeit és az együttműködési pontokat, amelyekből tovább lehet fejlődni, új lendületet lehet kapni. Ez azért is fontos, mert most lezárul egy tízéves fejezet a város történetében.
Túl vagyunk egy borzasztó intenzív iparosításon, ami az elmúlt 10 évben keresztülzúgott a városon – mondta Szemereyné Pataki Klaudia. – Az 1000 milliárdot is meghaladja az elmúlt évtizedben városunkban megvalósult beruházások, fejlesztések értéke. A következő tíz év stratégiai irányvonalait is hasonló léptékben kell meghatároznunk.
A polgármester után dr. Salacz László országgyűlési képviselő szólt a résztvevőkhöz. Elmondta, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére tett javaslatot a Parlament Törvényalkotási Bizottságában, amit természetesen leszavaztak. – Kívánom önöknek, hogy ne ilyen boldogsághormonnal kelljen injekciózniuk a munkavállalóikat – mondta a képviselő, és jó tanácskozást kívánt.
György László államtitkár, aki a Neumann János Egyetem docense, azzal kezdte előadását, hogy hazánk az Európai Unió átlagánál sokkal kedvezőbb helyzetben került ki a vírushelyzet okozta válságból. Ez is azt mutatja, hogy beváltak a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseihez fűzött remények.
Az államtitkár kifejtette, a jövőre nézve optimisták lehetnek a vállalkozók. Kína gazdasága talpra állt, a hazai családok komoly megtakarításokat halmoztak fel, az Európai Unió pedig soha nem látott gazdaságélénkítő forrásokat biztosít 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban. Ez mind bizakodásra adhat okot.
Előadásának következő részében a Gazdaságvédelmi Akcióterv eredményeit részletezte az államtitkár. A márciusi intézkedéseket követően lépett életbe az akcióterv második fázisa, amely öt alappilléren nyugszik.
– Munkahelymegőrzésre 380 milliárd forintot különítettek el 2020-ban. Munkahely-teremtésre 804 milliárd forintot fordít a kormány 2020 és 22 között. A kiemelt ágazatok megerősítésére 2564 milliárd forintot különítettek el, míg a vállalkozói finanszírozások keretében 2416 milliárd forintnyi kedvezményes hitel-és tőkeforrást teremtettek ugyanerre az időszakra – fejtette kit György László. Az ötödik pillér a családok és a nyugdíjasok védelme az akciótervben.
Az eredmények tekintetében büszkék lehetünk arra, hogy a múlt héten csökkent a regisztrált álláskeresők száma. – Törékeny még ez a fordulat, de azon dolgozunk, hogy tovább csökkenjen ez a szám – fogalmazott az államtitkár.
Kiemelte, a KSH statisztikái alapján leginkább a fiatalokat érintette a vírushelyzet, és a munkaerő rövidítése okozott nagy problémákat. Ezt a Diákhitel Plusz bevezetésével illetve bértámogatással igyekeztek orvosolni.
Versenyképesség-növelő támogatásként 376.75 milliárd forintra lehetett pályázni, összesen 806 pályázat érkezett a kiírásra. Bács-Kiskun volt az egyik legaktívabb a megyék közül, innen 61 pályázat érkezett.
György László azzal zárta beszédét, hogy maradt még muníció a gazdaság védelme érdekében, fel vannak készülve a járvány újabb hullámára is.
Az államtitkár után Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese tartott előadást, kiemelve, hogy az innovációk kitörési pontot jelenthetnek a válságkezelésben. Részletesen beszámolt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2020-as stratégiájáról, a hazai és a nemzetközi pályázati lehetőségekről.
Az előadások után kötetlen beszélgetésekkel folytatódott a vállalkozói délután. A résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy feltegyék kérdéseiket az előadóknak, és egyeztessenek az együttműködés lehetőségeiről.
Forrás: hiros.hu