Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa gazdasági felzárkózását, hazánknak szükségszerűen át kell állnia a minőségi alapú, intenzív növekedési modellre. A magyar gazdaság a 2010-es években lezajlott felzárkózásával gazdaságtörténeti léptékű eredményeket ért el, amelynek alapja a gazdaság elsősorban extenzív (mennyiségi) tényezőkön alapuló növekedése volt. A 20-as évek megnyeréséhez éppen ezért új növekedési modellre kell átállni, amelyet sokkal inkább intenzív, minőségi jegyek határoznak meg, és az alapja a termelékenység és versenyképesség növelése, illetve az energiahatékonyság javítása lesz.
Az MNB kutatásai hazánkban mintegy 1100 innováció-vezérelt vállalatot azonosítottak, amelyek annak ellenére, hogy a működő magyar vállalatok csupán 0,3 százalékát tették ki, a teljes magyar bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát adták 2009 és 2019 között – jelezték a Magyar Nemzeti Bank szakemberei a jegybank Növekedési jelentés című kiadványában. Az intenzív növekedési fordulatnak alapvető eleme az innováción és folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor. A magyar innovációs aktivitás mind ráfordítás, mind eredmény szempontjából jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az állami és magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya ugyan emelkedett az elmúlt évtizedben, de a kisebb vállalkozások körében különösen alacsony az intellektuális eszközök felhalmozásának szintje (az úgynevezett okos beruházások aránya), amit a szabadalmak, védjegyek és a formatervezési minták alacsony száma is mutat. Magyarország innovációs hatékonysága nemzetközi összehasonlításban komoly növekedési tartalékot mutat: értékünk aktuálisan az EU átlaghoz képest 57 százalék, míg a TOP5 uniós országhoz viszonyítva 37 százalék.
Az idei Növekedési jelentés az innováció terén a világ egyik vezető egyetemének (MIT) keretrendszerét használva elemzi a hazai innovációs ökoszisztémát. A magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztésének céljából a Magyar Nemzeti Bank több más szervezettel partnerségben – így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal, valamint olyan vezető piaci innovátorokkal közösen, mint a 4iG, a 77 Elektronika Kft., a Design Terminál Közhasznú Nonprofit Kft. és az Oncompass Medicine Hungary Kft. – csatlakozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) üzleti iskolája által elindított Regionális Vállalkozásfejlesztési Programhoz (MIT REAP). Az MIT REAP regionális vállalkozásfejlesztési keretrendszer végső célja az innováció támogatásán alapuló regionális vállalkozásfejlesztési stratégia támogatása. A rendszer középpontjában az úgynevezett innováció-vezérelt vállalatok (Innovation Driven Enterprise, IDE) állnak, amelyeket az különböztet meg a hagyományos kis és középvállalatoktól, hogy egyrészt a versenyképességüket az innovációra alapozzák, másrészt az innovációs teljesítményük alapján képesek kiemelkedő üzleti eredményt elérni. Az IDE-k amellett, hogy az innováció piaci motorját képezik, jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez is. Az innovációs ökoszisztéma alapját és megfelelő működését az intézmények, illetve a szabályok, a gyakorlatok és normák teremtik meg. Az intézményi alapok határozzák meg a vállalatok működésének keretrendszerét, biztosítják a befektetők, a széles értelemben vett magántulajdon és az innovációk védelmét, a verseny tisztaságát. Magyarország az Európai Unió tagállamaként megfelelő jogi és gazdasági keretrendszerrel rendelkezik, hozzáférünk az Európai Unió közös piacához, a szabadalmi jogok biztosítva vannak, és a tágan értelmezett jogi környezet biztonsága támogatja az innovációt és a vállalkozóvá válást. A hazai gazdaság integrált a nemzetközi termelési láncokba, és magas a külföldi működőtőke (FDI) részaránya, ami szintén kedvező jelzés az intézményi fejlettségre vonatkozóan. Az infrastruktúra terén szintén jól teljesít hazánk: a 21. század kritikus infrastruktúráit tekintve az unió középmezőnyében, miközben a digitális infrastruktúra egyes szegmenseiben az élmezőnyben szerepel. A jegybanki jelentésben kitérnek arra, hogy az MIT öt szereplős modelljének minden eleme (egyetem, kormányzati intézmények, kockázati tőke, nagyvállalat és maga a vállalkozó) megtalálható Magyarországon, azonban a szereplők közötti együttműködés jelenleg elmarad a jó gyakorlatoktól. A kutatói–vállalkozói együttműködés az uniós átlag alatti Magyarországon. A jól működő együttműködéshez szemléletváltásra van szükség, célzott eszközökkel az egyetemek, a kutatóintézetek, a kockázati tőke és az ipar közötti együttműködés erősíthető. Hasonlóan fontos, hogy a nagyvállalatok és az egyetemek között kiépített, közös kutatási együttműködések hatása a kkv szektort is elérje.
Az innováció vezérelt vállalkozások elindítása jelentős tőkebefektetést igényel a kezdeti fázisban, és az ötleteknek csak egy alacsony részaránya lesz sikeres, ezért a kockázatok viselése és megosztása kulcsfontosságú. Az innovációban érdekelt vállalkozások külső partneri támogatással, a kockázati tőke – például az úgynevezett „smart money” vagy angyal befektetők – bevonzásával gyorsabban tudnak növekedni, mint az az önerejükből lehetséges lenne. A befektetők körét tekintve a kelet-közép-európai régióban – így hazánkban is – a kormányzati források dominálnak, ami jelentős eltérés a fejlettebb kockázatitőke piaccal rendelkező régiókhoz képest. A hazai kockázatitőke-befektetők köre meglehetősen heterogén: a kisebb alapok általában vagyonos magánszemélyek pénzeszközeit kezelik, míg a skála másik végén a nagy állami és uniós támogatású alapok állnak. Az innovációs ökoszisztéma legfontosabb elemei a hazai innováció-vezérelt vállalatok (Hungarian Innovation Driven Enterprises, HIDE). Az innováció egyenlő a találmány szorozva üzleti értékesítéssel (innovation = invention × commercialization). A hazai, sajátos HIDE definíciót is e köré építettük. A HIDE vállalatok valamilyen innovációs erőfeszítéssel vagy eredménnyel jellemezhetők (szabadalommal, levédett márkával, K+F ráfordítás miatti adójóváírással vagy K+F-hez kapcsolódó kormányzati támogatással). Emellett pedig vagy gyorsan növekvő, úgynevezett gazella státuszban vannak, vagy bár már nincsenek gazella helyzetben, de erős exportteljesítményt mutatnak.
Az MNB kutatásai hazánkban mintegy 1100 innováció-vezérelt vállalatot azonosítottak, amelyek annak ellenére, hogy a működő magyar vállalatok csupán 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény 22,8 százalékát adták 2009 és 2019 között. Ezek a vállalatok érett (9-12 éves), túlnyomó részben hazai tulajdonban álló vállalkozások. Tevékenységi körüket tekintve 43 százalékuk speciális szaktudást igénylő, szűk iparágakban működik. A HIDE-cégek gyakrabban találhatók olyan tudásintenzív tevékenységi körökben, mint a természettudományi és műszaki kutatás-fejlesztés, a számítógépes programozás, a mérnöki-műszaki-üzletviteli-informatikai szaktanácsadás, a speciális termékek gyártása és kereskedelme. Nemzetközi tapasztalat, hogy az innováció-vezérelt működés földrajzilag erősen koncentrált. A HIDE-vállatok közel fele a fővárosban működik, de innovációvezérelt cégek nagyobb számban még a többkaros egyetemmel rendelkező megyeszékhelyeken is jelen vannak (Debrecen, Győr, Pécs). A hazai HIDE-okat célzó kérdőíves felmérést készített a jegybank, amely megerősítette, hogy a finanszírozás kritikus pontnak bizonyult az innovatív vállalatok körében. Aktuálisan az önfinanszírozás (88 százalékuknál), a támogatások különböző fajtái (71 százalékuk esetében) és az adókedvezmények (61 százalékuknál) jelentik az elérhető forrásgyűjtési lehetőségeket a legtöbb cég számára. A vállalatok kevesebb mint 40 százaléka ér el alternatív forrásgyűjtési eszközöket. A kutatás arra is rámutatott, hogy az innovatív vállalatok sokkal inkább kockázatvállalók, mint az átlagos magyar vállalkozások: elfogadják a hibázás kockázatát – arra tapasztalatszerzésként tekintenek. A vállalkozásindításban jó lehetőséget látó magyar felnőtt lakosság mindössze 16,8 százaléka nem fél a vállalkozóvá válás potenciális kudarcaitól. A legfontosabb stratégiai célok a „smart money” alkalmazási feltételeinek a biztosítása, illetve használatának a terjedése. A gyors és rugalmas befektetési konstrukciók a magvető (seed) fázis előtti innovátorok számára különösen fontosak. A barátok és a családtagok, valamint a crowdfunding mellett az üzleti angyalok és a korai fázisban lévő vállalkozásokra fókuszáló kockázatitőke-társaságok befektetései is lehetőséget jelenthetnek az innovátorok számára, azonban a hagyományos tőkebevonás gyakran bizalmi alapú, időigényes és jelentős többletköltségekkel jár. Megfontolandó az állami kockázatitőke-befektetések szerepének újragondolása. Nemzetközi tapasztalatok alapján az állami kockázatitőke-befektetési megközelítések módosítása és inkább társbefektetőként való megjelenése lehet célszerű. A litván állami finanszírozási gyakorlat jó példa lehet ennek kapcsán, ahol az állami kockázatitőke-befektető nem önállóan, hanem jellemzően társbefektetőként fektet be a piaci szereplővel megosztva.
Forrás: figyelo.hu