Alig egy nappal Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után máris újra büszkék lehetünk a magyar tudósok világszínvonalú teljesítményére: Krausz Ferenc a fizika területén nyerte el a tudományos élet legnagyobb elismerését. Kutatásait és kutatócsoportját, amely a betegségmegelőzésben és az egészséges élet megőrzésében tesz korszakalkotó felfedezéseket, a magyar állam 20 milliárd forinttal támogatta az elmúlt években a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont és a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium keretében.

Krausz Ferenc - Forrás: MTI

Krausz professzort 2003-ban nevezték ki a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) igazgatójává, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem (LMU) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. Ezekkel az intézményekkel szoros együttműködésben zajlanak a magyarországi molekulárisujjlenyomat-kutatások, amelyek a fejlett országok öregedő társadalmával és a növekvő élettartammal összefüggő ún. civilizációs betegségek korai észlelését teszik lehetővé.

És hogy mit is jelentenek ezek a kutatások? A lézeres molekuláris ujjlenyomat lényege, hogy nagyon rövid, ún. attoszekundumos lézervillanásokkal (a másodperc trilliomod részét kitevő fényimpulzussal) stimulálják a vérmintát, és a molekulák utórezgéséből tudnak arra következtetni, hogy fennáll-e bármilyen betegség kockázata. Eddigi eredményeik igazolják, hogy már a korai szakaszban kimutathatók olyan súlyos betegségek, mint a rákos daganatok kialakulása vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, így ezek megfelelő orvosi terápiával sokkal sikeresebben kezelhetők. A kutatások tehát arra irányulnak, hogy életkortól függően meghatározzák az egyes molekulatípusok egészségesnek ítélhető rezgéstartományát, és megtalálják a molekulák rezgésének elhangolódása és a betegségek közötti összefüggéseket.

A Krausz Ferenc irányítása alatt budapesti és szegedi helyszínen működő, és a témában legjobb hazai műhelyek kompetenciáit egyesítő Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium legfőbb célja az, hogy ezt az eljárást továbbfejlessze és mesterséges intelligencia közreműködésével nagyszámú mintán validálja. Mindez paradigmaváltást hozhat az orvosi diagnosztikában, a betegségek korai felismerésében előrehaladásuk, módosulásuk követésében, valamint az egészségmonitorozásban.

A betegségmegelőzés és egészségmegőrzés közvetlen jótékony hatásait nem kell magyarázni. Ha egészségesek vagyunk, jobb a közérzetünk, energikusabbak, boldogabbak, produktívabbak vagyunk. Azáltal pedig, hogy súlyos betegségek megelőzhetők, csak Magyarországon akár évi 1500-2000 milliárd forintot megspórolhatunk az egészségügyben azzal, hogy egyre kevesebb költséges terápia válik szükségessé. Íme, egy újabb példa: ezért éri meg, hogy világszínvonalú magyar kutatásokat és a legégetőbb társadalmi vagy gazdasági kihívásokra megoldásokat kínáló innovációkat támogassunk.