Az NKFI Hivatal egyik pályázati konstrukciója az Egyesült Királyság egyetemein tanuló magyar diákok hazai nyári szakmai gyakorlatát teszi lehetővé. E támogatás segítségével néhány hónapra hazatérve, és hazai innovatív vállalkozások, kutatóintézetek tudományos munkájába kapcsolódva megismerhetik a magyarországi kutatói életpálya lehetőségeit, a kutatásfinanszírozás ösztönzőrendszerét is. A pályázat most kihirdetett nyertesei többek között szilárdtest-fizikai, mesterséges intelligenciához kapcsolódó és robotprogramozási kutatómunkában vesznek majd részt a nyáron.
A tudomány világában évszázadok óta elengedhetetlen a határokon átívelő tudástranszfer, és a felfedezések, gondolatok szabad nemzetközi áramlása. Ezt az eszmét testesítik meg a külföldön, például az Egyesült Királyságban tanuló tehetséges magyar egyetemisták. Hazánk fejlődése szempontjából azonban elemi érdekünk, hogy a külföldön szaktudást, hírnevet szerzett magyar fiatal kutatók később hazatérjenek, és az itteni kutatókkal együttműködve végezzék munkájukat. Ehhez azonban meg kell ismerniük a magyarországi tudományos életpályában rejlő perspektívákat, a kutatásfinanszírozás lehetőségeit.
E célt szolgálja az Egyesült Királyságban egyetemi tanulmányokat folytató magyar hallgatók hazai nyári gyakorlatának támogatása (2018-2.1.1-UK_GYAK) pályázat, amely második körének nyertes pályázatait nemrégiben hirdette ki az NKFI Hivatal. A pályázati támogatás segítségével a tehetséges magyar állampolgárságú diákok nyári gyakorlatokon vehetnek részt hazánkban működő innovatív vállalkozások, elismert felsőoktatási és kutatóintézeti kutatócsoportok munkájába kapcsolódva. Néhány nyertes pályázat fogadóintézményének munkatársaival beszélgettünk arról, hogy mit várnak a gyakornokok munkájától.
Mesterséges intelligenciával a mellrák ellen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) komplex rendszerek fizikája tanszékére érkező gyakornok, Di Giovanni Márk, fiatal kora ellenére, a tudományos közösségben már ma is nagy ismertségnek örvend. Mint Csabai István egyetemi tanár tájékoztatott minket, Márk matematikát tanul a Cambridge-i Egyetemen, de már középiskolás korában is kitűnt tehetségével. Kétszer is megnyerte az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt, és a Matematikai Lapok pályázatain is rendszeresen az élmezőnyben szerepelt.
– Nem túlzok, ha azt mondom, hogy Márk korosztályának egyik legtehetségesebb tagja. Ő éppen a mienkhez hasonló témán gondolkozott, ahol a mesterséges intelligenciát lehet használni a gyógyászatban. – válaszolta kérdésünkre Csabai István, az ELTE professzora. – Így a gépi tanuláson alapuló orvos diagnosztikai kutatómunkába fog bekapcsolódni, ami Ribli Dezső PhD hallgató témája is egyben. A Dezső az általa kifejlesztett programmal a közelmúltban egy nagy nemzetközi tudományos adatelemzési versenyen, a The Digital Mammography DREAM Challenge-en,1200 regisztrált versenyző közül az első szakaszban a második helyen végzett, majd a verseny második szakaszában az ő módszerének továbbfejlesztett változata lett kimagaslóan a leghatékonyabb.
A mostani kutatást az tette lehetővé, hogy a mesterséges neuronhálók alkalmazásában az utóbbi években hatalmas előrelépések történtek. Képfelismerési feladatokban a korábbi módszerekhez képest tizedére csökkent a hibázás aránya, és az eredmények így már összevethetők az emberi pontossággal. Az egyre precízebb algoritmusok és az egyre gyorsabb gépek lehetővé teszik, hogy tudományos problémákban is sikerrel alkalmazzák e módszereket. A fejlesztésekben élen járnak a nagy internetes cégek is, de ők leginkább a neten megjelenő hétköznapi képekre fókuszálnak. A képfeldolgozásnak azonban vannak ezeknél sokkal életbevágóbb felhasználási területei is.
– Az emlődaganat diagnosztikájához készülő röntgenfelvételek az avatatlan szem számára nehezen értelmezhetőek, és a radiológusok is évekig tanulják a kiértékelésüket. Az egyre terjedő, egyre több adatot termelő vizsgálati módszerek adatainak kiértékelése gyakran fárasztó az orvosok számára, és szűk keresztmetszetet jelent a megfelelően képzett szakemberek hiánya – érvel Csabai István. - A mammográfiai felvételeket például, a hibák kiszűrése végett, jelenleg két radiológus vizsgálja meg. Reményeink szerint az egyik leolvasót idővel felválthatja a gépi tanuláson alapuló szoftver, lehetővé téve, hogy az orvosok a rutin elemzések helyett a komplikáltabb esetekre fókuszálhassanak. De a mesterséges intelligenciának is speciális tanításra van szüksége, hogy fel tudja ismerni a daganatok jeleit. Az ezt célzó kutatómunkába fog a gyakornok bekapcsolódni.
Egy hosszú távú gyakornoki program alapjai
A legtöbb sikeres pályázatot a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont nyújtotta be, ők öt gyakornokot is fogadnak majd a nyáron szakmai gyakorlatra. A magas számot az magyarázza, hogy ők már a pályázati lehetőség meghirdetése előtt is tervezték gyakornoki programjuk beindítását, így jobbkor nem is érkezhetett volna a lehetőség.
– Lévai Péter, az MTA Wigner Kutatóközpont igazgatója Cambridge-ben egy hazai kutatást népszerűsítő roadshow-n vett részt, és ott nagy volt az érdeklődés aziránt, hogy a kint tanuló hallgatók hogyan kapcsolódhatnának be az intézet munkájába – kezdi a történetet Orbán Gergő, az MTA Wigner Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. – Így nem csoda, hogy négy gyakornok Cambridge-ből érkezik majd, egyikük pedig Birminghamből. Ők igen változatos kutatásokba fognak bekapcsolódni, az volt a célunk, hogy a lehetőségek széles palettáját kínáljuk föl nekik. A témák között vannak szilárdtest-fizikai kutatások, kvantuminformáció-elmélet, de elméleti fizikai témák is.
A kutatóközpont befektetésként tekint a gyakornoki programra. Azt kívánják elérni vele, hogy a kint tanuló diákok perspektívát lássanak a hazai kutatásban. A szakmai gyakorlattal arra kínálnak esélyt, hogy a diákok megismerkedhessenek nemcsak a hazai kutatási, de kutatásfinanszírozási lehetőségekkel is.
– A kutatási szakmai gyakorlat megszerzése mellett meg szeretnénk mutatni a diákoknak, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre itthon a tudományos életpálya fejlesztéséhez. Külföldről ugyanis, ezt saját tapasztalatomból mondhatom, sokkal kevésbé látszanak azok a finanszírozási, pályázati lehetőségek, amelyek egy Magyarországon dolgozó kutató rendelkezésére állnak – érvel Orbán Gergő. – A hallgatók egyértelműen érdeklődnek, a saját kutatási témájuk miatt jönnek, de közben tájékozódni is szeretnének az itthoni lehetőségekről. Nem feltétlenül fogják ők rögtön a diploma után Magyarországon megkezdeni a doktori tanulmányaikat, de talán a doktorátus megszerzése után ezáltal könnyebben megtalálják a hazai kutatásba vezető utat.
A tudományos főmunkatárs szerint e gyakornoki programok hatása hosszú távon jelentkezhet igazán. Amennyiben a diákok értékes kutatási tapasztalatot szereznek, akkor mind közvetlenül számukra, mind a diákközösség számára is megnyílik az út a tervezhető karrier felé. Bízunk abban, hogy egy hosszú távú gyakornoki program alapjait tudjuk lerakni.
Önállóan gondolkodó robotok
Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) működik a közelmúltban létesített európai EPIC Termelésinformatikai és –irányítási Kiválósági Központ. E központ munkájába, egy robotfejlesztési projektbe fog bekapcsolódni a gyakornok, aki Cambridge-i Egyetemről érkezik, ahol mechatronikát tanul (a mechatronika a gépészet, az elektronika és a számítástechnika integrációja).
– Különféle érzékelőkkel „felokosítjuk”, és a dolgok internete (IoT) technológiába illeszkedve olyan feladatokra igyekszünk megtanítani a robotokat, amelyeket eddig még csak emberek voltak képesek elvégezni – mondja Erdős Gábor, az MTA SZTAKI főmunkatársa. – Kamerát, erőmérő szenzort, lézeres útmérőket integrálunk a robotok irányító egységéhez (kontrolleréhez). Utóbbiakat kis számítógépekként kell elképzelni, amelyek a robotokon helyezkednek el.
Általában a robotok az általuk érzékelt információkat nem maguk dolgozzák fel, hanem az adatokat elküldik egy távoli számítógéphez, majd visszakapják a megfelelő reakcióra vonatkozó választ. Ez az adatfeldolgozás azonban sokszor lassúvá és kevéssé hatékonnyá teszi a robotok működését. A gyakornok feladata tehát annak megoldása lesz, hogy e számítási műveletek magukban a robotokban mehessenek végbe.
– A gyakornok a nyáron azon fog dolgozni, hogy hogyan lehet a robotok kontrollerére olyan szoftvert írni, amely lehetővé teszi majd a most még külső számítógépen futtatott algoritmusok kontrolleren történő futtatását. – magyarázza Erdős Gábor. – Ezáltal az információfeldolgozás gyorsabbá, a rendszer működése pedig stabilabbá válik, az esetlegesen felmerülő hibákat könnyebb lesz detektálnunk. Végeredményben az efféle, helyben történő adatfeldolgozási képességgel felruházott szenzorok sokkal hatékonyabb részeivé válhatnak a dolgok internetének.
Megoldás-e a bukatás?
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjába is olyan magyar gyakornok érkezik, aki az Egyesült Királyság egyik legpatinásabb egyetemén, Cambridge-ben fogja megkezdeni a közgazdaságtudományi mesterképzést. A gyakornok kereste meg a kutatóintézetet a pályázati jelentkezés ötletével. A nyári szakmai gyakorlat kutatási témát a fogadó kutatóintézet munkatársai ajánlották fel neki.
– A gyakornok egy új kutatási projektbe fog kutatóintézetünkben bekapcsolódni. A projekt arra a kérdésre keresi a választ, hogy az iskolai évismétlés, magyarul a buktatás milyen hatással van a diákok teljesítményére – nyilatkozta honlapunknak Hermann Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. – Tehát az a kérdésünk, hogy az évismétlő gyerekek jobban teljesítenek-e a következő évben, mintha nem ismételtek volna évet, nagyobb vagy kisebb eséllyel morzsolódnak-e le.
A kutatásba főként általános iskolás tanulók adatait vonják majd be, de szerepelnek majd 9-10. évfolyamos diákok is. Új adatfelvétel, például kérdőívek kitöltésével, most nem fog történni, adminisztratív adatokat, legfőképpen az országos kompetenciamérés adatait fogják használni. Az ottani teszteredményhez hozzákapcsolnak még más iskolai adatokat, és természetesen ismert az, hogy az adott diák bukott-e vagy sem. Ezeken az adatbázisokon végeznek majd statisztikai elemzéseket.
A kutatás hazánkban úttörő jellegű lesz, de a nemzetközi szakirodalomban fellelhetők olyan adatok, amelyek alapján fel lehet állítani hipotéziseket a várható eredményekről.
– A szakirodalmi ismeretek afelé mutatnak, hogy az évismétlés vagy nincs hatással az iskolai teljesítményre, vagy inkább még rontja is a tanulmányi eredményeket. Éppen emiatt vagyunk nagyon kíváncsiak arra, hogy Magyarországon mi a helyzet – folytatja Hermann Zoltán. – Az esetleges romlás oka lehet az a szociális megbélyegzés, ami a bukott diákokat éri, de a motivációjuk is csökkenhet, még kevesebb energiát és erőfeszítést fordíthatnak a tanulásra, és frusztrálttá válhatnak.
További információk:
Sajtóközlemény: A brit egyetemeken tanuló magyar diákok hazai gyakornoki munkavállalását ösztönzi az új felhívás