Az OECD által idén elkészített ország tanulmány kiemelten fókuszál a vállalati innovációs képességek és kapacitások növelésének ösztönzésére, a tudás és a K+F eredmények hatékony hasznosítására. Ez a pártatlan OECD innovációs országtanulmány nagyon jó elemző alap és stratégiai iránytű a magyar kormány számára az  innovációvezérelt és a tudásalapú gazdaság kiépítéséhez.

A tanulmány készítői kiemelik az ország eddigi, a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeit, amelyek elősegítették Magyarország gazdasági fejlődését és integrálódását az Európai Unióba.

• Magyarországnak sikerült létrehoznia a K+F szféra fejlesztéséhez szükséges intézményi hálót és a jogszabályi, stratégiai kereteket.
• A magyar tudomány átlagos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány területen (pl. fizika, matematika, biológia, kémia, klinikai orvostudomány és mérnöki tudományok) kiemelkedő eredményeket ér el.
• A magyar kormány az innováció támogatását prioritásként kezeli és azt fontos szakpolitikai dokumentumokban rögzítette.

Az innovációs országtanulmány készítői az elért magyar  K+F és innovációs  eredményekre építve és egyben a hiányosságokat is  figyelembe véve, megfogalmazták javaslataikat is   a magyar  gazdaság további  fejlődésének  és növekedésének   elősegítéséhez.

1. Az innováció ösztönzése a vállalati szektorban
   
   • Erősíteni kell a vállalkozások ( különösen a kkv-k) innovációs kapacitásait  és az innovációs tevékenységüket, elősegítve az új tudáshoz és technológiához való hozzáférésüket.
   • Erősíteni kell a vállalkozások és a kutatói szféra együttműködését, a hazai kkv-k és a nagyvállalatok stratégiai partnerségét, elősegítve ezzel az innovációs központok, a beszállítói hálózatok és a klaszterek kiépítését. Csökkenteni kell a K+F és innováció területén is a regionális különbségeket.
   • Meg kell őrizni a közfinanszírozás fenntarthatóságát a nemzeti innovációban, erősíteni a dinamikus magán- és közfinanszírozású befektetéseket az innovációban.
2. A reformok folytatása a közfinanszírozású kutatásokban
   
   • A reformok felgyorsításával elő kell segíteni a közfinanszírozású kutatás területén a kritikus tömeg, a kiválóság és a relevancia elérését, érvényesíteni kell a stratégiai megközelítést, az intézményi funkciók szétválasztását, valamint a teljesítmény és hasznosítás elvét.
   • Növelni kell a pályázati támogatást az alapkutatásban.
   • Magyarországnak törekednie kell a K+F nemzetközivé válásából származó előnyök maximalizálására.
3. A tudomány-, technológia- és innováció emberi erőforrás alapjának megerősítése
   • Növelni kell a természettudományi és műszaki diplomások arányát, erősíteni kell a vállalati képzést és a szakképzést.
   • Szigorúbb minőségi feltételek alkalmazása a felsőoktatási intézmények akkreditációjában, az oktatásban. Vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a kutatás-fejlesztés és az innováció területét.
   • Elő kell segíteni mind a hazai mind a nemzetközi kutatói mobilitást.
4. A K+F és innováció irányítási rendszerének javítása
   • Magyarországnak szüksége van egy hosszú távú, tényalapú, kiszámítható tudomány, technológiai és innovációs szakpolitikára és stratégiára.
   • A stratégia megvalósításához erős, konszenzuson alapuló politikai elkötelezettségre, hatékony, hosszú távon stabil intézményi háttérre van szükség.
   • Kiegyensúlyozott támogatási rendszer működtetése és az értékelési rendszer továbbfejlesztése szükséges.

A Kormány közelmúltban elért eredményei összhangban vannak az OECD javaslataival, a vizsgált 2006-2007 évi állapotokhoz képest komoly lépéseket tett a Kormány az innovációs teljesítmények erősítése érdekében.

A Kormány felismerve a K+F és az innováció jelentőségét a gazdasági versenyképesség növelésében 2003-tól átfogó reformot indított az irányítás, a finanszírozás és a jogi szabályozás területén. 2008 májusától a szakpolitikai képviseletet legmagasabb szinten tárca nélküli miniszter koordinálja, integrálva az innováció stratégiai elemeit. A közeljövőben továbbfejlesztésre kerül a társadalmi és szakmai együttműködés, a döntés-előkészítés hatékonyságát segítő irányítási struktúra. Folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia reformja, az MTA törvény módosítása az országgyűlés elé kerül. Folyamatosan növekednek a K+F és innováció hazai és Uniós pályázati forrásai, amelyeknek az összehangolása növeli a pénzek hatékonyabb felhasználását. A Kormány által korábban elfogadott tudomány-, technológia – és innovációpolitika stratégiai intézkedési tervének eddig elért eredményei mellett a Kormány figyelembe veszi az OECD jelenlegi ajánlásait a nemzeti innovációs rendszer továbbfejlesztésénél.

Az OECD által elkészített  tanulmány eredményeinek és az OECD javaslatainak széleskörű megismertetése céljából a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal „Stratégiai válaszok a globális és nemzeti innovációs kihívásokra” címmel konferenciát rendezett 2008. október 20-án Budapesten.

A konferencián elhangzott előadások letölthetőek:

• Kolber István, államtitkár: Reformok és a nemzeti innovációs rendszer továbbfejlesztésének stratégiai irányai PDF (949 KB)
• Gottfried Péter, nagykövet, A Magyar Köztársaság Állandó OECD Képviselete: Az OECD és Magyarország PDF (399 KB)
• Jean Guinet, főosztályvezető, OECD: OECD tanulmány a magyar nemzeti innovációs rendszerről, - megállapítások, ajánlások PDF (1 031 KB)
• Pálinkás József, elnök, Magyar Tudományos Akadémia: Az akadémiai szféra K+F és innovációs kihívásainak menedzselése PDF (674 KB)
• Bogsch Erik, vezérigazgató, Richter Gedeon Nyrt.: A nagyvállalati szféra K+F és innovációs kihívásainak menedzselése PDF (1 121 KB)
• Polgárné Májer Ildikó, elnök-vezérigazgató, Valdeal Innovációs Zrt.: A KKV szféra K+F és innovációs kihívásainak menedzselése PDF (75 KB)

További információ:
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Elnöki Tikárság
Cím: 1117 Bp., Neumann János u. 1/c.
Tel.: (06 1) 484 2893
Fax: (06 1) 318 4130
E-mail: kommunikacio@nkth.gov.hu