A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ezért a tavaly bevezetett szabályozási módosítások tapasztalatairól és a 2020 utáni új innovációs keretprogramban a hazai kutatói közösség számára kedvezőbb pénzügyi szabályozás lehetőségeiről egyeztet az Európai Bizottsággal.

Az egyeztetési folyamat keretében a Hivatal április 12-én Budapesten fórumot tartott, ahol a kutatók az aktuális szabályozás részleteiről tájékozódhattak.

Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a Horizont 2020 pénzügyi elszámolási szabályairól tartott rendezvényen előadásában kiemelte: „Magyarország egyetért az átlátható, egységes elszámolási szabályozásra vonatkozó uniós törekvésekkel, ugyanakkor fontosnak tartja a korábbi és az újonnan csatlakozott tagországok kutatói bérei közötti eltérés mérséklését.” Majd hozzátette: „Jelentős az új tagállamok lemaradása a közös uniós innovációs pályázatokon való részvételben, aminek egyik oka az új és régi tagállamokból kikerülő konzorciumi tagok kutatói bérezése közötti jelentős eltérés.” Pálinkás József a rendezvényre Magyarországra látogató Anna Panagopoulouval, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatójával folytatott kétoldalú tárgyalás során megvitatta a Horizont 2020 program tavaly februárban bevezetett, a bérelszámolást illető szabályozási könnyítéseivel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat és a következő keretprogramra vonatkozó magyar javaslatokat.

Az NKFI Hivatal a kezdetektől kezdeményezőként lépett fel a kutatói bérek Horizont 2020 programban való elszámolási szabályainak módosításáért. Az elszámolási szabályok elsősorban a 2004 óta csatlakozott és jellemzően eleve csekélyebb forrást elnyerő tagállamok – az úgynevezett EU13 – kutatóit érintik hátrányosan. A Horizont 2020 eredeti szabályozása szerint a pályázat költségvetéséből elsősorban a kutatók alapbére volt finanszírozható, a kutatók a H2020 projektben való közreműködésért az alapbéren felül csak csekély kiegészítő juttatásban részesülhettek. Ez komoly bérfeszültséget eredményezett a lényegesen magasabb alapbérrel rendelkező nyugat-európai államok és a kelet-közép-európai országok közalkalmazotti bérezésű kutatói között, mivel ezekben az országokban, így Magyarországon is a kutatói pluszteljesítmény anyagi elismerése a gyakorlatban projekt-forrásból történik.

Az NKFI Hivatal az érintett EU13 tagállamokkal együttműködve sürgetett megoldást az Európai Bizottságnál, aminek hatására a megjelent új szabályok elméletileg ugyan megnyitották az utat a projektalapú fizetéskiegészítési lehetőségek szélesebb körű alkalmazása előtt, azonban számos kérdést megválaszolatlanul hagytak azzal kapcsolatban, hogyan hangolható össze a keretprogram elvárásrendszere a magyar jogi szabályozással és intézményi gyakorlattal. Az NKFI Hivatal ezért kétoldalú egyeztetést kezdett 2017 őszén az Európai Bizottsággal azzal a céllal, hogy a magyar gyakorlatot bemutatva tisztázza az elszámolási útmutatóban  nem rendezhető  kérdéseket. Ennek eredményét – vagyis az arra vonatkozó levélváltást, hogy a többkomponensű magyar kutatói bér mely elemei és milyen feltételek mellett számolhatók el a jelenlegi szabályozás mellett – az NKFI Hivatal közzétette honlapján.

Az NKFI Hivatal által kidolgozott, a 2021-től induló kilencedik uniós kutatási és innovációs keretprogram (FP9) tartalmára és stratégiai irányaira vonatkozó magyar álláspont célként jelöli meg, hogy a kutatói bérek közelítésével csökkenjen a bérfeszültség a régi és a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói között, s ezáltal csökkenjen a kutatói elvándorlás mértéke is. A magyar álláspont szerint a következő ciklusban erre a problémára uniós szinten az jelentene megoldást, ha a keretprogramban végzett munka presztízsét elismerve külön H2020-minimálórabért vezetnének be, amely figyelembe veszi a tagállamok közötti árszínvonalbeli különbségeket, és amely kutatói kategóriánként arányosítható és opcionálisan alkalmazható, valamint a hazai bértábla szerinti alapórabértől és a jelenlegi szabályok között nehezen egységesíthető hazai projekt-bónuszórabértől független módon van meghatározva. Magyarország – V4-elnökségi országként – az FP9 előkészítő fázisában kezdeményező szerepet kíván vállalni egy konstruktív megoldási javaslat kialakításában, amelyet a visegrádi országok, illetve a többi, a jelenlegi szabályozás által hátrányosan érintett EU13 ország is támogatni tud.  

Az NKFI Hivatal és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága közös szervezésében megtartott, 2018. április 12-i rendezvényen az érdeklődők közvetlenül az Európai Bizottság jogi egységének, illetve audit egységének munkatársaitól hallhattak a Horizont 2020 keretprogram pénzügyi elszámolási szabályairól, valamint választ kaphattak a rendezvényt megelőzően megküldött, illetve az eseményen feltett kérdéseikre. A kérdések fókuszában a megbízási szerződés alapján kifizetett díjak személyi költségként történő elszámolásának feltételei és a magasabb kutatói bérek elszámolását lehetővé tevő intézményi gyakorlat kialakításának nehézségei álltak. Az Európai Bizottság képviselői összegzésükben elmondták: a rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsék a költségek elszámolhatóságára vonatkozó magyar és uniós gyakorlat különbözőségéből fakadó kihívásokat és a működő megoldások kidolgozása érdekében az egyeztetések folytatását kérték a hazai jogi és pénzügyi nemzeti kapcsolattartókon keresztül. Az Európai Bizottság nyitottságát jelezte további hasonló rendezvények megtartására a jövőben. Az NKFI Hivatal a honlapján  közzétett információkkal és a Nemzeti Kapcsolattartói Hálózat közreműködésével biztosított konzultációs lehetőségekkel segíti a hazai pályázókat a támogatások szabályos elszámolásában.

Vincent Canart és Gheorghe Bancos közös előadása az alábbi linken tölthető le: Model Grant Agreement - Financial issues PDF (5 896 KB)

Korábbi hírek a témáról:

• Hazai javaslatok brüsszeli bemutatója a 2020 utáni uniós KFI finanszírozáshoz
  
• Mi lesz az új uniós KFI keretprogramban 2020 után: munkacsoport a magyar álláspont kialakításáért
  
• Áttörés a H2020 kutatói bérek szabályozásában
  
• Fellépés a kutatói bér H2020 elszámolási szabályainak módosításáért
  

Budapest, 2018. április 12.