A biológiai információk legszélesebb körű európai adatbázis-hálózatának, az ELIXIR (European Life-sciences Infrastructure for Biological Information) programnak 21. tagjaként Magyarország csatlakozása kiváló lehetőséget teremt a magyar kutatók számára, hogy a kísérleteik eredményeként kapott adatokból a legmegfelelőbb módszerek igénybevételével vonhassanak le biológiailag fontos következtetéseket számos területen, mint például az agykutatás, az immunológia, a fehérje-biokémia és fehérjeszerkezet-előrejelzés, a biológiai hálózatok kutatása, illetve agrár területen a haszonállat- vagy haszonnövény-genomika.
Az Európai Bizottság és a tagországok által közösen finanszírozott ELIXIR lehetővé teszi, hogy az európai élettudományi kutatóműhelyek integráltan tárolják és szervezett hálózatban osszák meg kutatási adataikat, amelyekhez így a tudományos közösség könnyen hozzáfér. Az élettudományi kutatásokban ugyanis – beleértve az orvosbiológiai és agrártudományi területeket – egyre nagyobb szerepet kap a nagy áteresztőképességű módszerek által generált hatalmas adatmennyiség. Többek közt ez teszi szükségessé az adatok bioinformatikai feldolgozására és elemzésére alkalmas kapacitások növelését, nemzetközi szintű összekapcsolását.
Az ELIXIR célja e biológiai információkat tároló adatbázisok fenntartható európai infrastruktúrájának a kiépítése, ami az élettudományi kutatásokat és azok gyakorlati hasznosítását egyaránt elősegíti.
Jelenleg folyik az ELIXIR hazai csomópontjának kialakítása, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) fog vezetni prof. Patthy László, az MTA TTK Enzimológiai Intézet munkatársának koordinációjával. A magyarországi csomópont elsősorban újszerű eszközökkel, szolgáltatásokkal és adatbázisokkal fog foglalkozni a fehérjeszekvencia- és fehérjeszerkezet-kutatás, a DNS-szekvencia-elemzés és a transzlációs orvostudomány területén.
„Azzal, hogy csatlakoztunk az ELIXIR programhoz, könnyebb lesz fenntartanunk és megvédenünk az élettudományokkal kapcsolatos hazai beruházásainkat, mivel a hazai kutatói közösséget és erőforrásokat összeköthetjük az ELIXIR infrastruktúrájával” – nyilatkozta Patthy László professzor. Cserébe Európa és a már működő ELIXIR-csomópontok is profitálnak a magyar szakértelemből és erőforrásokból a rendszer- és számítógépes biológia terén. Magyar kutatók korábbi és jelenleg is folyó kutatásainak eredményeként már eddig is születtek olyan módszerek és online elérhető bioinformatikai szolgáltatások – többek között a transzmembrán-fehérjék szerkezet előrejelzésének vagy a rendezetlen fehérjéknek a kutatásához kapcsolódóan –, amelyek az ELIXIR nemzetközi kutatói közösségének munkáját is segítik.
Dr. Niklas Blomberg, az ELIXIR igazgatója elmondta: „Csupán három év telt el a program 2013. decemberi indulása óta, a tagság mégis rendkívül dinamikusan bővült: a hat alapító tagról a jelenlegi 21 tagra. Örömmel tölt el, hogy immár a magyar kollégák is részt vesznek az ELIXIR programban, és alig várom a közös munkát velük. Magyarország ELIXIR-tagságával új együttműködési lehetőségek nyílnak meg, amelyekből mind a magyar, mind pedig az európai élettudományi és bioinformatikai kutatóközösség profitálhat.”
Az ELIXIR-tagság újabb állomása annak a folyamatnak, amelyben a tudományos közösség igényeiről készült felmérés alapján az egyes infrastruktúra-tagságok előnyeit mérlegelve a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság javaslatot tesz a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozásra. Az NKFI Hivatal az infrastruktúra-tagságok tudományterületi, illetve kutatás-fejlesztési eredményeit a ráfordítások tükrében évről évre értékeli, és a tagdíjfizetés közhasznát az érdekelteken túl a tágabb kutatói közösség, a társadalom és a tudományfinanszírozásért felelős döntéshozók számára is bemutatja.