A kutatási infrastruktúrák (KI), mint a társadalmi kihívásokra választ adó kutatások alappillérei, kulcsfontosságú szerepet játszanak a tudományos áttörésekben és innovációban. Ezért különös jelentőséggel bír a magyar kutatói közösség számára, amikor új nemzetközi kutatási infrastruktúrában való aktív együttműködésre nyílik lehetőség tagságunk révén.
A 2026-os ESFRI Roadmap (European Strategy Forum on Research Infrastructures) nemzetközi előkészületeivel összhangban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) 2024. év végén indította el azt az országos kérdőívet, amely a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hazai csatlakozási igényeket mérte fel.
A jelenleg érvényes, 2021-es ESFRI Útitervben szereplő 22 Projekt és 41 „Landmark” közül Magyarország 4 Projektben és 16 „Landmarkban” vesz részt teljes jogú tagként, a magyar kutatók bekapcsolódását az NKFI Hivatal az éves tagdíj befizetésével biztosítja.
Az online felületen beérkezett 9 csatlakozási javaslatot háromlépcsős eljárásban értékelték, amelynek része volt a javaslattevő közösségek képviselőinek szóbeli meghallgatása is a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) ülésének keretében. Az értékelés során a csatlakozás megítélésének fő mérlegelési szempontja a megvalósíthatóság, a fenntarthatóság, az érintett hazai kutatói közösség nagysága, az integráltság, valamint a gazdasági és társadalmi hasznosulás volt.
Az NKIB döntési javaslata alapján a kultúráért és innovációért felelős miniszter Magyarország újabb 3 nemzetközi kutatási infrastruktúrához való csatlakozásáról döntött, amelyek éves tagdíj-hozzájárulását az NKFI Hivatal biztosítja.
A Nagyléptékű Tudományos Infrastruktúra Számítástechnikai/Kommunikációs Kísérleti Tanulmányokhoz (Scientific Large-scale Infrastructure for Computing/Communication Experimental Studies, SLICES) egy olyan elosztott digitális infrastruktúra, amely a hálózati protokollokra, rádiótechnológiákra, szolgáltatásokra, adatgyűjtésre, párhuzamos és elosztott számítástechnikára, valamint különösen a felhő- és peremhálózati számítástechnikai architektúrákra és szolgáltatásokra összpontosító nagyléptékű, kísérleti kutatások támogatására szolgál. Hozzájárul a digitális tudományok és infrastruktúrák, a jövő internetes technológiái, a jövő intelligens hálózatai és szolgáltatásai terén végzett kutatásokhoz és innovációhoz.
Az Európai Lemezmegfigyelő Rendszer (European Plate Observing System, EPOS ERIC) egy multidiszciplináris, elosztott kutatási infrastruktúra, amely elősegíti az európai földtudományi közösség adatainak, adattermékeinek és létesítményeinek integrált felhasználását. Továbbá a Föld fizikai és kémiai folyamatainak jobb megértése érdekében lehetővé teszi az innovatív multidiszciplináris kutatásokat. Ezek fizikai és kémiai folyamatok azok, amelyek a földrengéseket, vulkánkitöréseket, talajinstabilitást és szökőárakat, valamint a tektonikát és a Föld felszínének dinamikáját is befolyásolják.
A Művészetek és Bölcsészettudományok Digitális Kutatási Infrastruktúrája (Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities, DARIAH ERIC) egy elosztott kutatási infrastruktúra, amelynek célja a művészetek és a humán tudományok digitálisan támogatott kutatásának és oktatásának fejlesztése és támogatása. A DARIAH a művészeti és humán tudományi területen meglévő szakértelem, az információk, az ismeretek, a tartalmak, a módszerek, az eszközök és technológiák hálózata, amely támogatja a kutatókat a digitális források építésében, elemzésében és értelmezésében, továbbá biztosítja a legjobb gyakorlatok és módszertanok cseréjét és a szabványosítást.
Gratulálunk az érintett kutatói közösségek eddigi szakmai sikereihez és eredményes együttműködést kívánunk a nemzetközi kutatási infrastruktúrákkal!