Folyamatosan nő azoknak az uniós társfinanszírozással meghirdetett Horizont Európa partnerségeknek a száma, amelyekben magyar szervezetek is részt vehetnek. A részvétel hazai forrását az eddigihez hasonló rendszerben, de jóval rugalmasabb keretek között biztosítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely a már jóváhagyott 2026-os pályázati portfóliójában mintegy 2,7 milliárd forint keretösszeget különített el erre a célra.
Ebből az összes eddigi partnerség 100%-ban finanszírozható, sőt ezek folytatása mellett adott esetben akár új csatlakozások is mérlegelhetők. A 2026. évtől a hazai kutatóknak a magyar állam támogatásával az eddigieken felül olyan újabb partnerségekben is lehetőségük lesz hazai forrást igényelni, mint az adat-alapú mezőgazdasági innovációkat támogató AgriData, az agykutatást támogató Brain Health, a járványok megelőzésére fókuszáló Pandemic Preparedness, az antimikrobiális ellenállást kutató OH AMR vagy az erdészeti kutatásokat támogató, az év második felében induló Forests and Forestry.
Nemrég találgatások indultak azzal kapcsolatban, hogy hatályon kívül helyezték a 140/2022. (VIII. 18.) számú kormányhatározatot, amely a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram egyes partnerségeihez való csatlakozásról és a csatlakozáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról szól. Valójában ezzel csak egy olyan, mára technikailag elavult keretszabály szűnt meg, amely kizárólag a 2021-ben indított partnerségeket rögzítette, így a lehetőségek bővülését nem tudta követni. A jelenleg működő partnerségek ugyanis több hullámban indultak – 2021-ben, 2023-ban és 2025-ben –, a kormányhatározat azonban csak a 2021-ben indulókat tartalmazta.
A Horizont Európa partnerségeihez való csatlakozásról és annak keretösszegeiről minden tagállam maga dönt. Magyarország szinte mindegyik partnerségben részt vesz és ezután is részt kíván venni, mégpedig azért, hogy egyre több és több területen biztosítson lehetőséget a hazai pályázóknak nemzetközi együttműködésekbe való bekapcsolódásra, nemzetközi kutatási-innovációs együttműködésekben való részvételre. Az egyes partnerségekhez való csatlakozást és az adott partnerségre szánt keretet – a Neumann János Program prioritásaihoz igazodva – mindig a Kulturális és Innovációs Minisztérium jelenti be az Európai Bizottságnak, ezzel egyértelműen kötelezettséget vállalva az azokban részt vevő magyar szereplők támogatására.
Hogy a magyar pályázók egy adott évben ténylegesen mely területeken, mely nemzetközi partnerségekben lesznek a legaktívabbak, az előre nem tudható. Éppen ezért fontos, hogy a partnerségekre rendelkezésre álló forrást a tényleges igényeknek megfelelően lehessen elosztani – szükség esetén például átcsoportosítással vagy akár a keret emelésével –, annak érdekében, hogy minél több sikeres magyar intézmény pályázati részvétele támogatható legyen. Ezt a rugalmasságot biztosítja, hogy az egyes partnerségekben való részvételt ezentúl nem egy nehézkesen módosítható kormányhatározat rögzíti, hanem a kötelezettségvállaló minisztérium és a finanszírozó NKFI Hivatal koordinálja.
A nemzetközi pályázaton támogatásra javasolt projektek magyar résztvevői ezután is az NKFI Alap „Horizont Európa Partnerség” című pályázatának keretében igényelhetik a nekik járó hazai támogatást. Ez a pályázati konstrukció szakmai értékelést már nem tartalmaz, a Hivatal csak formai és jogosultsági ellenőrzést végez, azt követően a hazai támogatás a jogszabályoknak megfelelő rendszerben mindenképpen folyósításra kerül. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2021 óta 68 magyar intézmény pályázati részvételét támogatta ezen a módon, összesen csaknem 6,8 milliárd forint értékben. A jövő évben újra megnyíló „Horizont Európa Partnerség” pályázatban erre a célra ismét mintegy 2,7 milliárd forint áll rendelkezésre, emellett további csaknem 1 milliárd forint fordítható a magyar részvétel támogatására más közös finanszírozású európai együttműködésekben.
|
Az Európai Partnerségek olyan nemzetközi pályázati programok, amelyekben európai egyetemekből, kutatóhelyekből, cégekből, szakmai szervezetekből és más intézményekből álló konzorciumok egy-egy speciális területen közös kutatási-innovációs projekteket dolgoznak ki. A felhívások jellemzően évente kerülnek kiírásra, a pályázás, az értékelés nemzetközi, tehát európai koordinációban történik, de a támogatásra javasolt pályázatok esetében a finanszírozást az adott ország hazai finanszírozó szervezete biztosítja, hazánkban az NKFI Hivatal. A partnerségek a magyar pályázók felé 100%-ban hazai finanszírozásúak, a közös finanszírozás (co-fund) arra utal, hogy az Európai Bizottság finanszírozza a partnerség működtetésének kereteit, illetve a tagállamok kutatásfinanszírozó szervezeteinek meghatározott esetekben lehetősége van a nyújtott támogatás 25-30%-át utólag visszaigényelni, melyet további pályázatok finanszírozására fordíthat. A partnerségekben való részvétel kapcsán minden ország saját maga dönt, melyik partnerségben milyen keretösszeggel támogatja saját pályázóit. Magyarország a régióban igen erős támogató portfóliót biztosít (ld. alább): 2006-ban már 17 konstrukcióban összesen 2,7 milliárd forinttal finanszírozza a magyar pályázók konzorciumi részvételét. Ez a keretösszeg 2027-ben új partnerségek elindulásával várhatóan tovább növekszik majd.
|
