A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 10/D. § szerint az NKFI Alapból finanszírozott kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos feladatok ellátását végző döntés-előkészítő testület a Kutatási Kiválósági Tanács (a továbbiakban: KKT). A KKT munkáját értékelő testületek segítik.
A Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 2024. január 1-én hatályba lépett módosításával jött létre.
A KKT hét tagból áll. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően elnökére és tagjaira a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, a HUN-REN elnöke, valamint az MTA elnöke tett közös javaslatot. A KKT elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter nevezte ki. A kinevezés 6 évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható. A KKT titkársági feladatait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) látja el.
A KKT feladata a kiválósági alapú kutatási támogatási programok feltételrendszerének kialakítása és a támogatói döntési javaslat előkészítése. Ennek keretében a kapcsolódó pályázati felhívások kiírása, a támogatói döntés meghozatala, az értékelési rendszer és a kapcsolódó testületek összetétele a KKT javaslata alapján határozható meg. Mindez biztosítja, hogy kiválósági alapú kutatási támogatásokról való legfontosabb döntések minden esetben egy kutatókból álló döntéselőkészítő testület javaslata alapján történjenek.
Az alakuló ülésre 2024. február 13-án került sor, ahol a Tanács elnöke és tagjai átvették kinevezésüket és megkezdték a testületi munka kereteinek kialakítását.
A Tanács az alábbi elismert kutatókkal kezdte meg munkáját: Krausz Ferenc (elnök), Aczél Petra, Greiner István, Kondorosi Éva, Perczel András, Röst Gergely és Stépán Gábor.
Ezt követően a kezdeti, a pályázati rendszer megújításának koncepcióját tárgyaló üléseken részt vett továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, ezzel is erősítve kutatói közösség igényeinek becsatornázását.
2024-ben a KKT összesen 7 alkalommal ülésezett, melynek során 10 határozatot fogadott el.
A Tanács elsődleges feladata az egyéni kiválósági alapú kutatási támogatási programok kialakítása volt, amely a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) formájában jött létre. Az NKKP négy alprogrammal került meghirdetésre 2024-ben: Excellence, Advanced, Starting, ANN/SNN, és épített a korábbi évtizedekben működtetett Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) tapasztalataira. Az NKKP nagyobb pénzügyi keretet biztosított: a program 2024-ben 19 milliárd Ft keretösszeggel indult, a korábbi 13,5 milliárd Ft kerettel rendelkező OTKA helyett, valamint az egy kutató által igényelhető támogatás is jelentősen megnőtt. A szakmai koncepció része volt a nemzetközileg is versenyképes projektek támogatása, a nemzetközi pályázati aktivitás serkentése, a kutatócsoporti működés erősítése, továbbá a kétfordulós, nemzetközi gyakorlatokhoz igazított (ERC) kiválasztási rendszer adaptálása. A programot lebonyolító NKFI Hivatal 2024. május 29-én információs napot tartott a pályázók számára.
Ezen túl, a támogatói jogkört gyakorló minisztérium két további kutatási program döntés-előkészítése során is kikérte a Tanács szakmai véleményét: a Research Grant Hungary és a HU-rizont programok esetében. Ezen konstrukciók kialakításában ugyan a KKT közvetlenül nem vett részt, azonban a támogatói döntés a pályázatok és szakmai értékelések áttekintését követően a Tanács álláspontjának figyelembevételével születtek meg.
A KKT elnöki tisztségét 2024. október 1-től Domokos Péter tölti be, aki az NKKP első évének tapasztalatai alapján folytatta a konzultációt a kutatói közösség képviselőivel, többek között az MTA tudományos osztályainak vezetőivel, a Fiatal Kutatók Akadémiájával (FKA), kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények képviselőivel, valamint egyes tudományterületi képviseleti szervezetekkel (például szociológia, földtudomány, regionális tudományok). Az egyeztetéseken a KKT elnökének, titkárának és az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettesének részvételével megtárgyalásra került az MTA által készített összefoglaló dokumentum az új pályázati rendszerről. A megfogalmazott észrevételekre reflektálva a KKT tájékoztatást adott a következő, 2025. évi kiírásban tervezett változtatásokról. A KKT javaslatot kért továbbá az MTA tudományos osztályaitól új hazai és külföldi értékelő testületi tagokra.
A Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) hatásköre a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 2025. január 1-én hatályba lépett módosításával jelentősen kibővült. A Tanács munkája ettől kezdődően nem csak az egyéni kiválósági alapú kutatási támogatásokra, hanem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) Kutatási Alaprészének egészére kiterjed, beleértve a támogatói döntés meghozatalát is.
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) 2025. évi felhívásában a Tanács több módosítást eszközölt az előző évi tapasztalatokra, valamint a kutatói közösséggel folytatott folyamatos egyeztetésekre építve. Megjelent a Highlight alprogram, ugyanakkor kikerült a KKT portfóliójából a HU-rizont (Innovációs Alaprész) és a Research Grant Hungary (Élvonal Alapítvány tevékenységi körébe került át). Az NKKP keretösszege a korábbi 19 milliárdról 40 milliárd forintra nőtt. A keretemelés lehetővé tette, hogy a nyerési arány megközelítse az optimálisnak tartott 25%-ot. A programot lebonyolító NKFI Hivatal 2025. március 4-én információs napot tartott a pályázók számára. A 2025. évi pályázat részletes eredményei itt találhatók.
A törvénymódosítás révén az NKKP mellett az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) működtetését is a KKT végzi, melynek teljes keretösszege 2025-ben 6 milliárd Ft.
A Tanács 2025-ben összesen 6 alkalommal ülésezett, melynek során 13 határozatot fogadott el.
A Kooperatív Doktori Kollégium változatlan feladatkörrel, 2025. szeptemberétől a KKT testületeként folytatja tovább működését.
A KKT az elnök képviseletében részt vett a hazai doktori képzés megújítását kidolgozó munkacsoportban. Ennek során rendszeres egyeztetést folytatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság, az Országos Doktori Tanács, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselőivel.
A KKT a 2025. évben is aktívan folytatta a kutatói közösséggel való konzultációt, valamint annak tájékoztatását. Ennek keretében jelent meg 2025. november 20-án egy interjú a KKT elnökével az MTA honlapján, melyben kifejtette a Tanács és az új támogatási rendszer céljait.
A KKT víziója szerint a hazai kutatási rendszer akkor képes hatékonyan és versenyképesen működni, ha az intézményfinanszírozás és a projektfinanszírozás megfelelően szétválasztásra kerül, utóbbit pedig egy stabil és kiszámítható pályázati rendszer (NKKP), valamint egy kutatói életpályát tudatosan építő modell (új doktori képzési rendszer) támogatnak.
a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke
kutatóprofesszor, az MTA és az Academia Europaea tagja
