Ön itt áll: PályázóknakHírek, eseményekHírekHazai és nemzetközi KFI hírek
Pozi.io: startup ötlettár és agytröszt indult Budapestről
Pozi.io: startup ötlettár és agytröszt indult
2020. szeptember 22.
Utolsó módosítás: 2020. szeptember 23.
Olvasási idő: 10 perc
Megelégelte az ötletek és tehetségek pazarlását, ezért felpezsdítené a startup-életet és feltérképezné a Kárpát-medence tehetségeit Turcsán Tamás: a hazai startup guru projektjében már a befektetők és a kormány is látnak fantáziát.

A startupok világa kívülállóknak nehezen megfejthető dolog. Eleve elfogadott definíció sincs igazán arra, hogy mi is az a startup – jellemzően mobiltelefonos applikációkkal szoktuk társítani a fogalmat, amik valami hétköznapi, bagatell problémára tudnak frappáns megoldást, a tizenhat éves kaliforniai gyerekeket pedig, akik kitalálták, hirtelen megtalálja egy jóságos nagybácsi, aki beletesz sok-sok pénzt az ötletbe, a srácok pedig még életükben legendákká válnak.

Valóban, számos startup valami efféle, de a hangsúly elsősorban a globálisan előforduló problémákra kínált megoldáson és a gyors növekedési potenciálon van, nem a technológiai megvalósítás milyenségén. A startup nem egy kütyü és nem egy app, nem egyenlő a finanszírozására esetleg elindított kickstarter-kampánnyal sem: a startup elsősorban a megoldás, egy életforma. S valóban jön a befektető, akit hiába hívnak ebben a közösségben „angyalnak”, azért ő sem puszta jóindulatból öli bele a pénzét ezekbe az ötletekbe, hanem nagyon is alapos üzleti megfontolásból. Legalábbis valahogy én így értelmezem a dolgot, Turcsán Tamással folytatott beszélgetéseink és cikkek garmadának elolvasása után.

Vagy nyer az ember, vagy tapasztal

Tamás maga is érdekes ember. Olyan, akire érdemes odafigyelni, de – kívülállóként – esélyünk sincs arra, hogy az első negyedórában megértsük a gondolatmenetét. Utána viszont olyan víziót vázol fel akár egy recsegő telefonhívás alatt, hogy az ember, ha nem is teljesen fogja fel minden részletében a dolgot, érzi, hogy erről bizony érdemes írni, mert van benne fantázia. És ha nem jön össze, az sem baj, mert a startup világban egy projekttel az ember vagy befut (ez tízből egy), vagy elhasal és tanul (ez tízből kilenc), és ezen felbuzdulva csinál valami jobbat utána.

És Tamásnak volt honnan tanulnia: hackathonok – azaz startup-ötletversenyek – tucatjait vezette, startupok százaival foglalkozott, tekintélye és óriási kapcsolati tőkéje van mind befektetők, mind startupperek körében nemzetközi szinten is, és folyton mocorog valamerre. Legutóbbi mocorgásának eredményét úgy hívják, hogy Pozi.io.

Véget vetni az ötletpazarlásnak

A Pozi.io egyszerre startup ötlettár, startup szakmai Tinder (társkereső) és innovátor elitklub-féleség.

De közelítsük meg a probléma irányából, úgy érthetőbbé válik a dolog: Tamás, aki nyolc éve szervezi az ötletversenyeket, arra döbbent rá, hogy a versenyek után, a rengeteg befektetett munka dacára saját szavaival élve nem tud felmutatni semmi maradandó eredményt, eközben a csaknem ötven hackathonon sokan próbálták újra meg újra feltalálni ugyanazokat a dolgokat, amikkel már egyébként mások próbálkoztak és alapvető gondok miatt elbuktak.

Az ötleteket ugyanis sehol soha senki nem rögzíti – magyarázza indulatosan. „Ott egy tucat nemzetközi ötletverseny, van rá szponzor, mondjuk nagynevű cég, hagyjuk is, hogy melyik, mert mindenhol ez a menetrend. Beérkezik négyszáz ötlet, a rendezvényt finanszírozó nagyvállalat az első hármat díjazza, megtörténik a díjátadó, mindenki kezet ráz, készül egy cikk a médiának és mindenki megy a dolgára.”

Mindenki ismeri az ilyen cikkeket: „Háromszáz ötlet forradalmasítja az ismert vállalat jövőjét!”. Aztán soha többet nem beszélünk róla, hogy mi lett a győztesekkel. Mindegy is, hogy velük mi lett – de egyáltalán nem mindegy, mi lett, a többi háromszázkilencvenhét ötlettel, amiből biztos, hogy akadna még jócskán, ami használható lenne, vagy érdemes a megismerésre, továbbgondolásra.

Az ötletek ehelyett ott porosodnak a megbízónál egy táblázatban vagy a fiókban, ami óriási pazarlás – mutat rá. A Pozi.io viszont vállalja, hogy aki a platform segítségével szervezett hackathonra hozza az ötletét, azé nem veszik el, hanem bekerül a nagy nemzetközi vérkeringésbe.

S ő maga is felkerül a térképre, és elérhető lesz a többiek számára, illetve ő is megszólíthat bárkit – ez a Tinder-része a dolognak – árulja el Tamás. Mert az ötlet mögött olyan tehetségek vannak, akiket eddig egyetlen oldalon sem találhattunk meg.

A lényeg, hogy viszonylag egyszerű szűrők mentén az innovátor világban érdekelt személyek egymásra és a nyilvánossá tett ötletekre, projektekre találhatnak. Ezek a szűrők az érdeklődési körre és arra vonatkoznak, hogy a regisztráló illető miben jó – azaz milyen skilljei vannak –, valamint, hogy milyen szerepet kíván vállalni a befektetőtől a programozón át a jogászig – ecseteli Tamás.

Más is, több is, kevesebb is

Arra a kérdésre, hogy mitől több ez, mint a meglévő közösségi médiaplatformok, meggyőző érveket hoz elő. Úgy mint:

  • kiszűri a „zajt”, ellentétben a Facebookkal, ahol mindenki fent van, és hiába hoz létre az ember speciális csoportot mondjuk a startuppereknek, kezelhetetlen és kereshetetlen a sok információ;
  • fiatalos, ellentétben a kötött és formális – nem utolsó sorban a használhatóbb funkcióinál pedig: fizetős – LinkedInnel, amelyről szinte hiányzik az y generációtól feljebb mindenki;
  • Itt a tehetség és a valódi képességek számítanak, nem a papír vagy a papíron meglévő tapasztalat, viszont – relatíve kicsi közösségként – remekül működik majd ezen képességek ellenőrzése. Pillanatok alatt lebukik, aki kamuzik. De referencia is gyorsan terem: Tamás példaként hozza azt a 22 éves fiút, aki alig egy éve foglalkozik webdesignnal, de elsőre felskiccelte azt a formavilágot, amire a Pozi.io-nak egyértelműen szüksége van.

Továbbá nem csak egymáshoz lehet csatlakozni – mint például az „üzleti Tindernek” is nevezett Shapr-nál –, vagy éppen a projektekhez, hanem témák alapján csoportokhoz is,, amitől az igazi ötletrobbanást várja az alapító. Tamás egyébként nem csinál titkot abból sem, hogy mindez alapja lehet régi vesszőparipájának, a tehetségtérképnek, ráadásul azt is elismeri, hogy többek között az erdélyi magyar startupperekre is gondolt, akik így globális vérkeringésbe csatlakozhatnak majd be.

S hogy hogy áll most a dolog? Jelenleg mintegy 60-70 projekt vagy ötlet van fent az oldalon és harminc országból mintegy 450 startupper döntött úgy, hogy ad egy esélyt a dolognak. A névlistát böngészve és a körülményeket figyelembe véve nem meglepő módon nagyjából a felük magyar – egy oldalon, amit, mint Tamás mondja, egyelőre nem hirdetnek, csak szájhagyomány útján kerülnek ide emberek. Úgy véli egyébként 10 ezer startupper részvétele lenne az igazán komoly mérföldkő. Támogató partnerek viszont rögtön akadtak, ebből fejlesztik például a Pozi.io oldalát is.

Kreativitás covid idején

Az első ötletversenyt egyébként már le is futtatták RESTART2020 néven; mint Tamás megjegyzi, probléma volt, hogy a járványhelyzet miatt nem tudtak hol találkozni az innovátor szféra tagjai, hiszen hagyományos értelemben vett hackathont sem érdemes úgy szervezni, hogy ki tudja, jövő héten nem tesz-e keresztbe neki egy tömeges fertőződési hullám.

A szeptember 26-án élőben közvetített rendezvényre nemrég zárult le a jelentkezés; mint Tamás kiemelte, különlegességét az adja, hogy innen gyűlnek be a meglévő alapokhoz nagy tömegben ötletek, amikből így végre nem csak a dobogósok, hanem az összes megmarad, hozzáférhetővé válik, csatlakozni lehet hozzájuk és pontozni is lehet őket. Idővel mentorok is kinövik magukat ebből a közösségből, s Tamás reményei szerint mindez megfelelő tálalással ez egy igen komoly nemzetközi think tankké, agytrösztté nőheti ki magát, ahol megszülethet például a következő Prezihez mérhető magyar startup.

Természetesen a legfontosabb, hogy a Pozi.io az érintett korosztályokhoz eljusson, ezt pedig az értelmetlenül kiszórt közösségimédia-hirdetések helyett Tamásék úgy oldják meg, hogy például nemzetközi mérnökhallgatói szervezetekkel, szakkollégiumokkal veszik fel a kapcsolatot.

A nagyvállalatoknak is komoly lehetőség mindez – teszi hozzá Tamás –, hiszen ha nekik van szükségük valamire, bedobhatják, hogy milyen problémára keresnének megoldást, a Pozi.iora alapozva így megszerveznek egy hackathont, ötletversenyt, ami újabb lendületet ad az ötleteknek és személyeknek. A mai munkaerőhiányos és még inkább tehetséges munkaerő-hiányos világban pedig valódi kincs tud lenni az itt érintkező kompetens, tehetséges emberek hálózata.

Szóltak, hogy tudnak adni egy államtitkárt

A RESTART2020 támogatói és a zsűri soraiban egyébként a startup világban ismertebb nevek mellett felbukkan Kovács Pál, a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának neve is: mint Tamás elmondja, a minisztérium részéről is érkezett jelzés, hogy kifejezetten jónak tartják az ötletet, s bár pénzügyileg nem tudják támogatni, egy fővédnökkel igen, ami végtére is egyfajta állami pecsét a kezdeményezésen.

Ő egyébként a Mandinernek adott válasza alapján azzal indokolja a támogatást, hogy „napjainkban egyre fontosabbá és fejlettebbé válik a digitalizáció, ami az életünk minden területén egyre inkább érzékelhető. A technológia fejlődése a mindennapokban segíti az embereket, a vállalatokat és az államot is”, példaként hozza fel az okosvárosokat, okos mérési rendszereket és okoshálózatokat, vagy a tisztán elektromos meghajtású járművek elterjedését, amiket az állam egyébként is támogat – például az olcsó energiaárakon keresztül.

Nagyon is megéri a befektetés

Örömmel vesz részt a RESTART2020 szervezésében a befektetői oldalt zsűritagként képviselő Bohner Tamás is, aki elárulja nekünk, hogy elsősorban kapcsolatépítési potenciált lát a rendezvényben és a Poziban, valamint aktuális problémákra friss válaszokat. Bohnerék egyébként az Antenna Hungáriával közösen bonyolítottak már le befektetési pályázatot startuppereknek, s mint elmondja, számára a kezdeményezést vezetők neve – például Turcsán Tamásé – kifejezetten jól cseng, ezért is álltak be a rendezvény mögé.

Bohner hozzáfűzi: ahogy egy ilyen rendezvényen a csapatok versenyeznek, a szervezők és a befektetők is versenyeznek, méghozzá értük - a csapatokért és a tehetségekért. Turcsánék például abban, hogy nagyon aktuális problémát, a járványhelyzetet vetették fel a RESTART2020-ban, az Intellitext Kft., amelynek Bohner igazgatósági tagja, pedig abban próbálnak többletet nyújtani, hogy nem csak pénzt, hanem szakértelmet és minden segítséget megadnak.

A képlet egyszerű – teszi hozzá Bohner – a legtöbb csapatnál a legszűkebb keresztmetszet az idő, amibe sokszor nem fér bele a hiányzó szakemberek megtalálása, az Intellitext viszont „ad” a projekthez a pénzen felül szakembert is, ha ki kell pótolni a stábot, tehát korai fázisú befektetőként tesznek meg mindent az ötlet sikerre viteléért.

S ez meg is éri nekik: mint mondja, nem ritka, hogy így egy éven belül tízszeres szorzóval jön vissza a befektetett pénz, de persze jókora esély van a bukásra is. Bohnerék tapasztalata egyébként magáért beszél, rálátásuk van már félszáz sikeres exitre – így hívják azt a pontot, ahol az ötletgazda és/vagy a korai fázisú befektető úgy érzi, túlnőtt rajta a projekt, és jellemzően jó áron túlad rajta –; mint mondja, most 24 befektetésük ketyeg, s a járványidőszakban kiemelkedően teljesítő 15minutespizza és a havi 1000 takarítást lebonyolító Helpy nevű projektjükre a legbüszkébbek. De ott van például a Nightscope nevű, önjáró robotokat üzemeltető cég, amely a bábáskodásukkal nem akárhol exitelt, hanem Kaliforniában, ami a startup világ Rómája, Jeruzsáleme és Mekkája egyben.

Minden most kezdődik el

Turcsán Tamás hozzáteszi: tizenhárom év saját munkája a startup szcénában most csúcsosodik ki.

De azzal kapcsolatban sem árul el zsákbamacskát, hogy nagy lelkesedése mellett is tudja, sok múlik az első rendezvény sikerén, hiszen ahol minden adott a győzelemhez, ott is lehetnek buktatók – de az is igaz, hogy ötven hackathon után már nem tart a meglepetésektől. A hazai startup közösség egyik alapítójaként úgy gondolja, hogy a Pozi.io megtalálhatja a helyét a nemzetközi startup világban, miközben régi álma is megvalósul, feltérképezheti a Kárpát-régió tehetségeit.

Forrás: mandiner.hu

Utolsó módosítás: 2020. szeptember 23.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?