Magyarország tavalyhoz képest négy helyet lépett előre a Bloomberg innovációs rangsorában, így immár a 28. helyet foglaljuk el. Magyarország az összetett mutató hét részindexéből ötben is javított. Örvendetes, hogy a termelékenységben, a csúcstechnológiai vállalatok részarányában és nem utolsósorban a K+F intenzitásban is jelentős előrelépés történt.
A Bloomberg, az USA egyik vezető üzleti magazinja 2006 óta minden évben elkészíti innovációs rangsorát (Bloomberg Innovation Index), amelyben az országokat az általános innovációs képességük alapján rangsorolja.
A 2020. évi rangsorban Magyarország a 28. helyen szerepel, ami előrelépés a 2019. évi 32. helyhez képest. Magyarország két tényező (a termelés hozzáadott értéke és a felsőoktatás hatékonysága) kivételével mindegyik vizsgált mutatócsoportban javított. A K+F intenzitást, a termelékenységet, a csúcstechnológiai vállalatok arányát, a kutatók koncentrációját, valamint a szabadalmi aktivitást tekintve pozíciónk javult. A 2020-as rangsor adatai alapján változatlanul a termelés hozzáadott értékében állunk a legkedvezőbb (13.) helyen. A termelékenység és a csúcstechnológiai vállalatok aránya mutatócsoportban értük el a legnagyobb javulást az előző évhez képest. A legnagyobb – bár így is enyhének minősülő – visszalépést a felsőoktatás hatékonysága mutatja (4 hellyel).
|
Mutatócsoport |
Helyezés 2019 |
Helyezés 2020 |
|
Összesített rangsor |
32. |
28. |
|
K+F intenzitás |
30. |
25. |
|
A termelés hozzáadott értéke |
12. |
13. |
|
Termelékenység |
50. |
40. |
|
A csúcstechnológiai vállalatok aránya |
26. |
18. |
|
A felsőoktatás hatékonysága |
50. |
54. |
|
A kutatók koncentrációja |
33. |
30. |
|
Szabadalmi aktivitás |
50. |
48. |
Németország egy helyet javítva – a tavalyi éllovas Dél-Koreával helyet cserélve és a feltörekvő Szingapúrt (3. hely) is megelőzve – idén már listavezető. Svájc, Izrael és az USA, illetve további uniós tagállamok (sorrendben Svédország, Finnország, Dánia és Franciaország) is helyet kaptak a 10-es élbolyban. Magyarország az EU 28 tagállamára szűkítve a kört a 15. helyen áll, megelőzve többek között Spanyolországot, Portugáliát és Észtországot. A visegrádi csoportból Csehország (24. hely) áll az élen, Lengyelország (25. hely) idén is megelőzi Magyarországot, Szlovákia pedig változatlanul mögöttünk szerepel (41. hely). Szlovénia könyvelheti el a legnagyobb előrelépést (10 hellyel a 21. helyre) az EU-ból, miközben a 2019-ben még 3. helyezett Finnország 7. helyezése meglepetést kelthet.
A kormány 2019-ben megkezdte a kutatási és innovációs rendszer átalakítását, a kiszámítható és stabil finanszírozási rendszer megteremtését. Az átalakítások eredményeképpen emelkednek a K+F ráfordítások, nő a támogatások felhasználásának a hatékonysága, erősödik az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Mindez hosszabb távon is növeli többek között a hozzáadott értéket, a termelékenységet, a szabadalmi aktivitást és a felsőoktatás hatékonyságát, megalapozva a további előrelépést a Bloomberg innovációs rangsorában.
A módszertanról
A Bloomberg innovációs rangsor 2020. évi kiadásának elkészítéséhez több mint 200 országot vizsgáltak, amelyek közül 105-ről állt rendelkezésre a szükséges adatok túlnyomó többsége, ezekből végül 60 országot rangsoroltak. A számításokhoz az alábbi forrásokat használták fel: a Bloomberg saját gyűjtése, a Világbank, az IMF, az OECD, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), valamint az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
A rangsor az alábbi hét adatcsoport alapján készül (az egyes adatcsoportok is általában több indikátort is tartalmaznak):
- K+F intenzitás (K+F ráfordítások a GDP százalékában)
- A termelés hozzáadott értéke
- Termelékenység (GDP és GNI a 15 év fölötti foglalkoztatottakra vetítve)
- Csúcstechnológiai vállalatok (a belföldi székhelyű, állami csúcstechnológiai [légi és védelmi ipar, biotechnológia, hardver és szoftver, félvezetők, internetes szoftvereket és szolgáltatásokat fejlesztő, valamint megújuló energetikai] vállalatok aránya a belföldön bejegyzett tőzsdei társaságok százalékában, illetve a világ összes csúcstechnológiai tőzsdei vállalatának százalékában)
- A felsőoktatás hatékonysága (a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók száma a középiskola utáni korosztály százalékában az életkortól függetlenül, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a teljes munkaerő százalékában, ill. a tudományos és mérnöki végzettséggel rendelkező friss diplomások aránya a felsőoktatásban végzettek körében, illetve a teljes munkaerő százalékában)
- A kutatók koncentrációja (a K+F tevékenységet végző szakemberek száma [beleértve a PhD-hallgatókat is] 1 millió lakosra vetítve)
- Szabadalmi aktivitás (a szabadalmi bejelentések száma 1 millió lakosra, illetve 1 millió USD K+F ráfordításra vetítve, a megadott szabadalmak száma a világ összes megadott szabadalmának a százalékában).