A kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozása, és törvényi megerősítése

2003. novemberében törvény született a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA). Az elkülönített állami pénzalap egyrészt a vállalatok befizetéseiből (az éves forgalom először 0,2%-a, majd 0,25%-a, 2006-ban pedig 0,3%-a), másrészt ennek megfelelő összegű állami hozzájárulásból tevődik össze. Az Alap forrásai így nem függnek az éves költségvetési alkuktól. A gazdasági társaságok a saját, valamint a költségvetési és non-profit kutatóhelyektől megrendelt K+F tevékenység költségeivel csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék mértékét. Ennek hatására az elmúlt egy évben 430-ról 630-ra emelkedett a K+F tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma. Ez javítja az állami és vállalati K+F ráfordítások jelenlegi 2:1 arányát, mely pont fordítottja a fejlett országokban meglévő, és az ország számára célként kitűzöttnek.

Az Országgyűlés 2004 decemberében fogadta el az innovációs törvényt, melynek alapvető célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható fejlődési pálya kialakításához, s közvetve a magyar lakosság életminőségének javításához.

Az innováció politika kormányzati szereplőinek kijelölése

A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK), kormányhatározattal létrehozott, a miniszterelnök vezetésével működő legfelső kormányzati tudomány-, technológia- és innováció politikai fórum. A kollégium tevékenységét segíti a tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként létrehozott Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület: a 4T.

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) 2003. augusztusában jött létre a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja egyik közreműködő szervezeteként. Feladatköre az Európai Regionális Fejlesztési Alap magyarországi innovációs forrásainak működtetése és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelése.

A KPI-t a 2004. január 1-jén országos hatáskörű kormányhivatalként létrehozott Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) felügyeli. A Hivatal fő feladatai: – a kormányzati innovációs feladatok koordinációja;

• az innováció regionális rendszerének fejlesztése - felkészülés az uniós strukturális alapok felhasználására;
• a K+F-tevékenység hatásának követése és elemzése (stratégiai tervezés, hatáselemzés, innovációs adatbázisok kiépítése és kezelése);
• az innovációs szemlélet terjesztése;
• a tudásbázis és az üzleti szféra együttműködésének erősítése;
• a K+F nemzetközi kapcsolatainak kezelése és fejlesztése.

A Kormány ugyancsak létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot, amely a hivatal mellett működő, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület. A Tanács a Hivatal elnökével együttműködve állást foglal az Alap tervezésének, működtetésének és felhasználásának stratégiai kérdéseiben.

A regionális innováció erősítése

A nemzeti innovációs rendszer elemei területileg egyenlőtlenül fejlettek, ami kedvezőtlenül hat az egész nemzetgazdaság versenyképességére. Éppen ezért az elmúlt két évben kiemelt figyelmet kapott a régiók innovációs képességének növelése. A régiók fejlődésének ösztönzése érdekében a KTI Alap 25%-át regionális innovációs célokra kell felhasználni.

Az NKTH megalakulásakor, a régiók innovációs képességének fejlesztése érdekében az első lépés egy stratégiai koncepció kidolgozása volt. 2004-ben két programot indítottunk a tudás létrehozásában és közvetítésében szerepet játszó intézmény- és eszközrendszer kialakítására és a feltételek biztosítására. A Pázmány Péter program célja, hogy az egyetemek kutatás-fejlesztési eredményeinek hasznosítása és az iparral való intenzív együttműködés révén Regionális Tudásközpontok (RET) jöjjenek létre. A Regionális Innovációs Ügynökségek felállításával létrejött az innovációs szolgáltatások kiépítésének alapja.

Az eredmények hasznosítása

Az NKTH 2004-évi megalakulásától kezdve tevékenységét elsősorban a hazai kutatás fejlesztés eredményeinek hasznosulása, a vállalatok innovációs képességének megerősödése érdekében végezte. Támogatási politikánk célja a magyar gazdaság versenyképességének innováción alapuló növelése volt. Ennek fényében dolgoztuk ki program portfoliónkat, melynek fontos szempontja volt, hogy arányosan biztosítottak legyenek a kedvező adottságokra épülő, rövid távú fejlesztések, valamint a távlati célok elérése is. Biztosítottuk továbbá a helyi, vállalati, intézményi (bottom-up jellegű), valamint a központi, stratégiai (top-down jellegű) kezdeményezések érvényre jutását is. A programok többségében csak a vállalkozások részvételével kialakított konzorciumok pályázhattak. Erősödött a szellemi és anyagi erőforrások koncentrációja a kiemelt területekre, növekedett a stratégiai fontosságú programok megvalósítását szolgáló nagyprojektek támogatottsága.
Programjainkról további információ: www.nkth.gov.hu

A programmenedzsment továbbfejlesztése
Az NKTH és a KPI kiemelt figyelmet fordított a programmenedzsment rendszerének továbbfejlesztésére, korszerűsítésére. Kialakítottuk programjaink, azon belül a projektek értékelési, monitoring rendszerét, egyszerűsítettük a pályázati ügyintézést. A programok értékelésébe és bírálóbiztosságokba növekvő mértékben vontunk be ipari, gazdasági, valamint külföldi szakértőket.

Lépések a gazdaság versenyképességének további fejlesztéséért
Amint az alábbi ábra is mutatja, az EU új tagországainak nagy része, köztük Magyarország is, az EU átlag alatt van innovációs teljesítmény terén. Azonban az is látható, hogy Magyarország innovációs teljesítménye jelentősen gyorsabban növekszik, mint az átlag. Ez egyértelműen pozitívan befolyásolja a gazdaság versenyképességét.

A gazdaság versenyképességének további növelése érdekében azonban fent kell tartanunk ezt a növekedést. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az MTA-val együttműködve, kidolgozta a Kormány középtávú K+F és innováció politikai stratégiáját. A stratégia általános célja, hogy Magyarország olyan országgá váljon 2013-ra, ahol a gazdaság hajtómotorja az innováció. A hazai érdekeltségű vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel jelenjenek meg.

Dr. Lippényi Tivadar elnökhelyettes
Bede Júlia
Varga Eszter
NKTH, Budapest