Hírek, események
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Pálinkás József az innováció, a növekedés és a jól-lét összefüggéseiről
Az anyagi előnyökön, a jóléten túlmutató jól-léthez a társadalmi és gazdasági haladáson át vezet az út, a fenntartható gazdasági fejlődés pedig jórészt a gyors technológiai fejlődésen, az innováción múlik – hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Joint Venture Szövetség „Vállalati tervezés, 2018” konferenciáján.

Az innováció tehát nem cél, hanem a gazdasági növekedés alapja, és így a jól-lét elérésének eszköze – mondta az NKFI Hivatal elnöke.

Pálinkás József előadását itt letöltheti: INNOVÁCIÓ – NÖVEKEDÉS – JÓL-LÉT PDF (1 151 KB)

Mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy valóban számíthatunk-e jól-létre. A „technológiai optimisták” úgy gondolják – elemezte Pálinkás József –, hogy az emberiség hatalmas áttörés előtt áll: forradalom várható az információtechnológiában, a gyártástechnológiában, a biotechnológiában; ma még beláthatatlanok a mesterséges intelligencia lehetőségei. Mások azonban felvetik, hogy számos újdonság – a számítógép, az internet, a széles sávú és a műholdas kommunikáció, a bio- és nanotechnológia – rendkívül értékes, de a vártnál kevésbé hat a termelékenységre – és így a növekedésre. Sokan tartanak attól, hogy az automatizálás megfosztja az embereket a munkától, és nagy egyenlőtlenségeket szül: ha a munkásokat robotok váltják fel, a munkás jövedelme a robot (a tőke) tulajdonosához vándorol át.

Egy frappáns megfogalmazás szerint a gazdaságnak évszázadokon át „nem kellett magasra nyúlnia a gyümölcsért”, de a fák alsó ágai mára lecsupaszodtak, a kézenfekvő újítások, innovációk már megvalósultak.

Hogyan válaszolhatunk tehát a jövő felsejlő kihívásaira? – tette fel a kérdést az NKFI Hivatal elnöke. A magasabban érő innovációs „gyümölcsöt” nagyobb erőfeszítéssel szakíthatjuk csak le: többet kell fordítani a nyitott és hatékony oktatásra, az élvonalbeli kutatásra és a valódi (jelentős pozitív változást hozó, nem marketingfogásként alkalmazott) innovációra. A közepesen fejlett országokban – így Magyarországon is – elsősorban a fejlesztésre, a növekedésre irányul majd az innováció. Ki kell dolgozni a munka- és a tőkejövedelem közötti megfelelő elosztás rendszerét – és ehhez is szükség van innovációra.

Pálinkás József a következő időszak stratégiai feladatai közé sorolta a tudásbázisok, a tudás- és technológiatranszfer megvalósítását, fenntartását; a stabil intézményi és szabályozási környezet kialakítását; a stabil, átlátható, a kiválóságot és az eredményességet előtérbe állító finanszírozást; a fókuszpontok kijelölését a társadalmi és gazdásági igények, a húzóágazatok, a tudományterületi erősségek figyelembevételével. Kapacitásaink felmérése érdekében a kutató-fejlesztő intézményeknek „statisztikai feladatai” is vannak: a személyi, dologi és beruházási ráfordításokról pontos adatokat kell közölniük. Ami pedig túlmutat a statisztikán: a K+F méréséről érdemes áttérni a KFI mérésére, a ráfordítások gazdasági eredményeinek követésére, hogy a ráfordítások tervezésékor figyelembe vehessék az eredményességet.

A konferencia következő előadója, Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kiemelte, hogy ma a KFI-ráfordítások közel hatvan százaléka a vállalatoktól származik. Tavaly a költségvetésből a GDP 1,2 százaléka jutott kutatásra és fejlesztésre, ami jelentősen elmarad a fejlett európai országokétól és az Európai Unió elvárásától. A bevezető szekció harmadik előadója, Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégai igazgatója az innováció iránti igény növekedését jósolta abban az optimalizációs folyamatban, amelyet a jó alkalmazotti fizetés és a vállalati nyereség együttes fenntartása kíván meg.

Köszöntőjében Tálas Péter, a JVSZ elnöke hangsúlyozta, minden adott ahhoz, hogy 2018 az exportfüggő magyar gazdaság számára jó év legyen, de számolni kell a külső kockázatokkal, például az amerikai gazdasági folyamatokkal és az újra megjelenő nukleáris fenyegetéssel.

Pálinkás József

Utolsó módosítás: 2017. szeptember 14.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500