De a siker érdekében már az általános iskolásoknak is érdemes bepillantást adni a kutatók izgalmas életébe. Dr. Szabó Istvánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) innovációs és általános elnökhelyettesét kérdeztük. A DigitalHungary 2019. november 12-i cikke.
Mit érdemes tudnunk az Új Nemzeti Kiválóság Programról (ÚNKP)? Mi a célja az ösztöndíjprogram kiírásának?
Az ÚNKP alapvetően azzal a céllal született meg, hogy megismertesse a fiatalokat a tudomány és a kutatás világával, ösztöndíjszerű támogatásokat nyújtva az érdeklődő hallgatóknak. A különböző alprogramok a felsőoktatásban részt vevők pályaívéhez igazodva épülnek föl. Az ÚNKP belépő szakasza a középiskolából a felsőoktatásba való bekerülés; ebben a szakaszban azok a fiatalok juthatnak támogatáshoz, akik valamilyen középiskolai tanulmányi versenyen kiemelkedően szerepeltek. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen teljesítmény a tehetség indikátoraként jelenik meg. Ekkor lehet először "megfogni" a hallgató kezét, s megmutatni, hogy valójában mit is jelent a kutatói élet. Az idő előrehaladtával pedig egyre erősebben megjelennek az igények és elvárások azzal kapcsolatban, hogy a programban résztvevők hogyan tudnak érdemben bekapcsolódni a hazai kutatási életbe. A program következő lépcsői az alap-, illetve a mesterképzésben tanulók támogatása, valamint a doktorjelölti és a doktori ösztöndíjrendszer. Az ÚNKP-n belül a legmagasabb szint a Bolyai+ program a fiatal oktatók és kutatók számára. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai ösztöndíjprogramjához kapcsolódva helyezi egyfajta keretbe a felsőoktatási tudományos pályát, az egyetemi és az akadémiai területek szorosabb együttműködését célozva meg a tudomány erősítése érdekében. Ennek egyik eleme, hogy a Bólyai-pályázaton megjelenő új kutatási eredmények minél korábban jelenjenek meg a felsőoktatás világában is.
Milyen a fogadtatása az ösztöndíjprogramnak?
Nagyon pozitív várakozással tekintenek rá a hallgatók, évről évre emelkedik a résztvevők száma. Az idén az előző évinél is több, összesen 2003 hallgató nyert ösztöndíjat a rendszerben. Az ÚNKP deklarált céljai között szerepel, hogy a fiatalokat az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK-n) való részvételre ösztönözze. Itt a tehetséges fiatalról ténylegesen kiderülhet, hogy társaihoz képest milyen eredménnyel és hatékonysággal végzett kutatói munkát. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián sikeresnek bizonyult hallgatók közül később nagy számban kerülnek ki egyetemi oktatók vagy vállalatvezetők. Olyan közösségről van szó, amelyik a kutatás-fejlesztés, az innováció területén előre viszi Magyarországot. Ezért akik az OTDK-n érdemi teljesítményt nyújtanak, jelentős pluszpontokkal pályázhatnak ÚNKP-ösztöndíjra.
Ezek szerint az OTDK egyfajta beugró a tudományos életbe?
Fogalmazhatunk így is. Az OTDK szépséget éppen az adja, hogy az valójában egy hallgatói kíváncsiságon és mentori támogatáson alapuló rendszer. Maga a program nagyon régóta működik közmegelégedéssel és megbecsüléssel, tavaly elnyerte például a Magyar Örökség díját is.
Az ösztöndíjakon, mentorokon kívül mire lehet még szükség ahhoz, hogy a fiatalokban – ha ez cél – még erősebben jelenjen meg a tudományos érdeklődés, vagy akár az innovációs gondolkodás?
A tudományos érdeklődés felkeltését sokkal korábban el kell kezdeni, már az általános iskolában, a középszintű oktatásban is meg kell szólítani a fiatalokat. Tizennyolc évesen valaki aligha dönt arról, hogy ő fizikus lesz, ha addig nemigen találkozott a fizikával, mint tudományággal. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tervei között szerepel is egy olyan támogatási konstrukció, amely kifejezetten a tudományos pályaorientációt kívánja erősíteni. Nagyon fontos, hogy a diákok élményhez jussanak és megtudják: a kutatás világa sokkal izgalmasabb annál a sztereotípiánál, miszerint emberek fehér köpenyben matatnak egy laborban.
A Kutatók Éjszakája például szintén ezt az élményfaktort helyezi előtérbe, ám mi intézményesíteni kívánjuk ezt a folyamatot. Az innovációval kapcsolatban pedig, amikor a vállalkozóvá válás kerül szóba, azt az üzenetet adjuk át, hogy a vállalkozói lét és a tudomány egymást nem kizáró fogalmak, hiszen egy kutató is lehet sikeres vállalkozó. Bizonyos projektek – mint például a felsőoktatási és ipari együttműködések – esetében kimondott cél, hogy tudományos alapon jöjjenek létre sikeres vállalkozások. Ám a vállalkozóvá válást segítő képzések paradigmaváltást igényelnek az egyetemeknél is, esetükben a piacorientált működés már nem csak a hazai, de az európai gondolkodásban és oktatási rendszerben is megjelent. Mindenki egyre inkább keresi annak lehetőségét hogyan lehet a tudományos teljesítményt hasznosítani, a kutatási tevékenységet piacosítani, hogy új, innovatívabb vállalkozások jöjjenek létre Európában. Az NKFIH keretein belül is létezik olyan pályázati konstrukció, amely kifejezetten az egyetemek innovációs ökoszisztémájának megerősítését támogatja; többek között azt, hogy az egyetemek képesek legyenek ígéretes startupok létrejöttét előmozdítani.
Pontosan miben mérhető a programok, ösztöndíjak hatása, a befektetett energia, pénz és idő hasznosulása?
A kutatásfinanszírozás eredményessége jól mérhető a publikációs tevékenységben, idézettségben és szabadalmakban. Ezek kulcstényezők a nemzetközi egyetemi rangsorokban, de szempontként jelennek meg a később benyújtott hazai és nemzetközi kutatói pályázatok értékelésében is. Ilyen mérce persze az ÚNKP esetében még nem alkalmazható, ám a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány és a kutatói világ irányába nagyon is komoly, bár nehezen számszerűsíthető haszonnal jár. Az innovációra fordított erőforrások megtérülésének mutatója pedig többek között az, hogy egy startup vállalkozásnak milyen a felfutása, mennyi tőkét tud bevonzani, illetve milyen bevételt generál.
Ön személy szerint mit tart elérendő célnak a fiatalok, a kutatás és az innováció relációjában?
Egyre népszerűbb az a szemlélet, hogy a kutatást és az innovációt nem érdemes élesen szétválasztani egymástól, hisz valójában mindkettő ugyanannak a világnak egy-egy vetülete. Nyilván van átjárás a két terület között, amelyek találkozásából a létrejövő termékek magas hozzáadott értéket képviselnek. Ha ez a típusú megközelítés – amely a fiatalok körében már egyre elfogadottabb – teret tud nyerni magának a jövőben, akkor az jelentős előrelépés lesz.
Forrás: digitalhungary.hu