A Tudományos Mecenatúra program keretében idén 366 kutató nyert el támogatást. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett pályázaton az eredetileg előirányzott 1 milliárd helyett 2,5 milliárd forintot osztanak szét.
A Kulturális és Innovációs Minisztériumban tartott csütörtöki eredményhirdetésen Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta: a Tudományos Mecenatúra programot 2021 után idén immár második alkalommal hirdették meg.
"A program elsődleges célja, hogy megemeljük a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát. Ez volt a szándék a Neumann János Program tavalyi beindításával is. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha magyar kutatóink, egyetemeink, kutatóintézeteink szervesen beágyazódnak azokba a nemzetközi tudományos hálózatokba, amelyekből megszülethetnek az előremutató kutatási eredmények" - hangsúlyozta Bódis László.
Mint kiemelte, Magyarország nagyot lépett előre az elmúlt években a tudományban. Kitért arra, hogy ma már csaknem minden harmadik doktorandusz hallgató külföldről érkezik hazánkba, és több mint 43 ezer hallgató tanul a felsőoktatásban külföldi országokból. Hozzátette: ezekkel az adatokkal Magyarország messze az európai uniós átlag felett áll.
"Olyan nemzetközi rendezvényeket hozunk Magyarországra, amelyeken keresztül megmutathatjuk a világnak a magyar kutatási ökoszisztéma eredményeit. Az EU soros elnökeként tizenkét nemzetközi kutatási konferenciát szervezünk ebben a félévben az NKFIH közreműködésével, november végén Magyarországra érkezik a World Science Forum, a világ legjelentősebb tudományos rendezvénye" - jelentette ki a helyettes államtitkár.
Bódis László szólt arról, hogy 34 milliárd forintos keretösszeggel idén elindítottak egy olyan programcsomagot, amellyel szintén a magyar kutatási ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát erősítik, és ennek része a Tudományos Mecenatúra pályázat.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy immár tizenegy olyan magyarországi felsőoktatási intézmény van, amely a világ legjobb 5 százalékában szerepel. Hozzáfűzte: a Tudományos Mecenatúra programban most támogatást nyert 366 kutató jó hírét viszi a magyar felsőoktatásnak is.
Mint elhangzott, a Tudományos Mecenatúra program első alprogramjában magyar, elsősorban fiatal kutatók külföldi tudományos konferenciákon való részvételét támogatják, legfeljebb 1,5 millió forinttal. A második alprogram azt segíti, hogy itthon rendezzenek nemzetközi konferenciákat - itt legfeljebb 15 millió forintos támogatás volt elnyerhető -, a harmadikban a megszülető tudományos eredmények szélesebb körű megismertetését, bemutatását támogatják, akár 35 millió forint értékben.
"A Tudományos Mecenatúrára eredetileg szánt 1 milliárd forintos keretösszeget a pályázók nagy érdeklődését látva emeltük közel 2,5 milliárd forintra, így a beérkezett 452 pályázat mintegy 80 százalékát tudjuk támogatni" - szögezte le Bódis László.
A sajtótájékoztatón jelen volt több olyan kutató, aki a Tudományos Mecenatúra pályázat első, 2021-es kiírásának nyertese volt.
Szűcs Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docense; Vámosi Péter, a Semmelweis Egyetem doktorandusza, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosjelöltje; Futó Zoltán, a MATE Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense; valamint Szabó M. Gyula kutató professzor, a ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója a támogatásnak köszönhetően elért eredményekről és tapasztalatokról számolt be.
Forrás: MTI