A tagországok a szakértői értékelés szempontrendszerét illetően is összhangra törekszenek. Az NKFI Hivatal értékelési gyakorlata és szempontjai számos azonosságot mutatnak a lengyel kutatásfejlesztési és innovációs projektjavaslatok értékelési folyamatával.

Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a V4-ek intenzívebb együttműködését szorgalmazta brnói előadásában, kiemelve a rendelkezésre álló kutatásfejlesztési infrastruktúrák régiós szinten szervezett hasznosításának fontosságát. Rámutatott arra is, hogy a V4-tagországok közös fellépése elengedhetetlen a következő EU-s keretprogramok előkészítése során. Az egyeztetett álláspont megfogalmazására jó példaként említette a H2020-projektek kutatói béreinek elszámolásához kapcsolódó igények közös képviseletét. Mint elmondta, érdemes közös erősségeket, fejlesztési lehetőségeket feltárni a KFI területen. A V4-ek építhetnek például a feldolgozóiparra, mely jellemzően erős ágazata a tagországok gazdaságainak. Pálinkás József előadásában ismertette az NKFI Hivatal startup vállalkozások létrehozásának ösztönzésére kiírt pályázati konstrukcióját is, mely az innovatív induló vállalkozások fejlesztését segítő inkubátorok hálózatának kialakítását célozza.

A találkozón jelentős hangsúlyt kapott a felhívásokra benyújtott projektjavaslatok szakértői szempontú értékelési rendszere és a kutatásfejlesztési infrastruktúrák közös hasznosításának lehetősége, az intelligens szakosodási stratégiák egyeztetése.

Az NKFI Hivatal értékelési rendszerével több hasonlóságot mutató bírálati folyamatot ismertetve a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (Polish Agency for Enterprise Development, PARP) elemzési és stratégiai igazgatója, Paulina Zadura-Lichota kiemelte, hogy a benyújtott pályázatok elbírálása során a pusztán dokumentumok vizsgálatán alapuló bírálatok és döntések helyett a pályázatok személyes bemutatása alapján történő testületi értékelések és döntések irányába kívánnak elmozdulni. Az első szakaszban anonim szakértők értékelik a projektjavaslatokat, majd az értékelések alapján testületek, szakértői panelek döntenek a pályázatokról. A döntés előtt a panel minden projektjavaslat képviselőit meghallgatja, sőt tervezik azt is, hogy a testület a megvalósítás helyszínén is ellenőrzi a pályázat megvalósításának feltételeit, amelynek a lengyel tapasztalatok szerint elsősorban az innovációs célú felhívásokra pályázó vállalatok esetében lehet jelentősége. Az értékelés főbb szempontjai megegyeznek az NKFI Hivatal szempontrendszerének lényegi részével, hiszen a kiválóság az elsődleges kritérium, emellett a programnak világos kutatásfejlesztési tartalommal kell rendelkeznie, és hosszú távon fenntartható, a későbbiekben is finanszírozható vállalást kell tartalmaznia. A pályázatokat öt fő kategóriába (nincs, illetve gyenge, közepes, jó és kiváló az innovációs tartalma) sorolják a szakértő értékelők a testületi meghallgatásokat megelőzően. Az értékelések elemzése alapján az ügynökség munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a szakértői véleményezés során kiváló besorolást kapott projektekhez képest a jó besorolásúak végül nagyobb arányban nyernek el támogatást. Ennek magyarázata: a testület előtt tartott prezentáció alapján felismerhető, hogy a benyújtott dokumentumokban leírtakra támaszkodva kiválónak értékelt projektek jelentős arányban irreális vállalásokat, eltúlzott ígéreteket tartalmaznak. „Finanszírozni csak megvalósítható álmokat lehet” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a lengyel szervezet képviselője. A PARP átlagosan a benyújtott projektjavaslatok mintegy 10%-ának ad támogatást.

„A V4-ek összefogása a kutatási infrastruktúrák hatékonyabb kihasználása érdekében azt célozza, hogy az erőforrásokat valóban kutatásfejlesztésre és innovációs tevékenységre összpontosíthassuk” – hangsúlyozta előadásában Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke. Ezzel egyetértve, a találkozón a finanszírozó ügynökségek vezetői megfogalmazták a nagy értékű kutatási infrastruktúrák hatékony kihasználása érdekében kezdeményezett együttműködés főbb kereteit:

• Megállapodtak abban, hogy a jövőben bizonyos értékhatár felett a komolyabb infrastrukturális beruházásokat megelőzően egyeztetést kezdeményeznek arról, rendelkezésre áll-e a régióban hasonló infrastruktúra, és miként lehet a tervezett eszközt közösen, hatékonyan kihasználni.
  
• A magyar, cseh és román közös projektként megvalósuló ELI lézerkutató beruházást érintően is egyeztetések kezdődnek arról, hogy a V4-tagországok kutatói szervezetten hozzáférhessenek a létrejövő infrastruktúrához.
  
• A finanszírozási ügynökségek a kutatásfejlesztési és innovációs pályázati felhívásokban is olyan feltételeket fogalmaznak meg az infrastrukturális fejlesztéseket és a meglévő infrastruktúrák hasznosítását illetően, amelyekkel a jövőben az infrastruktúrák közös használatát ösztönzik.
  
• Pálinkás József felajánlotta, hogy az NKFI Hivatal a V4-országokkal is megosztja a magyar KFI infrastruktúráról készült felmérés eredményét, valamint megállapodás született arról, hogy a V4-országok felmérést készítenek a rendelkezésre álló kutatási infrastruktúrákról és kapacitásokról, és az adatokat hozzáférhetővé teszik a V4-országok kutatói közössége számára.
  

A négy ország képviselői arról is megállapodtak, hogy a jövőben is keresik azokat a lehetőségeket, amelyekben a négy ország együttesen kínálhat versenyképes partnerséget a világ vezető innovatív gazdaságainak.

Pálinkás Józsefnek a Világgazdaság 2016. január 21-i számában megjelent írása a Visegrádi Együttműködés lehetőségeiről a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése terén:
Egyenként lemaradunk, vagy együtt felzárkózunk?

További cikkeink a V4-ek együttműködésével kapcsolatban:
Így lehetnek a visegrádi országok Európa vezetői innovátorai
think.BDPST: a V4-ek ígéretes innovációs fóruma
Szlovákia és Magyarország közös fellépése a visegrádi országok KFI partnerségének erősítéséért
Fellépés a kutatói bér H2020 elszámolási szabályainak módosításáért