Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter és Dr. Németh Imre, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) vezérigazgatója, valamint Nagy Sándor az RFH Zrt. elnöke együttműködési megállapodást írt alá a hazai kutatás-fejlesztés és innováció-politika céljainak megvalósítása érdekében.

A korábbi szétaprózódott finanszírozás helyett jövőre külön fejezetben, nevesítve jelennek a nagyobb méretű kutatás-fejlesztési költségek és bevételek a költségvetésben „XXXIV. Kutatás és technológia fejezet” címmel. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter munkája révén létrejött önálló fejezet 37,2 Mrd Ft-tal gazdálkodhat, de kutatás-fejlesztés támogatására ennél jóval több forrás, közel 170 Mrd Ft lesz elérhető pályázati úton 2009-ben.

A vállalkozói szféra és az innováció többi szereplő közötti együttműködés megerősítésének és az induló vállalkozások támogatásának fontosságát hangsúlyozta Dr. Imre József, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) főosztályvezetője a Demo '08 konferencián. Az NKTH a konferencia megszervezését anyagilag is támogatta, valamint szakmai partnere is volt a főszervező IDG Hungary-nek és a Figyelőnek.

Ez a célja annak a projektnek, amely hazai forrásból 485,3 millió forintot nyert el a Nemzeti Technológiai és Kutatási Hivatal (NKTH) pályázatán. A „Versenyképes mezőgazdaság és élelmiszeripar” fejezetben szerepelt sikeres terv a magyar mangalica minőségének garantálására 2009-2012 között kidolgozandó DNS-alapú vizsgálati módszerrel  biztonsággal szűri majd ki a hamisítványokat.  A fejlesztéseket Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter mutatta be a sajtó képviselőinek az emődi mangalica génbank telephelyén.

Háromoldalú, magyar-izraeli palesztin- tudományos együttműködésről rendeznek háromnapos tanácskozást Miskolcon, 2008. december 10 és 12. között. A nanotechnológia témakörében létrehozott kutatási projektet a Tel Aviv-i magyar nagykövetség szervezte két jeruzsálemi egyetem, a jeruzsálemi Héber Egyetem és a palesztin Al Quds Egyetem, a miskolci Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet, illetve más magyar kutatóhelyek képviselőinek részvételével.

A mai napon, 2008. december 9-én Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen ünnepélyes külsőségek között az Egyetemi Tanács ülésén díszdoktori (Doctor honoris causa) címet adományoztak Dr. Molnár Károly professzornak, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszternek.

Dubna-napok" ("JINR days") néven 2008. december 3. és 5. között hosszú idő után ismét bemutatkozik Magyarországon az oroszországi Dubnában működő Egyesített Atommagkutató Intézet (EAI). Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) közös szervezésében megvalósuló rendezvény védnökei Pálinkás József, az MTA elnöke, Kroó Norbert, az MTA alelnöke, Németh Tamás, az MTA főtitkára és Csopaki Gyula, az NKTH elnöke. Az 1956-ban alakult, ma 5500 fős nemzetközi kutatóintézet 18 tagországot számlál. Magyarországgal a tudományos kapcsolatot egy, az MTA és az EAI között megkötött kétoldalú együttműködési megállapodás szabályozza.

René Roudaut magyarországi francia nagykövet és Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke nyitotta meg a Budapesti Francia Intézetben 2008. december 1. és 2. között rendezett magyar-francia tudományos tanácskozást. A találkozó célja a tapasztalatcsere mellett egy új közös kutatás-fejlesztési pályázat előkészítése volt.

„2008-ban mintegy 40 milliárd forint jut a kutatás-fejlesztésre  Magyarországon, amely a vállalati önrésszel kiegészülve 50 milliárd forint értékű fejlesztés forrását jelenti. A Nemzeti Technológia Program I. fordulójának keretében hirdették meg az Infokommunikációs eszközökkel támogatott életvitel dedikált területet, melynek keretében összesen 1,58 milliárd forintról döntött az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Ebből nyert el 895 millió forintot a General Electric Healthcare Zrt.”- mondta Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős miniszter.

„A tudomány az élhető Földért”. Ez a témája a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal rendezett konferenciát „Kutatás a fenntartható vízgazdálkodásért” címmel. A 2008. november 19-én megtartott konferencia fő témái voltak: a fenntartható vízgazdálkodás, az ennek érdekében folytatott és folytatandó kutatások, fejlesztések, a vízgazdálkodás társadalmi és gazdasági hatásai, az éghajlatváltozás hatásai, az árvízi veszélytérképezés, valamint az árvíz, a belvíz és az aszály összehangolásának kérdései.

2008. november 18-án került sor a Scopus Fiatal Kutatók díjának átadására. A Díjat, melyet a holland Elsevier tudományos kiadó vállalat ajánlott fel, a Magyar Rektori Konferencia Elnöksége ítélte oda tíz tudományterületen a legkiválóbb harminc év alatti kutatók számára.

2008-ban a tervezetthez képest 10 milliárd forinttal több, összesen 40 milliárd forint jutott nemzetgazdasági és társadalmi hatásuk szempontjából is jelentős stratégiai kutatások támogatására. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kérésére a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – KuTIT (Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács) jóváhagyása mellett - a Nemzeti Technológia Program meghirdetett második szakaszában 10 milliárd forinttal több támogatásról dönthetett. A világban jelenleg zajló globális válság és a klímaváltozás kihívásaira a magyar fejlesztéseknek is választ kell adniuk. A pályázat középpontjában a kis-és középvállalkozások k+f igényeinek érvényesítése állt.

Japán-magyar kutatócserékre nyílik lehetőség a Magyarország és a Japán közötti tudományos és technológiai (TéT) együttműködés keretében kiírt pályázat révén. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán felsőoktatási intézetek, egyéb, költségvetési körbe tartozó szervezetek, szövetkezetek, illetve olyan gazdasági társaságok indulhatnak, amelyek a természet-, az orvos-, a mezőgazdasági és a műszaki tudományok terén kívánják a támogatott együttműködést megvalósítani.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány kivételes modell szerint működik, segítségével az elmúlt 15 évben a magyar tudósok „rejtett kincseket” hoztak létre, melyek beépültek a mindennapi életünkbe.

2008-ban a tervezetthez képest 10 milliárd forinttal több, összesen 40 milliárd forint jutott nemzetgazdasági és társadalmi hatásuk szempontjából is jelentős stratégiai kutatások támogatására. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kérésére a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – KuTIT (Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács) jóváhagyása mellett - a Nemzeti Technológia Program meghirdetett második szakaszában 10 milliárd forinttal több támogatásról dönthetett. A világban jelenleg zajló globális válság és a klímaváltozás kihívásaira a magyar fejlesztéseknek is választ kell adniuk. A pályázat középpontjában a kis-és középvállalkozások k+f igényeinek érvényesítése állt.

Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága elemző ország tanulmányát a magyar innovációs rendszerről a világ egyik legelismertebb nemzetközi intézményének a témával foglalkozó kiváló szakemberei készítették el. Az OECD tanulmány (OECD Reviews of Innovation Policy - Hungary) célja, hogy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához javaslatokat dolgozzon ki a kormányzati politika és az innovációs rendszer szereplői számára.

Vas Ádám személyében magyar tagja is van az Innovatív Gyógyászati Kezdeményezés (Innovative Medicine Initiative – IMI) Tudományos Bizottságának. A kezdeményezés célja az európai gyógyszeripar versenyképességének javítása valamint olyan új eszközök kialakítása, melyek biztonságosabb és hatékonyabb gyógyszerek fejlesztését teszi lehetővé.

A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 2-án a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.

A Lisszaboni Szerződés alapján uniós szintű cél, hogy az innováció legyen a gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja. Az innovációs tevékenység növelése azonban nem csak az ország egészének versenyképességéhez, hanem a gazdasági-jövedelmi különbségek felszámolásához is hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a régiók kiemelkedően fontos szerephez juthatnak.