Az új, számukra idegen élőhelyekre érkező növények és állatok túlsúlyba kerülhetnek a természetes növény- és állatvilághoz képest, és károkat okozhatnak a környezetben. Ezeket a szervezeteket „invazív fajoknak ” nevezik. Az élőlények betelepülésével járó társadalmi és gazdasági következmények között említést érdemel például az emberi egészségre, a halászatra, a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatás – írja a „Természet és biológiai sokféleség” című EU-kiadvány.

Az „okos világ” beszivárog az életünkbe: az okostelefonokon, tableteken futó appokat, programokat nemcsak az utca embere, hanem akár egy vállalat is használja. A különböző színtereken természetesen más-más termékekre van szükség, de közös bennük, hogy mind emberek alkotásai, ezért nem tökéletesek. A termékekben megtalálható hibák egy része biztonsági résekhez vezet, és ezeket akár véletlenszerűen, akár nagyon is tudatos támadással kihasználhatják a rosszindulatú felhasználók, amivel komoly zavarokat okozhatnak.

Évente több millió tonna polipropilént termelnek Európában. Gyártásakor propilénből, egy petrolkémiai hulladékból indulnak ki, és adalékanyagokkal változtatják a tulajdonságait, hogy szélesítsék ennek az olcsó polimernek a felhasználási területeit: lökhárító, autó-műszerfal, DVD-tok, háztartási csomagolóeszköz, mikrózható edény, cumisüveg készül például belőle – mondja Kállay-Menyhárd Alfréd, a BME Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, akinek nemrég zárult le posztdoktori projektje (PD 109346).

Mitől lesznek „rettegettek” bizonyos betegségek, hogyan határozza meg a kockázat-megítélés az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos döntéseinket és a fizetési hajlandóságot? Részben ezeket a mindannyiunkat érdeklő kérdéseket elemezte posztdoktori projektjében (PD 112499) Baji Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszékének docense, aki azt is elmondta, hogy a kockázat-megítélést több szempontból vizsgálták – az orvosok, az egészségpolitikai-finanszírozó döntéshozó és a betegek oldaláról.

Húsz évvel ezelőtt sokan nem is tudták, hogy fiatalkorban – serdülőkorban és gyermekkorban is – létezik depresszió; mára tudjuk, hogy az előfordulási gyakorisága gyerekkorban 2–3 százalék, serdülőkorban már 4–8 százalék – mondja Kapornai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának habilitált egyetemi docense. A kutatók több mint öt évig dolgoztak a „Viselkedésbiológiai inflexibilitás mint a fiatalkori kezdetű depresszió rizikótényezője” című támogatott projekten (NN 85285), amelyben egy amerikai kutatócsoport volt a partnerük.

A felszíni és az ivóvízbe számos mérgező vegyület kerül, közülük is a legfontosabbak a gyógyszermaradványok. Valószínűleg nem jut eszünkbe, hogy a vegyületek első számú forrása a szennyvíztisztító telep.

A pályakezdők álláskeresése, elhelyezkedése olyan probléma, amely szinte minden családot érint. Horn Dániel, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa két „természetes kísérletben” tanulmányozta, hogyan hat a tanulók munkaerőpiaci esélyeire a korai továbbtanulási döntés (K 109 088).

A középiskolások alkohol- és drogfogyasztását felmérő kutatássorozat 1992-ben indult, amikor a kutatók – Elekes Zsuzsanna (ma már az Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének professzora) vezetésével – az Európa Tanács Pompidou Csoportja által kidolgozott kérdőívekkel Budapesten folytattak vizsgálatot a középiskolák harmadik évfolyamán tanuló fiatalok körében.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoportjának egyik fontos kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoportjának egyik fontos kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának vizsgálata. A csoport tudományos munkatársa, Csörgő Bálint posztdoktori projektjében (PD 109572) genommérnöki módszereket fejlesztett a jelenség tanulmányozására:

A gyulladásos betegségek kezelését megnehezíti, hogy növekszik az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek száma. Nagyon sok kutató dolgozik új gyógyszerek, kiegészítő gyógymódok kifejlesztésén. Ebbe a sorba illeszkednek azok a vizsgálatok is, amelyeket a Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatóhelyettese, Horváth Györgyi egyetemi docens irányít. „Illóolajok és fő komponenseik mint antimikrobás és gyulladáscsökkentő anyagok” című posztdoktori kutatása (PD 104660) 2016 decemberében zárult le.

A krónikus gyulladásos bélbetegségek többnyire fiatal korban megjelenő, élethosszig tartó betegségek. Az utóbbi években egyre gyakrabban fordulnak elő. A rendelkezésre álló gyógymódok mellett a betegek nagyobb részében többnyire állandó gyógyszeres kezelés mellett elérhető a tünetmentes állapot, kisebb hányadukban azonban komoly kihívást jelent a betegség kontrollálása. Farkas Klaudia, a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért 35 év alatti kategóriájának idei díjazottja, a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának szakorvosa a gyulladásos bélbetegségben szenvedőkön szeretne segíteni. Januárban lezárult posztdoktori kutatását (PD 105948) októbertől új támogatással folytathatja (K119809).

Az utóbbi évtizedekben lehetővé vált a nanométeres (a baktériumokénál kisebb, de az atomokénál nagyobb) mérettartományba tartozó objektumok megfigyelése, sőt előállítása és „manipulálása” is. Deák András, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében működő „Kémiai nanostruktúrák” laboratórium vezetője, többek között, azt tanulmányozza, „milyen módon lehet aszimmetrikus kolloid építőelemek segítségével nanostrukturált szerkezeteket létrehozni” és milyen tulajdonságokat mutatnak ezek a szerkezetek (PD 91258).

Nemrégiben adta hírül a Semmelweis Hírek, hogy a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében működő Fagocita Élettani Kutatócsoport „új gyulladásgátló molekulát azonosított”. A felfedezésről a Journal of Immunologyban számoltak be a kutatók. Erről a munkáról is kérdeztük Ligeti Erzsébet Széchenyi-díjas akadémikust, a csoport vezetőjét, akinek most két projektjét támogatja az NKFI Hivatal (K108382, K119236).

2011-ben a táppénz összegének felső határát a minimálbér négyszereséről a kétszeresére csökkentették. Csillag Márton, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa ennek az intézkedésnek a hatását tanulmányozta támogatott projektjében (PD 113253). A kérdés a következő volt: mennyiben ösztönzi a táppénz összege az embereket arra, hogy a gyógyulás után azonnal visszatérjenek a munkába?

„A természettudományos oktatás és tanárképzés megújításának kulcskérdése a tanárok és tanárjelöltek kutatásalapú képzése, bevonása a tantárgy-pedagógiai kutatásokba” – írta pályázatában Tóth Zoltán, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének docense, egy támogatott, többszereplős, interdiszciplináris kutatás vezetője (K 105262).

Magyarország egyik turisztikai vonzerejét a termálvizes fürdők adják. Ezért több település is arra törekszik, hogy gyógy- és termálturizmussal lendítse fel gazdasági helyzetét – javítson lakói életén. Számos közgazdász szerint azonban túl sok a hazai gyógy- és termálfürdő, működésük pedig nem nyereséges. Ezért felmerül a kérdés: a régi, neves fürdőket kell folyamatosan fejleszteni, vagy új, korszerű fürdőket érdemes inkább létesíteni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ad támpontokat az a nemrégiben lezárult NKFI-kutatás, amely Bakucz Márta, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete docensének irányításával folyt (K 106283).

Egyes betegségek, például az érelmeszesedés vagy a malária esetében előfordul, hogy a vörösvérsejtekből hemoglobin szabadul ki, oxidálódik, esetleg további átalakulásokon megy át, és új formájában gyulladást idéz elő. Ezt a folyamatot és ennek a megállítását kutatja a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért szenior kategóriájának idei díjazottja, Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének  tudományos főmunkatársa. Munkáját az NKFI Hivatal is támogatja (K 116024).

Bár az emberi életkor növekedése örvendetes, számos problémát is felvet. Ebbe a kérdéskörbe illeszkedik az a nemrégiben lezárult NKFI-projekt, amelyet Zsákai Annamária, az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa irányított, és „A reprodukciós öregedést kísérő testszerkezeti változások változókorú nőkben” címet viseli.