Hogyan működik az Open Access?

A tudományos kommunikáció krízise és az internet-technológiák egyre szélesebb körű elterjedése előirányozott egy új mozgalmat, amelynek fő célkitűzése a kutatásokhoz való nyílt hozzáférés biztosítása a weben. Felmérések bizonyítják, hogy a kutatások Open Access (OA) elérése növeli hatásukat és láthatóságukat. Továbbá, a mozgalom felhívja a szerzők figyelmét arra, hogy tudatosan járjanak el a szerzői jogok kezelésében. A SHERPA/RoMEO és Open Access to Knowledge adatbázisok információt nyújtanak a kiadók OA politikájával kapcsolatban, a ROARMap adatbázis pedig országonként az egyes intézmények OA politikáját mutatja be.

A tudományos munkák nyílt hozzáférésének biztosítása érdekében egyre több intézmény vagy tudományos társaság hoz létre repozitóriumokat, amelyekbe a szerzők feltölthetik munkáikat. A nyílt hozzáférésű repozitóriumok jegyzéke (Directory of Open Access Repositories - OpenDOAR) gyűjti össze és ad információt a világ tudományos OA repozitóriumairól.

Az OA gyakorlatában két út különböztethető meg: a publikáció rendelkezésre bocsátásának arany útja (elsődleges) és zöld útja (párhuzamos).

Az arany út a tudományos cikkek OA folyóiratokban történő publikálását jelenti.

Ezekben a folyóiratokban a publikációk, a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan először szakmai bírálaton esnek át peer review formában. A kiadóval kötött szerződés meghatározza a szerzők jogait, és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási lehetőségeit. Ez a szerződés általában kiegészül egy nyílt hozzáféréssel kapcsolatos kitétellel, amely pontosítja a felhasználók számára a dokumentum újrahasznosításának jogait. Az OA folyóiratok közleményei ingyenesen, bárki számára elérhetők, függetlenül attól, hogy a szerzőknél marad-e a szerzői jog, vagy a kiadóé lesz.

Az OA publikációk finanszírozásához ugyanúgy szükség van forrásokra, mint a hagyományos publikációk esetén. A források viszont másképp oszlanak meg. Így például egyes OA kiadók publikációs költségeket számolnak fel, amelyeket vagy a szerző (author fee) vagy az intézet (institutional fees) fizet ki; a nyomtatás lehetőségét az OA kiadók általában megrendelhető formában (Print-on-Demand) kínáljak fel.

A zöld út – szerzői archiválás (self-archiving) – az egyidejű vagy utólagos szövegarchiválást jelenti egy intézményi vagy egy diszciplináris OA dokumentumszerveren. A saját archiválás egyik módja a cikkek (vagy a kiadói honlapra vezető ugrópontok) közreadása a szerzők saját vagy intézeti honlapján. Ebben a rendszerben általában csak hónapokkal a publikálás után válhat nyíltan is elérhetővé az eredetileg fizetős folyóiratban közölt eredmény. Az egyes intézményekben működtetett szabad hozzáférésű archívumok (intézményi repozitóriumok) előnye a szolgáltató (legtöbb esetben könyvtár) által a cikkekhez hozzáadott szabványos metaadatokban és az archívum OAI-PMH-kompatibilitásában rejlik, így a regiszterek be tudják gyűjteni a dokumentumokat. Ilyen összesített regiszter például a brit OpenDOAR (University of Nottingham), az amerikai OAIster (University of Michigan) és a német BASE (Bielefeld Academic Search Engine – Universitätsbibliothek Bielefeld). A szerzői archiválás másik lehetséges módja, ha a tudományos dokumentumokat a szerző a saját vagy intézete honlapján teszi elérhetővé („Self-Posting”), de az így közzétett dokumentum kevésbé látható, mint a ráépített szolgáltatásokkal rendelkező intézményi és diszciplináris repozitóriumokban történő archiválás esetén.

Hibrid út – hibrid esetben a szerzők lényegében megvásárolják a közlemény további felhasználásának jogát a kiadótól, egy amúgy nem OA folyóiratban közölve, így csak az a cikk lesz szabadon elérhető, amelyikre a jogot megváltották.

Az Európai Bizottság kiemelt célja, hogy optimalizálja a közfinanszírozású kutatások hatását mind uniós, mind tagállami szinten. A nyílt hozzáférés biztosítása az európai gazdasági teljesítmény növelésének és a tudásalapú kapacitások erősítésének egyik legfontosabb eszköze. A közfinanszírozású kutatások eredményeit még gyorsabban és szélesebb körben kell elterjeszteni a kutatók, innovatív vállalkozások és az állampolgárok javára. Az Open Access hozzájárulhat az európai tudományos eredmények láthatóságának növeléséhez és jó lehetőséget kínálhat a kis- és középvállalkozások számára a legutóbbi kutatási eredmények hasznosítására.

Open Access üzleti-finanszírozási modellek

A nyílt hozzáférés az információhoz való ingyenes hozzáférést jelenti. Mindez a publikációs költségek újracsoportosítását feltételezi, vagyis már nem az információ végfelhasználója (egyéni felhasználók, könyvtárak, intézmények) viseli a költségeket, ugyanakkor a nyíltan elérhető tartalmak létrehozását és rendelkezésre bocsátását valakinek továbbra is finanszírozni kell. Igaz, hogy a szerzők számára a dokumentumok személyes archiválása intézményi vagy interdiszciplináris repozitóriumokban rendszerint ingyenes, mégis a dokumentumszerverek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát (személyzet, számítógépek, stb.) általában az üzemeltető intézmények (leginkább egyetemi könyvtárak) vállalják át.

• A szerzői díj modell
  Ennél az üzleti modellnél a finanszírozás a publikációs folyamat elején a szerző által történik. Nem ritkán az intézmény saját vagy a kutatásfinanszírozások kifejezetten publikációkra szánt támogatásai állnak rendelkezésre.
  
• Finanszírozás támogató szervezetek által
  Sok kutatástámogató szervezet támogatja anyagilag a szerzők publikálását.
  
• Intézményi tagság
  A publikációs költségek finanszírozásának további formája, ha az intézmény (pl. egyetem), amelyhez a szerző tartozik, átvállalja a költségeket az intézményi tagság keretén belül.
  Egyes OA kiadók (pl. BioMed Central) az intézményeknek (főleg főiskoláknak) az intézmény nagyságától, illetve a választott tagsági formától függően szakaszos intézményi licensz szerződést kínálnak a publikálásra. Ezáltal az intézmény lehetővé teszi tagjai számára, hogy egy bizonyos időn belül – általában egy éven belül – a cikkek ingyen vagy alacsony publikációs költség mellett az adott kiadó folyóiratában megjelenjenek.
  
• Hibrid finanszírozási modellek
  A hibrid üzleti modellek a publikációk finanszírozásakor egyrészt az előfizetéses modellt, másrészt a szerzői finanszírozást ötvözik. Ezt a modellt már sok hagyományos kiadó is alkalmazza. A Springer kiadó szerzői számára egy 3000 dolláros Open Choice díj befizetésével a hagyományosan megjelent, előfizetés révén elérhető cikkeket online ingyenesen hozzáférhetővé teszi. További kiadók, akik hasonló lehetőségeket kínálnak (folyóirataik egy részére): Oxford University Press (OUP), Blackwell, Wiley. Elsevier.
  
• Közösségi díj modell
  Egyes szaktársaságok a publikációs tevékenységeiket a tagsági díjból finanszírozzák. 
  
• Intézményi finanszírozás
  A tudományos intézmények manapság saját publikációs tevékenységeket kezdeményeznek, publikációs szerver vagy egyetemi kiadó formájában. Az intézmény ezzel nem csak a tartalmak rendelkezésre bocsátásának költségeit vállalja fel, hanem a teljes publikációs folyamatért felelős. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok – gyakran akár monográfiák is – a nyíltan hozzáférhető változat mellett nyomtatott formában (azon szerzők számára, akik átvállalják a költségeket) is elérhetők.
  

Open Access nemzeti kezdeményezések

• Finnország: Finnish Open Access Working Group (FinnOA)
  A munkacsoportot 2003-ban alapították, tagjai a kutatói közösségből, könyvtárakból és kiadókból kerültek ki. A nemzeti repozitórium a Helsinki Egyetemen gondozásában áll, melyben a 2010. január 1 után, nemzetközi folyóiratban megjelent publikációk másolatait helyezik el. A munkacsoport feladatai közé tartozik az intézményi repozitóriumok létrehozásának elősegítése, illetve a kutatói közösség tájékoztatása az OA publikálás lehetőségeiről. 
  
• Franciaország: L'archive ouverte pluridisciplinaire (HAL)
  Különböző tudományterületekről származó adatok, publikációk nyílt hozzáférésű repozitóriuma.
  
• Hollandia: National Academic Research and Collaborations Information System (NARCIS)
  A NARCIS olyan információs központ, melyen keresztül az összes holland egyetemi és számos egyéb kutatási intézményi repozitórium elérhető. Ezen felül az oldal tartalmazza kutatási projektek, kutatói és intézményi profilok leírását.
  
• Magyarország: Hungarian Open Repositories (HUNOR)
  A konzorciumot a magyar felsőoktatási intézmények és az MTA Könyvtára hozta létre a nyílt hozzáférés (OA) hazai gyakorlatának kialakítása céljából. A HUNOR tagjai a magyar tudomány hazai és nemzetközi elismerésének javítását a tudományos eredmények hatékony disszeminációjával kívánják elérni, nevezetesen nyílt elérésű repozitóriumok országos infrastrukturális hálózatának kialakításával, módszertani központ létrehozásával, a külföldi know-how és nemzetközi szabványok hazai alkalmazásával, a tudományos kommunikáció komplementer csatornáinak meghonosításával, nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésével.
  
• Svédország: The National Library – Coordinating Body for Open Access to Research Publications in Sweden
  A svéd kormány megbízásából 2017-től a Nemzeti Könyvtár látja el az OA politikával kapcsolatos teendőket.  Főbb feladatai közé tartozik tanulmányok készítése a jelenlegi helyzetről, OA támogatási lehetőségek kidolgozása, valamint az OA politikák betartásának monitorozása.
  
• Norvégia: A Norwegian Open Research Archives (NORA), mely keresőként és gyűjtőként is szerepet játszik. A NORA kb. 70 norvég intézmény által rendelkezésre bocsátott tartalmat gyűjti össze.
  
• Írország: A (RIAN) 2005-ben indított el egy vizsgálatot az ír egyetemek könyvtárai körében az intézményi adattárakról. Ezután 2006-ban egy sikeres pályázatot nyertek el, amelynek célja az volt, hogy a hét egyetemi könyvtár intézményi adattárainak tartalmát egy helyre gyűjtsék, és ezek az ír kutatási eredmények szabadon hozzáférhetők legyenek. Ahogy a RIAN tovább fejlődött, más ír kutatási adattárakat is csatlakoztak hozzá, mely hatására a RIAN valóban az ír kutatás portáljává vált.
  
• Spanyolország: Recolector de Ciencia Abierta (RECOLECTA), mely feladata, hogy összegyűjtse egy helyen az összes tudományos repozitóriumokat. Emellett szolgáltatás nyújtása is feladatuk a vezetők, a kutatók és a döntéshozók részére. A RECOLECTA, a Spanyol Tudományos és Technológiai Alapítvány (FECYT) és a Spanyol Egyetemek Könyvtárai Hálózata (REBIUN) között 2007 óta van együttműködés. Céljuk egy nyílt hozzáférésű tudományos repozitórium országos infrastruktúrájának a megteremtése.
  

Open Access nemzetközi projektek

• OpenOASIS
  Az OASIS egy nonprofit konzorcium, mely ösztönzi a globális információs társadalom nyílt szabványainak kialakítását, konvergenciáját és elfogadását. Az OASIS nyílt szabványai lehetőséget nyújtanak az alacsonyabb költségek elérésére, az innováció ösztönzésére, a globális piacok növekedésére és a technológia szabad megválasztásának jogára. Tagjai széles körben képviselik a köz- és magánszektort. A konzorcium több mint 5000 résztvevővel rendelkezik, akik több mint 600 szervezetet és egyéni tagot képviselnek több mint 65 országban. Az OASIS arra törekszik, hogy hiteles forrásként szolgáljon a nyílt hozzáférés számára, amely magában foglalja a megvalósítás fogalmát, elveit, előnyeit, megközelítéseit és eszközeit. Az oldal kiemeli a világ minden tájáról érkező fejlesztéseket és kezdeményezéseket, különféle kiegészítő forrásokkal és esettanulmányokkal. Mint ilyen, ez egy közösségépítés: a felhasználókat arra ösztönzik, hogy osszák meg és töltsék le a rendelkezésre álló forrásokat, és módosítsák őket helyi használatra.
  
• OpenAIRE
  Az Európai Bizottság a nyílt hozzáférést fontos eszköznek tekinti az Európai Kutatási Térségben (ERA-ban) és azon túl zajló információáramlás javítására. Az Európai Bizottság a 7. Keretprogram idején, 2008-ban indította el Open Access Pilot kezdeményezését.
  A Bizottság tisztában van azzal, hogy számos módon el lehet jutni a nyílt hozzáférésig, hiszen a különböző tagországok és érdekeltek különböző helyzetben vannak, és különböző igényekkel rendelkeznek, ezért a Bizottság mind a zöld, mind az arany megközelítést támogatja.
  Az OpenAIRE (Open Access Infrastructure for Research in Europe) az európai országok összefogásában létrejött Open Access projekt. A projekt fő célja az Open Access program támogatása, amit az Európai Bizottság 2008 augusztusában indított. Ez a három éves ambiciózus kezdeményezés 27 európai országból 38 partner intézmény közreműködésével indult és a 7. keretprogram által finanszírozott projekt. A résztvevő kutatók vállalják, hogy a meghatározott kutatási témákban (Egészségügy, Energia, Információs és kommunikációs technológiák, Környezetvédelem, Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, Kutatási infrastruktúrák, Tudomány a társadalomban) publikációikat nyílt hozzáférésű intézményi repozitóriumokba töltik fel, és ehhez az OpenAIRE projekt biztosítja az alapfeltételeket és Helpdesk szolgáltatást, továbbá vállalja egy európai repozitóriumi hálózat e-infrastruktúrájának kiépítését.
  A nyílt hozzáférést Horizont 2020 programban már általános elvként alkalmazzák: a támogatásban részesülő projektnek biztosítania kell a publikációihoz való ingyenes nyílt hozzáférést. A kedvezményezetteknek a nyomtatásban megjelenő publikációt vagy a végső kéziratot elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni egy repozitóriumban és nyílt hozzáférést kell biztosítani a következők szerint:
  
  • open access megjelenésre (az arany út esetén nyílt hozzáférést legkésőbb a megjelenés időpontjában kell biztosítani);
    
  • önarchiválásra (a zöld út esetén a megjelenést követő hat hónapon belül kell biztosítani).
    
  Az OpenAIRE adatbázisa azt mutatja, hogy a Horizont 2020 publikációk 65,2%-a nyíltan hozzáférhető és a pilotban részt vevő projektek 65,4%-a hozzáférhetővé és felhasználhatóvá teszi adatait.
  A Horizont 2020 program újdonságaként a Bizottság elindított egy pilot kezdeményezést  (Open Research Data (ORD) pilot). Ez a kezdeményezés figyelembe veszi a nyílt hozzáférés mellett a tudományos információ védelméhez, a piacosításhoz, szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó szempontokat is. A pilot elsősorban a kutatásokat alátámasztó adatokra koncentrál, de a kedvezményezettek más adathalmazokat is nyílttá tehetnek. A projekteknek ki kell alakítania egy ún. Adat Menedzsment Tervet (Data Management Plan) is. Az ORD pilot a Horizont 2020 összes tematikus területét lefedi.
  
• FP7 GOLD OA PILOT
  Az Európai Tanács finanszírozásában és az OpenAIRE program keretében útjára indult a Gold OA Pilot (arany utas nyílt hozzáférésű publikálást támogató kezdeményezés), amely lehetőséget biztosít a lezárult FP7 projektek számára, hogy nyílt hozzáféréssel publikálják tudományos eredményeiket OA folyóiratokban. A kezdeményezés az OpenAIRE2020 projekt kontextusában került kidolgozásra, így az OpenAIRE által kialakított európai infrastruktúra és támogatási rendszer keretében lesz lebonyolítva. A pilot projektnek kettős célja van: (1) támogatja az FP7-es keretprogramban finanszírozott kutatások eredményeinek nyílt hozzáférésű publikálását, (2) európai szinten felmérést készít a tudományos publikálási szokásokról.
  
• PEER
  A PEER (Publishing and the Ecology of European Research) egy úttörő jellegű együttműködés kiadók, repozitóriumok és kutatók között. PEER az EC eContentplus program támogatásával azt vizsgálja, hogy a szerzői, lektorált végleges kézirat rendszeres feltöltéseinek (zöld utas nyílt hozzáférés) milyen hatása van az olvasói hozzáférésre, a szerzői láthatóságra, a folyóiratok fenntarthatóságára, és az európai kutatás szélesebb értelemben vett ökológiájára. A projekt alapja a kiadók, repozitóriumok és kutatók közötti együttműködés, időtartalma 2008-2011.
  

Open Access Nemzetközi szervezetek

• OAR
  A COAR (Confederation of Open Access Repositories) egy non-profit repozitóriumi kezdeményezések szövetsége, ami 2009 októberében szerveződött. Fő célja a kutatási eredmények hozzáférhetőségének növelése nyílt hozzáférésű digitális repozitóriumok nemzetközi hálózatán keresztül. További COAR tevékenységek közé tartoznak még a nemzetközi együttműködések koordinációja minőségi OA tartalmak és összekapcsolható rendszerek kialakítása érdekében, stratégiai együttműködések megszervezése kutatási infrastruktúrák kialakításáért. A COAR tekinthető a repozitóriumi szabványosítási erőfeszítések kiindulópontjaként, és ehhez kapcsolódva a kommunikációs rendszerek fórumaként is.
  
• DRIVER
  A maga nemében legátfogóbb kezdeményezés a repozitóriumok nemzetközi fejlesztése érdekében. A DRIVER egy több lépcsős program, aminek az elsődleges célja egy összetett és rugalmas páneurópai infrastruktúra létrehozása a digitális repozitóriumok kiszolgálására, szolgáltatásokat és működési alapfeltételeket biztosítva kutatók, adminisztrátorok, és az általános felhasználók számára. A DRIVER projekt 2009 decemberében lezárult, de több ráépülő európai kezdeményezés is szerveződött, mint pl. a COAR vagy az OpenAIRE.
  
• SPARC
  A SPARC (Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition) kutatási eredmények és oktatási anyagok nyílt megosztását teszi lehetővé, mellyel képesek demonstrálni a tudáshoz való hozzáférést, illetve felgyorsítani a kutatási és oktatási befektetések megtérülését. A SPARC igyekszik érdekeltté tenni mind a szerzőket, a kiadókat, a könyvtárakat, a diákokat, a finanszírozókat, a döntéshozókat és természetesen a nyilvánosságot is abban, hogy működjenek együtt a cél elérése érdekében. A SPARC sikerének kulcsa a tagok elkötelezettségében rejlik (több mint 200 tagja van, elsősorban az USA-ban és Kanadában található tudományos és kutatói könyvtárak anyagait használják). 
  

Jelenlegi Open Access politikák az egyes országokban (RoarMap és WILEY adatok alapján)

Az OA politikák száma az EU országokban, valamint az EU-n kívül támogatók és folyóiratok szerint nagyon változatos.

2. ábra: OA közlemények archiválási és publikálási politikáinak száma az EU országokban a támogató intézmények tekintetében

3. ábra: OA közlemények archiválási és publikálási politikáinak száma az EU-n kívüli országokban a támogató intézmények tekintetében

4. ábra: OA közlemények archiválási politikáinak száma az EU országokban a folyóiratok tekintetében

5. ábra: OA közlemények archiválási politikáinak száma az EU-n kívüli országokban a folyóiratok tekintetében

6. ábra: 2005-2017 közötti negyedéves megoszlások az elfogadott OA politika tekintetében

7. ábra: OA politikák száma országonként

Egyesült Államok: A legfőbb kormányzati alapok elkötelezettek a zöld utas OA mellett, mely értelmében a nyílt hozzáférésű adatok számai folyamatosan növekednek. A National Institutes of Health (NIH) 1,2 milliárd dollár értékben költött az adattárak létrehozására.

Egyesült Királyság: Az OA megjelenése a hibrid folyóiratokban kétszer olyan gyakoribb, mint a világ átlaga.

Kína: Nagyon vegyesnek tekinthető az OA környezet Kínában, valamivel több a zöld, mint az arany OA. 100 intézményi adattár létezik jelenleg, azonban a teljesítmény rendkívül alacsonynak mondható.

Japán: Leginkább zöld OA a jellemző. Japánban jelenleg 500 intézményi adattár létezik. Éves átlagban az összes tudományos közlemény csak közel 10% -a OA publikáció.

Ausztrália: Ausztrália több nagy finanszírozója zöld OA mandátummal rendelkezik. A kormány az Australian National Data Service finanszírozásával is hozzájárul a nyílt adatok növeléséhez.

Európai Unió

2012-ben a Bizottság megjelentette a „Recommendation on access to and preservation of scientific information” dokumentumot, amivel a tagállamokat kívánta ösztönözni a közpénzből támogatott kutatási eredmények nyilvánossá tételére a tudomány és a tudásalapú gazdaság erősítése érdekében. Minden tagországot felkértek egy National Point of Reference (NPR) jelölésére a dokumentumban megfogalmazott lépések koordinálására, a Bizottsággal való kapcsolattartásra és follow-up jelentés készítésére.

A dokumentum felszólítja a tagországokat:

• a közpénzből finanszírozott kutatások eredményeit közlő tudományos publikációk terjesztésére és az azokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó világos politikák meghatározására, amelyek tartalmaznak konkrét célokat és indikátorokat, megvalósítási és pénzügyi terveket;
  
• annak biztosítására, hogy a támogató intézmények és a támogatásban részesülő intézmények ezeket megvalósítsák;
  
• a közpénzből finanszírozott kutatások eredményeként létrejövő kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó világos szakpolitikai irányok meghatározására (konkrét célokkal, indikátorokkal, megvalósítási és pénzügyi tervekkel);
  
• a tudományos információk megőrzésének megerősítésére;
  
• e-infrastruktúra további fejlesztésére;
  
• a nemzeti, európai és globális e-infrastruktúrák közötti szinergiák biztosítására;
  
• nemzeti, európai és/vagy nemzetközi szintű párbeszédben való részvételre az OA erősítése és az információk megőrzése céljából;
  
• Nemzeti Referencia Pont személyek (National point of reference) kijelölésére;
  
• a dokumentum megjelenését követő 18 hónap elteltével, majd azt követően minden két második évben a Bizottság tájékoztatására az ajánlásokban megfogalmazottakra tett lépésekről.
  

Európa tekintetében több mint 450 különböző OA politika létezik, amely megnehezíti az egységes kezelést. Jellemzően több az arany OA az északi országokban, és több a zöld OA a déli területeken. A legmarkánsabb OA politika Hollandiában van, amely 2020-ra teljes mértékben elkötelezte magát az OA mellett. Javaslatuk, hogy 2020-ra az EU-ban minden kutatás teljes mértékben nyílt hozzáférésű legyen.

Amsterdam Call for Action on Open Science

A holland uniós elnökség által szervezett 2016. április 5-án Amszterdamban tartott „Open Science – From Vision to Action” konferencia eredményeként megszületett Amsterdam Call for Action on Open Science a következő lépések megtételét sürgeti:

• teljes nyílt hozzáférés minden tudományos publikációhoz,
  
• a tudományos adatok optimális újrafelhasználásának alapvetően új megközelítése,
  
• új értékelési, jutalmazási és bírálati rendszerek,
  
• politikák összehangolása és jó gyakorlatok megosztása.
  

Mindezekhez elengedhetetlen:

• open science akadályainak lebontása,
  
• kutatási infrastruktúrák fejlesztése,
  
• open science-ösztönzők előmozdítása, kialakítása,
  
• open science politikák „áramvonalasítása” és további támogatása,
  
• open science-nek a tudományban és társadalomban való szimulálása és beágyazása.
  

A holland elnökség tanácsi következtetésében (Council Conclusions on the Transition towards an Open Science System, 2016. május 4.) felhívta az Európai Kutatási Térség Bizottság (European Research Area Committee – ERAC) Open Science munkacsoportját, hogy értékelje a fenti dokumentumban megfogalmazott akciókat megvalósíthatóság, hatékonyság, prioritás szempontjából és készítsen jelentést erről. Kérte a Bizottságot, hogy legalább évente kétszer tájékoztassa a tagországokat az Open Science Policy Platform működéséről. Kérte a Bizottságot az European Open Science Agenda továbbfejlesztésére. Egyetértett azzal a céllal, hogy az azonnali nyílt hozzáférés legyen az alapértelmezett eljárás 2020-ig.

European Open Science Policy Platform - Open Innovation, Open Science, Open to the World (2016)

Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága 2016-ban egy szakértői csoportot hozott létre, amely tanácsadó szerepet tölt be a nyílt tudománnyal kapcsolatos szakpolitikai irányok és ezek végrehajtása tekintetében, az Európai Nyílt Tudomány Agendában definiált akciók mentén. A szakértői csoport többek a között a nyílt hozzáférés elősegítésének módjait és az ehhez kapcsolódó üzleti modelleket, valamint az Európai Számításifelhő Kezdeményezés témáját tárgyalja. 

• Open Innovation - célja a tudás megosztása, annak gyakorlati alkalmazása, valamint az együttműködés fokozása kutatók, intézmények, cégek között. A megvalósítás feltételei:
  
  • szabályok megváltozatása; egy olyan jogilag egységes környezet kialakítása, mely bizalmat ébreszt a kutatói, befektetői közösségben;
    
  • magántőke arányának emelése;
    
  • hatás fokozása, kiterjesztése világszerte.
    
  
  Jelenlegi programok:
  
  

  Demola

  A Demola egy nyílt innovációs „labor”, amelynek célja erősíteni az egyetemek és az üzleti élet szereplőinek együttműködését, valamint egy fiatal, nyitott, multidiszciplináris közösséget létrehozni és fenntartani, amely kreatív módszerekkel dolgozik megoldásokon piaci és céges problémákra. A Demola szervezeti modellje három finn egyetem összefogásából született meg. A nemzetközi hálózat mára már 14 Demolát számlál az egész világon, amelyhez a Demola Budapest 2012-ben csatlakozott, és azóta is az egyetlen hallgatókra specializálódott, modern technológiájú nyílt innovációs labor Magyarországon. A partnerek különböző kihívásokkal keresik fel a Demolát - legyen az informatikai, mérnöki, üzleti, marketing, design, társadalmi jellegű - melyre újszerű megoldásokat, ötleteket várnak.

  High Tech Campus Eindhoven

  A High Tech Campus Eindhoven több mint 150 céget és intézményt, valamint mintegy 10.000 kutatót, fejlesztőt és vállalkozót tömörítő központ, akik a jövőbeli technológiák és termékek fejlesztésén dolgoznak. A Campus segít felgyorsítani az innovációt azzal, hogy könnyű hozzáférést biztosít a csúcstechnológiai létesítményekhez és a nemzetközi hálózatokhoz. A Campus cégek (a Philips, az NXP, az IBM és az Intel) stratégiai módon határozzák meg, hogy milyen ismeretekkel, készségekkel és K+F létesítményekkel közösen osztoznak, hogy gyorsabban, jobban és ügyfélközpontúbb innovációt érjenek el az egészségügy, az energia és az intelligens környezetek területén. A Campus központjában található vállalatok felelősek az összes holland szabadalmi bejelentés közel 40% -áért.

  
  

• Open Science

  A 2017-ben megfogalmazott ajánlások az Open Access Publishing témában a következőket tartalmazzák:

  • Az érdekelt feleknek, tagállamoknak és az Európai Bizottságnak közösen kell, hogy értékeljék és azonosítsák, hogyan fogják elérni az OA mandátumot 2020-ra el.
    
  • A teljes OA felé való haladásnak figyelembe kell vennie a kiadói rendszer gyors változásait, illetve a tudományos kommunikációk változatosságát.
    
  • Az egyes tudományágak közötti különbségeket érzékenyen kell kezelni és megfelelő módon harmonizálni.
    
  • A publikációs lehetőségeket világosan és könnyen hozzáférhetővé kell tenni.
    
  • 2020-tól az Európai Bizottságnak az OA tágabb meghatározása felé kell haladnia, amely magába foglalja a kutatási teljesítmény új formátumait és alkalmazásait.
    
  
  

• Open Data

  A Horizon2020 program keretében támogatott projektekből származó összes tudományos adatnak kötelezően nyílt hozzáférésűnek kell lennie 2017. január 1-től.

  European Open Science Cloud (EOSC) – Európai Nyílt Tudományosadat-felhő

  Az európai nyílt tudományosadat-felhő célja, hogy Európa világszinten vezető szerepre tegyen szert a tudományos adatok infrastruktúrája terén annak biztosítására, hogy az európai tudósok maradéktalanul ki tudják aknázni az adatközpontú tudomány előnyeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1,7 millió európai kutató és 70 millió, a tudomány és a technológia területén dolgozó szakember számára biztosít – határokon és tudományterületeken átívelő jelleggel – virtuális környezetet szabad felhasználási ponttal, kutatási adatok nyilvános és zökkenőmentes tárolási, kezelési, elemzési és újrafelhasználási szolgáltatásaival. A fejlesztés motorja a tudományos közösség lesz: egyrészt ez a legtapasztaltabb felhasználói csoport, másrészt pedig világszinten a legnagyobb arányban állít elő tudományos adatokat. Az európai nyílt tudományosadat-felhő emellett oktatási és képzési célokra is megnyílik a felsőoktatásbeli, idővel pedig a kormányzati és vállalati felhasználók előtt, mivel az a cél, hogy a kidolgozott technológiákat szélesebb körben alkalmazzák.

  Az európai nyílt tudományosadat-felhő a jelenleg tudományterületek és tagállamok szerint szétdarabolt, meglévő tudományosadat-infrastruktúrák integrálásával kezdi meg működését. Ez elősegíti a tudományos adatokhoz való hozzáférést, csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot. Lehetővé teszi új piaci lehetőségek és új megoldások kialakítását olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy, a környezetvédelem vagy a közlekedés. Az európai nyílt tudományosadat-felhő biztonságos környezetet kínál, ahol az adatok bizalmas kezelését és védelmét elismert szabványokon alapuló tervezés szavatolja, és a felhasználók részéről nem merülnek fel az adatbiztonsági és felelősségi kockázatokkal szembeni aggályok. Fel fogja használni a Bizottság által a nyitott tudomány Európában való elősegítése érdekében hozott egyéb intézkedések eredményeit (például nyílt hozzáférés a tudományos kiadványokhoz és adatokhoz a Horizont 2020 keretében), és összehívja a fő érdekelteket a következő fellépések közös megtervezése érdekében. Az európai nyílt tudományosadat-felhő irányításáról a már elkezdődött, alapos előkészítő munkát követően születik döntés.

  A témával foglalkozó magas szintű tanácsadó testület (High Level Expert Group on the European Open Science Cloud – HLEG EOSC) első jelentése 2016. október 11-én jelent meg. A jelentés azonnali cselekvésre hívott fel a meglévő kapacitásokra és tapasztalatokra építve; az EOSC-hoz való hozzáférésre és szolgáltatások nyújtására vonatkozó világos szabályok leírására. Ugyanakkor a jelentés következtetései számos szempontból túlmutatnak, illetve szélesebben értelmezik az Open Science politikát: a jelentés azt javasolja, hogy az EOSC-t úgy alakítsák, hogy az az EU hozzájárulása legyen egy jövőbeni, globális FAIR adat és szolgáltatás eszközhöz (Internet of FAIR Data and Services) nyílt protokollokkal alátámasztva. Ehhez közösen felállított és támogatott kezdeményezésre van szükség. A jelentés szerint legalább félmillió ún. „core data” tudósra van szükség ahhoz, hogy valóban hatékonyan lehessen felhasználni a nyílt kutatási adatokat. Emellett a jelentés szükségesnek tartja a jelenleg érvényben lévő kutatási adatokra vonatkozó támogatási modellek megváltoztatását. Számításuk szerint a kutatási kiadások átlagosan 5%-át kellene fordítani adatkezelésre integrált formában.

  Az európai nyílt tudományosadat-felhő fejlesztéséhez konkrétan az alábbiak szükségesek:

  
  
  • A Horizont 2020 program keretében előállított adatok legyenek alapértelmezetten nyílt hozzáférésűek.
    
  • Az ösztönző struktúrákkal kapcsolatos ismeretek növelése és e struktúrák módosítása a tudományos élet, az ipar és a közszolgáltatások esetében az adatmegosztás, az adatkezelési képzés, a jártasság és az adatgazdászi készségek javítása érdekében.
    
  • A tudományterületek és infrastruktúrák közötti átjárhatóságra és adatmegosztásra vonatkozó specifikációk kifejlesztése meglévő kezdeményezésekre.
    
  • A célnak megfelelő páneurópai irányítási struktúra létrehozása a tudományosadat infrastruktúrák összefogására és a szétaprózottság megszüntetésére. Az intézményi struktúra felügyeli a hosszú távú finanszírozást, a fenntarthatóságot, az adatmegőrzést és kezelést. A tudományos felhasználók, a kutatásfinanszírozók és végrehajtók bevonása érdekében a már meglévő struktúrákra épít.
    
  • Felhőalapú szolgáltatások kidolgozása a nyitott tudomány számára. Az európai adatinfrastruktúra támogatását élvezve lehetővé teszik a kutatók számára a megosztott kutatási adatok keresését és az ezekhez való hozzáférést, fejlett elemző szoftverek alkalmazását, nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrások használatát, valamint azt, hogy megismerjék a vezető adatközpontú tudományok területén alkalmazott bevált gyakorlatokat.
    
  • Az európai nyílt tudományosadat-felhő tudományos felhasználói bázisának bővítése, hogy valamennyi tudományterületre és tagállamra, valamint a partnerországokra és globális kezdeményezésekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy a felsoroltak valamennyien hozzájáruljanak a tudományos kiválóság biztosításához, és részesüljenek a kezdeményezés előnyeiből 
    
  
  
• Open to the World
  
  A nemzetközi együttműködés előmozdítása a kutatás és az innováció területén az európai stratégia prioritása; ezáltal hozzáférhetővé válnak a legújabb ismeretek, hatékonyabban kezelhetők a globális társadalmi kihívások. Mivel a kutatás és az innováció Európán kívül több területen zajlik, az Európai Uniónak hozzá kell férnie ehhez a tudáshoz. Hogy továbbra is fontos globális szereplő maradjon, kutatást és innovációt vonzó helyként kell mutatkoznia, sikeresnek kell lennie a globális versenyben, megőrizve gazdasági érdekeit, különös tekintettel a szellemi tulajdonra.