Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

  • Keresés: "S"
  • Bejelentkezés: "L"
Ön itt áll: PályázóknakHírek, eseményekHírekA Hivatal hírei

I3 tematikus információs nap – Fókuszban az egészségügy és az orvostechnikai innovációk

I3 tematikus információs nap – Fókuszban az egészségügy és az orvostechnikai innovációk
2026. november 20.
Módosítás: 2026. november 20.
Olvasási idő: 5 perc

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2026. november 19-én megrendezett tematikus információs napjának középpontjában az Interregionális Innovációs Beruházási Eszköz (I3), valamint az egészségügyi és orvostechnikai innovációk európai uniós támogatási lehetőségei álltak. A hibrid formában megrendezett szakmai esemény a „KFI ökoszisztéma fejlesztése” című GINOP Plusz 2.1.2-22-2024-00002 azonosító számú kiemelt projekt keretében valósult meg.

A rendezvény helyszínén és az online térben megjelent érdeklődőket Tomislav Pinter, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának (DG REGIO) szakpolitikai elemző munkatársa köszöntötte Brüsszelből. A szakember felhívta a figyelmet az Intelligens Szakosodási Stratégia, azaz az S3 keretrendszerére: a régiós erősségekre épülő, hatékonyan működő szakmai közösségek gyakorlatára, amely révén a fejlesztések helyben erősítik a gazdaságot, serkentik az innovációs ökoszisztémák kialakulását és folyamatos növekedését. Tomislav Pinter őszintén beszélt arról, hogy az I3 pályázati konstrukciókban a kelet-európai régió alulreprezentált, de hangsúlyozta azt is, hogy az I3 eszköz jelentősége a következő, 2028-tól kezdődő programozási ciklusban várhatóan tovább erősödik.

A szakmai program keretében Várnai Zsombor, az NKFI Hivatal adatelemző koordinátora friss brüsszeli tapasztalatok alapján adott áttekintést az I3 program aktualitásairól, eddigi tanulságokról, az NKFI Hivatal szerepéről és az I3 eszköz jövőbeli irányairól. A 2021–2027-es időszakban az I3 keretében 490 millió euró támogatás áll rendelkezésre, projektenként akár 10 millió eurós finanszírozással. A bemutatott hazai eredmények szerint a magyar partnerek eddig 15 támogatott projektben 39 hazai szervezet részvételével összesen 5,5 millió euró támogatást nyertek el. Mint elhangzott, az eddigi eredmények jó kiindulási alapot jelentenek a magyar szereplőknek, ugyanakkor a programban továbbra is óriási potenciál rejlik a forráslehívás fokozására.

A hazai KFI ökoszisztéma fejlesztésének eredményeit bemutató előadásban Gévay Veronika, a kiemelt projekt elemző munkatársa rávilágított arra, hogy a partneri visszajelzések alapján a versenyképesség erősítéséhez az újfajta támogatási konstrukciók kialakítása mellett szükség van az innovációs szereplők – vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek, kutatási infrastruktúrák és közvetítő szervezetek – még hatékonyabb összekapcsolására is. A projekt keretében zajló stakeholder-konzultációk, célzott interjúk és kérdőíves felmérések célja, hogy a szereplők visszajelzései a szakpolitikai döntések és fejlesztési intézkedések során is hasznosuljanak.

A rendezvény egyik fontos üzenete volt a kölcsönös bizalomra épülő nemzetközi hálózatépítés és a partnerközvetítés meghatározó szerepe. A HeliX projekt tapasztalatai alapján a konzorciumépítést nem a pályázati felhívás megjelenésekor, hanem jóval korábban érdemes elkezdeni. A sikerhez gyakran több pályázati nekifutás vezet: az ismételt próbálkozások során megszerzett tapasztalatok és kapcsolatok közelebb visznek a megfelelő partnerséghez és a sikeres pályázathoz. Mindezekről dr. Sík Attila és Palotai Zoltán, a Nemzeti Innovációs Ügynökség nemzetközi szakértői beszéltek.  

A HeliX projekt képviselői saját példájukkal illusztrálták a nemzetközi együttműködés és a finanszírozás lehetőségeiről. A tizennégy partnerből álló, hét országot és négy regionális ökoszisztémát összekapcsoló projekt célja egy olyan federált egészségügyi adatplatform kialakítása, amely lehetővé teszi az egészségügyi adatok biztonságos hasznosítását úgy, hogy adat nem „hagyja el” a gazdaszervezetet. A projekt keretében tervezett három nyílt pályázati felhívás összesen 2,7 millió euró támogatást biztosít mintegy negyvenöt kis- és középvállalkozás számára. A vállalkozások felhívásonként akár 60 ezer euró támogatáshoz juthatnak adatintegrációs fejlesztésekre, digitális egészségügyi alkalmazásokra és szolgáltatásokra, illetve mesterségesintelligencia-modellek továbbfejlesztésére. A bemutatott tervek szerint valamennyi magyar régióból, Budapestet is beleértve, lehetőség nyílhat a részvételre; a felhívások várhatóan 2027 első negyedévében jelennek meg, ismertette a részleteket a HeliX projektben is közreműködő InnoStars pénzügyi vezetője, Nagy Péter.

Tényi Ákos, az E-Group intelligens adatmegoldásokért és mesterséges intelligenciáért felelős üzletágának vezetője is a HeliX projekt tapasztalataira hivatkozott. Ez alapján a sikeres innovációhoz a finanszírozás mellett személyre szabott szakértői támogatásra, coachingra, tesztelési és validációs lehetőségekre, klinikai környezethez való hozzáférésre, szabályozási és szellemitulajdon-jogi tanácsadásra, egészséggazdasági elemzésekre, valamint befektetői és nemzetközi kapcsolatépítésre is szükség van. A projekt hét ország tíz partnerének együttműködésével tizenkét interregionális projektet és huszonhat kkv-t támogatott. A bemutatott modell fontos tanulsága, hogy a vállalkozásoknak az innováció teljes életútja során, a fejlesztéstől a validáción át a piacra lépésig végig szükségük van a célzott segítségre.

Az egészségügyi és orvostechnikai innovációkról szóló előadásában Babarczy Balázs, a Semmelweis Egyetem tudományos munkatársa és a Syreon Kutató Intézet vezető kutatója kiemelte: Magyarország jelentős egyetemi, klinikai kutatási és orvostechnikai ipari hagyományokkal rendelkezik, ugyanakkor továbbra is nehézkes a kutatási eredmények validációja, a tőkebefektetés és a nemzetközi piacra lépés összekapcsolása. Nem megfelelő az adatgazdálkodás sem, holott az egészségügyi adatok különböző rendszerekben rendelkezésre állnak, és megfelelő alapot teremthetnének az ágazat fejlesztéseihez. A sikeres pályázatokhoz erős tudományos alátámasztásra, a felhívások követelményeire épülő szakmai tartalomra, multidiszciplináris konzorciumra, valamint meggyőző kommunikációs és üzleti stratégiára van szükség. Az előadó a gyakorlati tapasztalatok szemléltetésére az I3 DIGIT-PRE és a VRHealthChampions projektekről is beszélt. Visszautalva Tomislav Pinter felvetésére is, rámutatott, hogy Kelet-Európa alulreprezentáltságát az európai kutatási együttműködésekben a partnerségek tudatos építésével és célzott szakpolitikai támogatással lehet mérsékelni.

Mindemellett szükséges az innovációérettség és a megfelelő „diagnózis” azaz a pontos helyzetértékelés is, hangsúlyozta az előadó. Minden esetben fontos meghatározni, hogy a fejlesztés milyen technológiai, klinikai, szabályozási és piaci érettségi szinten áll, milyen bizonyítékok és validációs lépések hiányoznak még, és milyen partnerekre, szolgáltatásokra, illetve finanszírozásra van szükség a továbblépéshez. Az értékelések és a piacra lépési stratégia kialakítása már a fejlesztés korai szakaszában elengedhetetlen.

A rendezvény legfontosabb célkitűzése a hazai innovációs szereplők nemzetközi bekapcsolódásának erősítése, az I3 programban való részvétel ösztönzése volt, amit az előadásokon túl a programot záró kötetlen tapasztalatcsere is segített az informális tudásmegosztás és a kapcsolatépítés lehetőségével.

I3 információs nap: fókuszban az egészségügy - 2026. november 19.
Újabb tematikus információs nap az I3 pályázatokról. Ezúttal az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos sikeres projektek és tapasztalatok kerültek terítékre.
Utolsó módosítás: 2026. november 20.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?
A weboldalon HTTP-sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az adatvédelmi tájékoztatóban bővebb információkat talál arról, hogyan gondoskodunk adatainak védelméről.
Rendben