„A hazai innováció erősítése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy az állam szerepvállalásának dominanciája helyett folyamatosan a vállalatok váljanak a hazai kutatás-fejlesztés legfontosabb támogatóivá.” – hangsúlyozta Molnár Károly Kutatás-fejlesztésért felelős Tárca Nélküli Miniszter a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány 15 éves jubileumi konferenciáján a Stefánia Palotában. „Ezért is fontos, hogy az elmúlt napokban 26 milliárd forintot ítélt meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal bírálóbizottsága ötven olyan innovációs projekt számára, amely közül négyben a Közalapítvány is részt vesz konzorciumi tagként, és amely ötven projekt több mint 50%-ában kis- és középvállalkozások nyertek innovációs támogatást. Így erre az évre mintegy 40 milliárd forint hazai forrással járultunk hozzá az innováció fejlesztéséhez.” – mondta a miniszter.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány elmúlt 15 év során több mint 600 projekt megvalósulásában vett részt. További 57 áll jelenleg előkészítés alatt. Ezen projektek eredményeképpen mára 25 szabadalom született. Kb. 100 kutatás eredménye (termék, know-how, szolgáltatás) épült bele a mindennapi életünkbe. Ezek gazdasági haszna becslések szerint mintegy 10 milliárd Ft.

Fennállása során a Közalapítvány több mint 400 hazai és külföldi vállalattal működött együtt, valós piaci igények kielégítését szem előtt tartva. Ez azt is jelenti, hogy nem csupán új termékek kifejlesztésében vállalt részt, hanem konkrét termelési problémák megoldásában is segítséget nyújtott, pl. elromlott gyártóberendezés vállalati belső erőforrásból meg nem valósítható javítása, vagy a termelési kibocsátás növelése, illetve egyéb szolgáltatásokat is kínálnak (pl. lézeres anyagmegmunkálás).

Megalakulásakor az Alapítvány körülbelül egymilliárd Forint alaptőkét kapott az államtól, de attól kezdve önfenntartó gazdálkodást folytat. Az Alapítvány bevételei egy egyedülálló hibrid finanszírozási rendszer keretében négy forrásból származnak: hazai és európai uniós pályázatokból, saját kutatási eredményeik értékesítéséből, high-tech kapacitásaikkal végzett bérmunkából és vagyonuk után kifizetett kamatokból. Csak a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységének összértéke 2008-ban meghaladja a 2,5 milliárd forintot, mely 30%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Alapítvány non-profit gazdálkodást folytat, vagyis az előbb említett tevékenységeiből származó hasznát további kutatási tevékenységre fordítja. Ez 2007-ben 69 milliárd forintnyi, visszaforgatott eredményt jelentett. Összvagyonának értéke az utóbbi 5 évben évente több mint 1 milliárd Ft-tal emelkedett, jelenleg eléri a 4,6 milliárd Ft-ot.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványt a világhírű Fraunhofer Intézet mintájára hozta létre 1992-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), Dr. Pungor Ernő, akkori tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezésére.  Működésének célja, hogy megtalálja azokat a hiányzó láncszemeket, amelyek lehetővé teszik a hazai kis- és középvállalatok számára új termék és technológiai ötleteik megvalósítását és piacra juttatását más hazai és külföldi intézményekkel együttműködésben. Tevékenységével a hazai cégek versenyképességét erősíti, hiszen az általa támogatott kutatások eredményeit a magyar vállalkozók beépítik a fejlesztéseikbe.

Példák az általuk elért tudományos eredményekre:

• 2005-ben több ízben is díjazták a Pannon mobiltársasággal közösen kifejlesztett Mobil-EKG készüléket. Óriási dolog az, hogy sportolóink, illetve azok az embertársaink, akik az átlagnál nagyobb terhelésnek vannak kitéve, sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat egy ilyen szerkezettel, mely a szívritmuszavar esetén rögtön jelzéseket küld egy központnak és az érintett személynek egyaránt. 
• A MOL-lal több közös projektet is megvalósítottak. Ezek egyikében az olajkutak karbantartásának környezetkímélő módszerét fejlesztették ki.
• Hazánk villamosenergia-termelésének csaknem 40%-át a Paksi Atomerőműnek köszönhetjük, amely még mindig a legolcsóbb energianyerési mód Magyarországon. Mivel jelenleg az általa megtermelt áramot mással nem tudjuk helyettesíteni, biztonságos működési üzemidejének meghosszabbítása kulcsfeladat. Ez a magyar szaktudás legösszetettebb alkalmazását igényli, és a Közalapítvány kiváló szakemberei ebben is tevékenyen részt vettek az utóbbi években.
• A Nanotechnológiai Intézet Nanomedicina osztálya és a Biotechnológiai Intézet olyan kulcsfontosságú területeken folytat kutatásokat hazai és külföldi partnereivel (Richter Gedeon Nyrt., Semmelweis Egyetem, Insbrucki Orvosegyetem Higiéniai Intézete, US Military HIV Vaccine Research, Orosz Orvostudományi Akadémia Bioorvosi Kémiai Intézetében) mint a rák gyógyszerének kutatása és fejlesztése, a vérellátás problémáinak megoldása és az AIDS megelőzése.

A Közalapítvány jelenleg hat intézet tevékenységét fogja össze, amelyek a modern tudomány nyolc kiválasztott legígéretesebb területén végeznek kutatásokat, gyakran hazai és külföldi kutatóhelyekkel (egyetemekkel és az MTA intézeteivel) való együttműködésben.  Az intézeteket az alkalmazott kutatás területén tevékenykednek, vagyis munkájuk eredményeképpen piacképes termékek és gyártási technológiák születnek.

A hat intézet:

1. Anyagtudomány és Technológiai Intézet (Bay – ATI)
2. Biotechnológiai Intézet (Bay – BIO)
3. Humán és Növénygenomikai Intézet (Bay – GEN)
4. Ipari Kommunikációs és Technológiai Intézet (Bay – IKTI)
5. Logisztikai Intézet (Bay –LOGI)
6. Nanotechológiai Intézet (Bay – NANO)

A névadó rövid életrajza

A Közalapítvány névadója Bay Zoltán, a századforduló évében született magyar fizikus kiemelkedő tudományos sikereket ért el élete során. Legfontosabb eredményeit még ma is hasznosítják a gyakorlatban. Egyetemi tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, majd 1926-ban megszerezte a fizika doktora címet. Ezután négyéves tanulmányúton vett részt Németországban, mely nagyban hozzájárult későbbi munkásságához is. Hazatérése után a Szegedi Tudományegyetem elméleti Fizikai Tanszékének vezetője lett, majd elvállalta az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kutatólaboratóriumának vezetését. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként működött. 1948-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol egyetemi professzorként folytatta kutatásait, majd 1955-ben a National Bureau of Standard atomfizikai osztályának vezetőjének nevezték ki. Kutatásai eredményeképpen a Nemzetközi Súly-és Mértékügyi Hivatal 1983-as konferenciáján az általa javasolt méterdefiníciót fogadták el etalonul. 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1992-ben hunyt el washingtoni otthonában.

Molnár Károly Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala,
Kommunikáció