Az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) Tanácsa 2026. május 22-én fővárosunkban jelölte ki a következő évtizedekre vonatkozó fejlesztési irányelveit. Az elfogadott koncepció nemcsak a jelenlegi kutatások jövőjét határozza meg, hanem egy új zászlóshajó-projekt alapjait is lefekteti, amelynek eredménye az emberiség eddigi legnagyobb kísérleti berendezése lehet.

A CERN legfőbb döntéshozó testülete a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában tartotta meg rendkívüli ülését. A rangos eseményen a CERN-tagországok delegáltjai – köztük a szervezetbe 1992-ben belépett hazánk képviselői – vettek részt. A rendezvényt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg, aki kifejezte Magyarország elköteleződését a CERN-nel való együttműködés megerősítése mellett.

Hazánk éves CERN-tagdíját a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) biztosítja, és ezzel lehetővé teszi a magyar kutatók minél szorosabb és hatékonyabb bekapcsolódását a világszintű kutatási szervezet tevékenységébe.

Bár a részecskefizikusok az Univerzum legapróbb összetevőit kutatják, felfedezéseik nélkül az orvostudomány, a kórházi képalkotó berendezések (például a PET-CT vagy az MRI) vagy a digitális világ sem úgy nézne ki, ahogy ma ismerjük – nem is beszélve a CERN-ben feltalált világhálóról. Az MRI-készülékek szupravezető mágnesei például a CERN gyorsítóinak melléktermékeként fejlődtek olyan tömeggyártható technológiává, amely végül lehetővé tette, hogy széles körben elérhetők legyenek ezek az orvosi vizsgálatok.

A részecskefizikai stratégia megújításával az európai kutatóközösség megerősítette a Nagy Hadronütköztető nagyintenzitású továbbfejlesztésének (HL-LHC) fontosságát és a hozzá tartozó fizikai program végrehajtását. Emellett konkrét tervet dolgoztak ki a következő évtizedek irányaira, hogy megalapozzák a CERN új zászlóshajó-projektjét, a Jövő Körkörös Ütköztetőjének (Future Circular Collider, FCC) megépítését, amellyel Európa megőrizheti tudományos és technológiai vezető szerepét ezen a területen. Az FCC a jelenlegi LHC utódja lenne, amely a tervek szerint egy 91 kilométer kerületű, föld alatti óriásgyűrűben kapna helyet, így körülbelül háromszor lenne hosszabb a most működő gyorsítónál. Ilyen monumentális berendezést még nem épített az emberiség: ezzel az eszközzel lehet majd a 2012-ben felfedezett Higgs-bozon – az anyag tömegéért felelős részecske – titkait mélyebben kutatni és megérteni.

A CERN Tanácsának végső döntése az FCC megépítéséről legkorábban 2028 körül várható. A grandiózus fejlesztés több ezer mérnök és tudós képzését igényli majd, ami hatékonyan segíti a fiatal kutatók bevonását, az új ipari technológiák kifejlesztését, valamint ezek gyakorlati életbe való integrálását.