1. Élő és élettelen szerves anyagok, levegő, víz és ásványi anyagok
2. Élő és élettelen szerves anyagok, valamint ásványi anyagok
3. Élő és élettelen szerves anyagok, levegő és víz

A talaj átlagosan 5% szerves anyagból, 25% levegőből, 25% vízből és 45% ásványi anyagból tevődik össze. A szerves anyagokhoz hozzá tartoznak a talajban található élőlények (organizmusok) is, illetve azok elpusztult, élettelen része is. Talajélőlények nélkül nem beszélhetünk talajról, csak ásványi közegről. A talaj, különösen a termőtalaj élőlények nélkül nem értelmezhető. A talajok élőlényei, a talajbióta közreműködik minden talajfolyamatban és hozzájárul a talajok úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásaihoz is.

1. Élelmiszer, rost-, fa- és egyéb anyagok előállítása
2. Víztisztítás, áradások és aszályok megelőzése
3. A biodiverzitás, a biológiai sokféleség kiinduló alapja és fenntartója
4. Az ökoszisztémáink szempontjából fontos tápanyagok újrahasznosítása
5. A széndioxid tárolása
6. Valamennyi fent említett funkció

1. Semennyi
2. Átlagosan 10 milliárd, azaz több, mint ahány ember él a Földön
3. 5000 és 100000 között, a talaj típusától függően

A talaj egy élő rendszer, élőlényeket tartalmazó „szuperorganizmus”; a bomlás folyamatát a talajban található élő szervezetek, méret szerint a mikro-, mezo- és makro-organizmusok végzik. Egy maréknyi talajban több élőlény, organizmus (például baktériumok, gombák, rovarok, pókok, földigiliszta, stb.) található, mint ahány ember él a Földön. A biodiverzitás megőrzéséhez elengedhetetlen a talaj egészségének védelme és helyreállítása.

1. Nem, nincs hatása a klímára
2. Nem tudjuk, több kutatásra van szükség a talaj és a klíma kapcsolatának megértéséhez
3. Igen, képes megkötni a szén-dioxidot, ezáltal csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe kerülését

Az egészséges talajok a legnagyobb széntározók a Földön. Fenntartható gazdálkodás mellett a talaj nagy szerepet játszhat a klímaváltozás enyhítésében azáltal, hogy megköti a széndioxidot és csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe bocsátását. Nem megfelelő talajgazdálkodás mellett a kötött szén széndioxidként (CO2) a légkörbe kerülhet, ezzel hozzájárul a klímaváltozáshoz.

1. Kevesebb, mint 50%-a
2. Majdnem 70%-a
3. Több, mint 95%-a

Szinte minden élelmiszerünket a talajból nyerjük. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges.

1. 30
2. 53
3. 58

A talajegészséget figyelembe vevő módszerek átlagosan 58%-kal növelik a terméshozamot. Ide tartoznak a csökkentett, a sávosan művelt, vagy a forgatás nélküli művelés (no-till), amelynek lényeges eleme, hogy takarónövények fedjék a területet, a főnövények közötti időszakokban is. Fontos továbbá a termény-diverzitás, a vetésforgó, illetve a növényvédő szerek és a műtrágyák csökkentett használatának, vagy elhagyásának az elvein alapuló gazdálkodási gyakorlatok kialakítása.

1. Évszázadoktól évezredikig is eltarthat
2. Pár hónap
3. 50-100 év

A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől stb. függően, akár 1000 évig is eltarthat 1 cm talaj létrejötte. A talajromlási, degradációs folyamatok (többek között a víz és szél általi erózió vagy a főleg emberi tevékenység által létrejött szennyezések) miatt elvesztett talaj ismételten termővé tételéhez több száz vagy akár ezer évre is szükség lehet. Emberi léptékkel a talaj nem megújuló, illetve csak feltételesen megújuló erőforrás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megóvjuk a talajainkat, illetve biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy e szűkös és értékes erőforrás rendre megújuljon és ne pusztuljon.

1. 33%
2. 50%
3. 12%

Megközelítőleg a talajok 1/3-a már nem alkalmas élelmiszertermelésre.  Az erózió, a szikesedés, a talajtömörödés, a talaj savasodása, a talajok szennyezése, vagy a tápanyagok kimosódása miatt világszerte megromlott a talajok minősége. A talajpusztulás pedig élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerek és az egyéb nyersanyagok árának növekedéséhez, valamint az ökoszisztémák pusztulásához vezethet.

1. kb. 33%
2. kb. 16%
3. kb. 25%

Különösen a Földközi-tenger térségét sújtja a víz okozta talajerózió, mivel a sérülékeny talajjal rendelkező meredek hegyoldalakon a száraz időszakokat heves esőzések követik. Észak-Európában ez a jelenség kevésbé jellemző, mivel az eső okozta erózió kevésbé intenzív és a növénytakaró is sűrűbb.

1. Január 4-én
2. Június 6-án
3. December 5-én

2013. december 20-án az  Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 68. ülésszakán 2014. december 5-ét a talaj világnapjának, 2015-öt pedig a talajok nemzetközi évének nyilvánították. Ezen a napon különösen hangsúlyozott, hogy akár helyi szinten – az iskolákban, kertekben, városi és vidéki közösségekben –  is tegyünk a környezetünkért. Minden emberre szükség van ahhoz, hogy a talajok pusztulását megakadályozzuk és óvjuk egészségét, mert ettől a természetes erőforrástól függ a saját egészségünk is.