A konferenciát Lánczi András a BCE rektora nyitotta meg.
A konferenciát megnyitó köszöntőjében Lánczi András üdvözölte a résztvevőket az első hazai tudománykommunikációs konferencián. A BCE rektora örömét fejezte ki, hogy társadalomtudományi egyetem ad otthont az első ilyen szakmai fórumnak, lehetővé téve a témakör több szempontú vizsgálatát és hozzájárulva, hogy a társadalomtudományi kutatási eredmények ismeretterjesztő bemutatására is érkezzenek javaslatok.
Pálinkás József előadásában (Pálinkás József Tudománykommunikáció c. előadása) tudománypolitikusi és tudományszervezői eszköztárából példákkal illusztrálta, hogyan vehetnek részt a tudományos intézmények és a kutatásfinanszírozó szervezetek a tudománykommunikációs szemléletmód formálásában. Tud-e szólni a tudomány azokhoz, akik eredményeit használni készek? – teszi fel a kérdést rendre a közfinanszírozású pályázatok sajtónyilvános eredménybemutatóján prezentálni hívott kutatók inspirálására. Az előadás kitért arra, hogy milyen eszközökkel ösztönzi a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) a versenypályázati és értékelési rendszer folyamatos fejlesztését a KFI versenypályázati tükör rendezvényeken, az intézmény stratégiai és szakpolitikai összefoglalóiban, publikációiban. Az eredményes tudománykommunikáció kulcsszereplői a tudomány, a kutatás, a fejlesztés, és az innováció sztárjai, vagy hősei, akik a társadalmi hasznosulás szempontjából is megfoghatóvá tudják tenni eredményeiket. Ezzel a koncepcióval jelennek meg a jövőben a legígéretesebb és legeredményesebb pályázati programokat megvalósító nyertesesek a Hivatal honlapján.
Az NKFI Hivatal elnöke kiemelte, hogy a közpénzből finanszírozott kutatási eredmények nyílt hozzáférése a kutatástámogatási elvek, tudományértékelés átalakulását eredményezheti a jövőben. Mint mondta, a tudományfinanszírozás rendszerek változása és az internet-technológiák egyre szélesebb körű elterjedése vezetett a kezdeményezéshez, amelynek fő célkitűzése a kutatásokhoz való nyílt hozzáférés biztosítása a weben. Pálinkás József hozzátette, hogy Magyarország az első 5 tagállam egyikeként csatlakozott az ún. aranyutas hozzáférést támogató országokhoz, azaz a közfinanszírozású projektek publikációinak nyílt hozzáférésű folyóiratokban történő megjelentetését sürgető megoldáshoz. Az Open Access és az Open Science kérdésköréhez kapcsolódó szakpolitikai-stratégiai feladatok nemzeti szintű megoldási javaslatainak kidolgozásához Open Science Szakértői Bizottságot is létrehozott a Hivatal az OECD és az EU Open Science törekvéseivel összhangban. Az Open Science Szakértői Bizottság javaslatokat, koncepciót dolgoz ki jogalkotási, kormányzati szakpolitikai, stratégiai, finanszírozási, területeken.
Aczél Petra, a BCE Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetnek igazgatója plenáris előadásában a tudománykommunikációs kutatócsoport eredményeit ismertetve elmondta, hogy az általuk javasolt sciXcom modell az intézményi, finanszírozói, tudományterületi sajátosságokat egyaránt figyelembe véve kínál a mai tudománykommunikáció elemzéséhez szükséges szempontrendszert.
Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense plenáris előadásában kiemelte, hogy a tudományos tevékenység láthatóságát és a hatékony kommunikációt erősíti, ha tudatosítjuk a kutatói, tudósi szerep sokféleségét. A gyakorló kutató mellett, a tudománykommunikátor, illetve a tudományszervező is lehet új kutatói szerepfelfogás része. Fábri György előadásában kiemelte, hogy a tudománykommunikációs felelőssége a hiteles tájékoztatás is, ami az álhírekkel szembesülő közönség tájékozódását segítheti.
Molnár Bálint, az NKFI Hivatal kommunikációs osztályának vezetője bemutatta, hogy az NKFI Hivatal számos információs felülettel és átfogó tartalomalkotó tevékenységgel segíti a pályázói-újságírói közösség tájékozódását. Molnár Bálint előadásában (Molnár Bálint Láthatóan és átláthatóan c. előadása) példákon mutatta be, hogy az NKFI Hivatal milyen hangsúlyokkal szerkeszt hírt egyes kutatás-fejlesztési és innovációs témákról.
|
|
||||
|
|
||||
|
 |
