Nemzetközi tevékenység
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
A Horizont 2020 keretprogram félidei értékelése a Versenyképességi Tanács tallini ülésén
Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának Észtország soros elnökségének keretében megrendezett 2017. július 25-i találkozóján Pálinkás József a kutatás-fejlesztés gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatása és a nemzeti és uniós programok közötti koordináció fontossága mellett érvelt.

A tallini informális Versenyképességi Tanácsülésen az Unió innovációt ösztönző keretprogramja, a Horizont 2020 program félidei értékelésének és a „Lamy-csoport” jelentésének alapján az uniós kutatási és innovációs befektetések hatásával és értékével, valamint az európai kutatás-fejlesztési és innovációs partnerségek szerepével kapcsolatban cseréltek véleményt a tagállamok képviselői. A következő uniós keretprogram koncepcióját megalapozó, 2016-ban létrehozott szakértői csoport vezetője, Pascal Lamy bemutatta azokat az ajánlásokat, amelyek véleményük szerint a jövőben az uniós kutatási és innovációs befektetések hatásainak maximalizálásához vezethetnek. Az értékelés és a jelentés rávilágított arra, hogy bár a K+F+I befektetések megtérülési rátája magas, mégis nehéz számszerűsíteni hozzájárulásukat a társadalmi célokhoz, az életminőség javításához és a növekedéshez. Ezért mind uniós, mind nemzeti szinten jelentősen növelni kell a finanszírozást, és nagyobb figyelmet kell szentelni a döntéshozók és a közvélemény tájékoztatásának arról, hogy a kutatási ráfordítások milyen széles körben fejtik ki társadalmi és gazdasági hatásaikat és milyen jelentős  hozzáadott értékéket hoznak létre. Meg kell győzni a költségvetési politika alakítóit is a kutatás-fejlesztési és innovációs terület növekvő és fenntartható finanszírozásának szükségességéről.

Carlos Moedas, KFI politikáért felelős európai biztos hozzászólásában a feladat-orientált megközelítés fontosságát emelte ki a programok tervezésének folyamatában, valamint a nyílt tudomány szerepét hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés és innováció hatásainak elérésében.

A tanácskozás során Pálinkás József elmondta, hogy a kutatás-fejlesztési befektetések egyre komplexebbek és a szakpolitika részéről jogos igény a befektetések megtérülésének mérése és eredményességének nyomonkövetése.  A kutatás-fejlesztés alapjaiban járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a fenntarthatósághoz, enélkül nem hozható létre jóléti társadalom. Kiemelte, hogy központi kérdés a kreatív, tehetséges kutatók képzése. Véleménye szerint a KFI befektetések hatékonyságának európai szintű növelése a nemzeti és uniós programok közötti koordináción, a feladat-vezérelt pályázati kiírásokon, valamint a keretprogram és a Strukturális Alapok közötti valós szinergiákon keresztül valósítható meg. Ez utóbbi zökkenőmentes megvalósításához az uniós állami támogatások szabályrendszerének rugalmasabbá tételére van szükség.

A partnerségekről szóló vitában Carlos Moedas európai biztos az érdekelt partnerek közötti stabil együttműködési környezet létrejöttének fontosságára mutatott rá.

Pálinkás József hozzászólásában elmondta, hogy a jól működő partnerségek alapfeltétele, hogy a résztvevők kompetenciái és kapacitásai kiegészítsék egymást. A partnerségek nagy és komplex feladatokat valósítanak meg, ezért hosszú távú, szilárd együttműködésen kell alapulniuk, elengedhetetlen a partnerek komoly elköteleződése. Felszólalásában a többi tagállami hozzászólóval együtt támogatta az uniós partnerségi programok számának csökkentésére vonatkozó elképzeléseket, kifejezve reményét, hogy a partnerségek hatékonyabban működnek majd a  következő KFI keretprogramban.

Utolsó módosítás: 2017. július 31.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500