Hírek, események
PDF
Link küldés
.
Cikk nyomtatás
Mit üzennek az előzetes statisztikai adatok a hazai kutatásfejlesztésről
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a hazai kutatás, fejlesztés és innováció növekedési pályára állítását ösztönző tevékenysége hosszú távon hozzájárulhat azon kedvező trendek erősítéséhez, illetve a kedvezőtlen irányok megfordításához, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal 2015-re vonatkozó, frissen közzétett előzetes adataiból kirajzolódnak.

A GDP-arányos K+F ráfordítás a tavalyi évhez képest kis mértékben, 1,39%-ra emelkedett. A vállalati KFI ráfordítás évek óta tartó emelkedése mellett 2014-hez képest az állami költségvetés K+F ráfordításai is nőttek.

2015-ben, az egyszeri, 2014-es csökkenés után ismét növekedtek az állami költségvetés K+F ráfordításai. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból 2015-ben mintegy 50,5 milliárd forintos kifizetés történt.

A kutatás-fejlesztésre fordított GDP százalék

A növekedés mértéke mintegy 14 milliárd forint, melyből 10 milliárd forint az NKFI Alapból teljesített, a jogelőd intézmények (OTKA és KTI Alap) 2014. évi kifizetéseihez képest megnövekedett kifizetés.

Az NKFI Alap többlet kifizetése nélkül a GDP-arányos K+F ráfordítások mértéke sem nőtt volna. 

GDP arányos K+F ráfordítás alakulása

 

A K+F ráfordítások növekedése nagyrészt a vállalkozásoknak köszönhető. A 2012-2013 között bekövetkezett jelentős ugrás a GDP-arányos K+F ráfordításban (2012-ben ez 1,29% volt) láthatólag egy fenntartható, megalapozott K+F aktivitási szintet állított be, az aktivitást növelve lehet cél a 2020-ra kitűzött 1,8%-os GDP-arányos K+F ráfordítás.


A vállalkozások évek óta növekvő mértékű K+F ráfordítása – 2015-ben mintegy 230 milliárd forint – a vállalkozások erősödését mutatja. Igazodva a K+F ráfordításokban élen járó országokhoz, ahol az állami K+F ráfordítás helyett a vállalati ráfordítások dominálnak, nálunk is előnyösen változott ez az arány (például 2005-höz képest, amikor több volt az állami, mint a vállalkozási forrás). E tendencia hosszú távú fenntartásához a hazai kutatásfinanszírozási szakpolitika kiszámítható és a vállalkozások KFI tevékenységét ösztönző versenypályázati rendszer kialakításával és működtetésével járulhat hozzá. Ebből a célból tett javaslatot az NKFI Hivatal a versenypályázati portfólió vállalati kutatás-fejlesztést ösztönző elemeire, melyek közül 2016-ban az NKFI Alap és az uniós operatív programok forrásaiból várhatóan mintegy 200 milliárd forint keretösszeggel jelenhetnek meg vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázatok.

A kutatás-fejlesztés ráfordítás adatai (millió Ft)

A külföldi források (ide többek között a Horizont 2020 keretprogram forrásai sorolhatók, az EU-s strukturális alapokból meghirdetett GINOP-, VEKOP-felhívások az állami költségvetési forrásoknál jelennek meg) csökkenése relatív: a 2014-es kiugró mértékű növekedést követően most a 2013-as szintet némileg meghaladó szintre tértek vissza. Az NKFI Hivatal többféle eszközzel ösztönzi a hazai KFI szereplők versenyképességét. Ide sorolhatók azok a hazai finanszírozású pályázatok, amelyek a nemzetközi kapcsolatépítést, a konzorciumi partnerkeresést támogatják, továbbá azok a felhívások is, amelyek a nemzetközi élvonalba sorolható, de külföldi forráshoz nem jutó projektek finanszírozását biztosítják az újabb nemzetközi pályázat benyújtásáig. Az NKFI Alapból és az EU-s strukturális alapok forrásaiból finanszírozott versenypályázati portfólió egésze azt a célt is szolgálja, hogy a hazai KFI szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerüket, eredményeik versenyképességét, kutatási infrastruktúrájukat megerősítve a jövőben eredményesebben szerepeljenek a nemzetközi versenyben eldöntött pályázatokon.

Emellett a nemzeti kapcsolattartók hálózatával is törekszik biztosítani a sikeres pályázatok benyújtását. A H2020-felhívások előkészítésében való részvétel mellett, az NKFI Hivatal szakértői a hazai kutatói közösség érdekeit is képviselik a H2020-források felhasználási módját illetően. Így például a kutatói bérek Horizont 2020 programból való elszámolása terén, ami komoly kihívást jelent a hazai közfinanszírozású kutatóhelyek számára: jelentősen szigorodtak ugyanis a korábbi keretprogramokban alkalmazott fizetéskiegészítési lehetőségek. Az NKFI Hivatal a hazai kutatói közösség bevonásával alakította ki azokat az érveket, megoldási javaslatokat, melyekkel felvértezve a jövőben egyeztetéseket folytatnak az Európai Bizottsággal.

A kutató-fejlesztő helyek száma és a kutató-fejlesztő területen dolgozók létszáma sajnos csökkenést mutat 2015-ben. Ez utóbbi mértéke (1,6%) azonban kisebb a kutató-fejlesztő helyek számának csökkenésénél (6,8%). A folyamat megfordítása az NKFI Hivatal eszközein túlmutató megoldásokat kíván, amire a Hivatal elnöke több fórumon is felhívta a figyelmet. A kutatásfinanszírozás ösztönzőivel ugyanakkor az NKFI Hivatal is törekszik hozzájárulni a trend megfordításához. Mivel a megnövekedett források értékteremtő felhasználása csak kiváló kutatókkal biztosítható, a versenypályázati rendszer a a kutatói életpálya vonzóvá tételét igyekszik elősegíteni. Így például a megújult kutatási témapályázatokkal, illetve a tudományos fokozattal már rendelkező kutatókat támogató posztdoktori felhívással. A hatékonyabb forrásfelhasználást segíti elő, hogy az NKFI Hivatal kezdeményezésére a 2016. június 15-én megjelent jogszabály-változások adómentessé teszik az NKFI Alapból finanszírozott ösztöndíjakat, így a már meghirdetett posztdoktori ösztöndíjakat is. 

 

Magyarország 2014-ben az EU28-országok rangsorában a 14. helyen állt, miközben a K+F ráfordítások tekintetében 2013-2014 között számos uniós országban lassulás, illetve csökkenés figyelhető meg. Európai szinten a GDP-arányos K+F ráfordítás mértékének növekedése elmarad a hazaitól.

EU országok GDP ráfordítása

 

 

 

 

 

Utolsó módosítás: 2016. augusztus 05.
Partner szervezeteink
© Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1077 Bp, Kéthly Anna tér 1., Telefon: (+361) 795 9500