Miért van szüksége az országnak mesterséges intelligenciával foglalkozó stratégiára?

A digitalizáció mára a jólét egyik meghatározó tényezőjévé vált, s az ország érdeke, hogy a maga javára fordítsa a benne rejlő lehetőségeket. A digitális szuverenitásunk megőrzéséhez, a globális versenyben való helytálláshoz is előremutató tervekre van szükség – ezért alkottuk meg a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely leírja, hogy ezt az életünket alapjaiban megváltoztató technológiát miként használjuk a mindennapi életben.

A stratégia célja röviden az, hogy az ország gazdasága és az emberek képesek legyenek a jövőhöz alkalmazkodni.

A mesterséges intelligencia az emberi intelligencia valamely részének leképezésére alkalmas szoftver, egy olyan speciális képeségekkel bíró technológia, amelynek döntő hatása lesz társadalmi, gazdasági folyamatokra. Ezért fontos, hogy a magunk, az ország javára fordítsuk. A növekedés lehetősége ugyanis szinte minden gazdaságban az adatok erejében, a belőlük kinyerhető információban, és azok minél gyorsabb feldolgozásában van.

Vagyis az adatgazdaság beindítása és kiaknázása az MI technológia segítségével óriási potenciált rejt.

Hol tart az ország e technológia kiaknázásában?

A mesterséges intelligencia alkalmazására számos példa van itthon: önvezető járművek, ügyfélszolgálat automatizáció, vagy egészségügyi diagnosztika terén világszínvonalú fejlesztések történtek. Közöttük például olyanok, amelyek az országos egészségügyi mintázatokat elemzik, új hatóanyag struktúrák felkutatását célozzák, vagy lehetséges gyógyszerigényeket azonosítanak mért adatokból. A közlekedés és logisztika területéről példák az olyan automatizált raktározási rendszerek, ahol önvezető járművekkel történik az áru mozgatása, de útvonal-optimalizáláskor, flottakihasználás mérésekor, vagy vasúti akadályok és a pályák mellett eldobott szemét azonosítására is alkalmaznak mesterséges intelligenciát.

Ezekre a meglévő erősségekre kell építenünk, s emellett ki kell jelölnünk új csapásokat, ahol a legtöbb eséllyel állhatunk helyt a nemzetközi megmérettetésben.

Vizsgálták, hogy a már meglévő fejlesztések milyen mértékben járultak hozzá a növekedéshez, a versenyképességhez?

Egy, az IVSZ-el közösen készített tanulmányban összevetettük az egyes országok MI terén elért eredményeit, és Magyarországról is készítettünk egy összesítést, amelyben „leltárba vettük”, mely cégek fejlesztik, oktatják, és kik azok, akik a bevezetésében segítenek.

És mire jutottak: hogy áll az ország nemzetközi/európai összehasonlításban?

Az erős középmezőnybe tartozunk. Célunk, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket leírtunk, minél hamarabb el tudjuk indítani. Ehhez a kormány három intézmény azonnali létrehozásáról döntött.

Az első a MI Nemzeti Laboratórium, amely a SZTAKI koordinálásával valósul meg, s amelynek munkájában 10 kutatóintézet vesz részt.

A Nemzeti Laboratórium pár héten belül indul, hogy az ott konzorciumban lévő intézmények minél több olyan alkalmazott kutatást végezzenek, amelyet aztán a gyakorlatban is hasznosíthatnak a cégek. A főbb kutatási területek közé tartozik a nyelvfeldolgozás, a biotechnológia, valamint az IoT (Internet of Things), az adatvédelem és internetbiztonság területe.

A második a MI Innovációs Központ, amely a Digitális Jólét Program keretében tanácsadással, kísérleti terepet biztosítva és egyfajta brókerként segíti helyzetbe hozni a hazai cégeket.

A központ egyik fontos feladata, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tévképzeteket lebontsa; például azt, hogy az ilyen rendszerek alkalmazása nagyon drága. Itt mutatjuk majd be a már létező dobozos termékeket, amelyekkel a technológiát a kis- és középvállalatok könnyen és apró lépésekben be tudják vezetni.

Szintén idén indul a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely abban segít, hogy a vállalatok és további adatok használatában érdekelt intézmények megismerjék a nemzeti adateszközöket, s hogy elinduljon Magyarországon az adatgazdaság. Ez a három alappillér, később ezekre épülnek az egyes iparágak, szektorok programjai.

Milyen programokat foglal magába a stratégia?

A dokumentum 2025-ig konkrét feladatokat ír le, amelyeket azonban a technológia gyors változása miatt időről-időre felülvizsgálunk majd.

A stratégia egyébként 2030-ig szól, s összesen 170 milliárd forintot szán a benne szereplő programok lebonyolítására, a szükséges intézményi háttér létrehozására és fenntartására.

Hét fő (transzformatív) programot határoztunk meg, ezeken belül pedig konkrét célokat – például a következő 10 évben a KKV-k termelékenysége negyedével nőjön, egymillió ember találjon hozzáadott értékű munkát a mesterséges intelligencia segítségével, vagy hogy legalább 32 százalékkal csökkenjen az ammónia kibocsátás az agráriumban.

Ez utóbbi cél eléréséhez több szereplő, például a meteorológiai szolgálat, növényvédőszereket forgalmazó cégek adatai, gépek, drónok felvételei a föld állapotáról, a kiszórt szerekről, a növények betegségeiről, stb. kellenek.

A cél, hogy az intézmények, cégek együttműködjenek, s vizsgálják meg, hogy a fenti forrásokból előálló adatokból hogyan lehet hatékonyabban termelni úgy, hogy az említett mértékben csökkenjen az ammónia kibocsátás, amely a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája. A fejlesztésekhez azonban az adatok nem szigetszerűen, hivatalokban, egymástól elzárva lesznek, hanem a szereplők egyeztetnek arról, kinek milyen adatra lesz a közös munkához szüksége.

Ma ez még nem jellemző, az adat legtöbbször a cégek, intézmények sajátja, ami nem publikus. Lesz/van- e hajlandóság a cégekben arra, hogy megosszák egymással adataikat?

Ez nemcsak Magyarország ügye. Ha egy cég jobb szolgáltatást akar nyújtani, magától is egy sor adatot biztosít, és cserébe adatot igényel/vásárol. Ez a felek kölcsönös érdeke.

Ezért hoztuk létre az adatpiactereket, ahol a cégek metaadatokon keresztül megmutatják egymásnak, hogy milyen típusú adatokkal rendelkeznek (a konkrét adatokat nem adják ki). Ha a minta alapján ez valakit érdekel, megkezdődhet a tárgyalás arról, ki mit tud az adatokért cserébe adni.

S így a másik adataiból fejlesztheti tovább saját termékeit, szolgáltatásait. Ez nem egy felülről koordinált dolog, az ai-hungary.com weboldalon a cégek egymás között kereskedhetnek az adatokkal.

Az állami adatokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kezeli majd. A hivatalok, hatóságok rengeteg adatot generálnak, s az állam eldöntheti, hogy milyen módon nyitja meg/teszi ezeket elérhetővé különböző fejlesztések számára.

Az adat egy nemzeti érték, ennek megfelelően kell kezelnünk és hozzáállnunk.

Miért nem történik előrelépés innováció területén az utóbbi években? A stratégia jelent-e megoldást erre?

A stratégiát is azért alkottuk meg, hogy ezen változtassunk. A kutatás-fejlesztés fókuszba állítása, a nemzeti labor felállítása is azt segítené, hogy egyre több alap-, de leginkább alkalmazott kutatást végezzenek. Egyúttal visszajelzést adna a kutatóintézeteknek arról, mely területeken érdemes összpontosítani, melyek azok a konkrét témák, amelyeket tovább vinnének. A stratégia célja, hogy segítsünk a jelenlegi helyzeten, s hogy az innovációs listákon is előrébb lépjünk.

Forrás: novekedes.hu