Élénken él még mindannyiunk emlékezetében a 2020-as pandémia. Azóta feszülten figyeljük a híreket, amelyekben vírusokról, járványokról esik szó, hiszen a tudomány arra figyelmeztet, hogy a mai globális világunkban nagyon gyorsan lábra kaphatnak újabb és újabb járványok. A Pécsi Tudományegyetemen a HU-rizont Program keretében magyar kutatók a legkiválóbb nemzetközi partnerekkel együttműködve dolgoznak azért, hogy csökkenjen ennek az esélye. 

Dr. Kemenesi Gábor, kutatásvezető

Pécsi Tudományegyetem

Az NKFI Hivatal által finanszírozott magyar vezetésű nemzetközi kutatási együttműködések között két nagyszabású projekt is van, amelynek kutatásvezetője Dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen létrehozott Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója. Vele beszélgettünk arról, hogyan segítenek a legújabb fejlesztések, technológiák a járványok megelőzésében, felismerésében, kutatásában.

A SENTINEL projekt a kapacitásépítés oldaláról segíti a világjárványokra való felkészülést. Mi lesz az eredménye ennek a munkának? 

Ebben a projektben gyakorlatilag gyorsteszteket fejlesztünk. Nagyon hasonlókat a manapság is használt tesztekhez, amilyeneket például a Covid-pandémia idején kaphattunk a patikákban. Ezek használatát ma már mindenki ismeri, egyszerűen, gyorsan működnek. Mi viszont hozzáadunk ehhez egy egészen új technológiát. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a mi célunk egyfajta technológiai integráció: feltérképezzük a tudományterület aktuális eredményeit, és a legfrissebb, még „sütőmeleg” technológiákat belegyúrjuk egy olyan eszközbe, amely mindenki számára könnyen használható. Fontos, hogy ne „űrtechnológiát” adjunk a felhasználók kezébe, amire csak pislognak és fogalmuk sincs, mit kell rajta megnyomni, hanem olyan eszközt, amilyet már használtak, ami ismerős nekik. Az általuk már ismert eszközt viszont olyan molekuláris biológiai háttérrel töltjük fel, ami a működését pontosabbá, gyorsabbá, megbízhatóbbá teszi. Külön egyedisége a projektnek, hogy a kifejlesztett eszközöket élesben is kipróbáljuk, kivisszük a terepre és valós környezetben validáljuk. Oda megyünk, ahol ezekre tényleg szükség van.

Milyen vírusok, betegségek vannak a célkeresztjükben?

Jelenleg a Nipah-vírussal és a krími-kongói vérzéses láz vírusával kapcsolatban folynak a fejlesztéseink. Nem véletlenül választottuk ezt a két vírust: ezekkel kapcsolatban már van múltunk, konkrét kutatási tapasztalatunk. Ez alatt a leghagyományosabb értelemben vett epidemiológiai munkát kell elképzelni. Ott voltunk a kitörő járványoknál, segítettük a helyieket, vizsgálódtunk, hogy a vírus mikor, hol bukkan föl. Innen jött az ötlet: ott kint munka közben láttuk, hogy a mobil labor használatakor olyan eszközökre lenne szükség, amivel gyorsan tudunk adatot szolgáltatni.
A Nipah-vírus nemrég bejárta a híreket. A megbetegedések száma viszonylag alacsony, évről évre tucatnyi esetet regisztrálnak, de annál aggasztóbb, hogy ezek kb. 70 százaléka halállal végződik. Azt már elég pontosan tudjuk, hogy a betegség milyen úton terjed az emberre: ez egy gyümölcsevő denevérektől, más néven repülő kutyáktól elkapható fertőzés, de a betegek jelentős hányada a természetben gyűjtött és a denevérek által beszennyezett élelmiszer – például egy pálmafajtából csapolt lé – fogyasztásával kapja el. Éppen ezért úgy fejlesztjük tovább ezt a gyorstesztet, hogy ennek a picit savas, cukros lének a vizsgálatát is kibírja – tehát ne csak a betegeket tudjuk tesztelni vele, hanem már az élelmiszerről is meg tudjuk mondani, ha fertőzött és emiatt veszélyt jelenthet. Decemberben tervezünk ismét terepre menni, Bangladesben ekkor van a szezonja a pálmalé csapolásának. Már ott helyben a piacon vagy közvetlenül a gyűjtésnél tesztelni fogjuk ezeket az élelmiszereket, és megmutatjuk, hogy a gyorsteszt ilyen formában is használható. Itt már nem arról beszélünk, hogy egy kórházban lévő betegről minél gyorsabban kimutassuk, hogy fertőzött-e, hanem még a járvány kitörése előtt közbe tudunk avatkozni, meg tudjuk előzni magát a fertőzést.

Itt tehát már egy előrehaladott fejlesztésről, kész tesztről beszélhetünk?

Pontosan erről van szó. Most következik a projektnek az a szakasza, amelyben terepre visszük, és éles körülmények között vizsgáljuk, hogy az ígéretes laboratóriumi eredmények közül melyik irány a legjobb. Nagyon várjuk a következő időszakot, mert ez koronázza meg a munkánkat: hogy a laboratóriumi fejlesztések valóban életeket menthessenek.

Ha már laboratóriumi fejlesztésekről beszélünk: a másik támogatott projektjük, a VANGUARD éppen egy laborfókuszú kutatás...

Igen, ebben a másik projektben az a cél, hogy a legmagasabb biobiztonsági szintű, úgynevezett BSL4-es laboratóriumokban folyó kutatásokat más, kevésbé szigorú besorolású laboratóriumokban is biztonságossá tehessük. A BSL4-es szintű laborokban olyan ágensekkel dolgoznak, amelyekre nincs vakcina, nincs gyógyszer, és nagyon nagy arányban halálosak. Közismert példa az ebola, de az említett Nipah-vírus és a krími-kongói vérzéses láz vírusa is BSL4-es kórokozók. Nemrég néztem utána, hogy a 2023-as adatok szerint az egész világon csupán 51 ilyen szintű laboratórium működik, ami azt jelenti, hogy mindössze 1000–1500 laboratóriumi dolgozó végezhet ezekkel a vírusokkal kísérleteket ilyen fokozottan biztonságos környezetben. Ez rendkívül lelassítja a vakcinák vagy gyógyszerek fejlesztését célzó kutatási folyamatokat, ha megint jönne mondjuk egy Covidhoz hasonló világjárvány. A VANGUARD projektben olyan technológiákat hozunk létre, amelyek a BSL4-es kórokozók elleni gyógyszerek fejlesztését már BSL2-es szinten is biztonságos körülmények között teszik lehetővé. Ezek helyettesítő rendszerekként ismertek a tudományban.

Hogyan lehet ilyen veszélyes kórokozókat biztonságosan vizsgálni?

Sokszor elhangzott a Covid kapcsán is, hogy a napfény, pontosabban az UV-sugárzás inaktiválja a vírusokat. Az egyik út az, hogy UV-sugárzással olyan állapotba hozzuk a vírust, hogy az kihozható legyen a legszigorúbb, BSL4-es környezetből, és így nagyobb laborban, több emberrel vizsgálhassuk. A másik út egy picit bonyolultabb: génkiütéssel módosítunk egy sejtvonalat meg egy vírust, ami azt eredményezi, hogy a vírus kizárólag ezen a módosított sejtvonalon lesz képes működni, azon kívül nem. Így ebben a biztonságosabb, zárt rendszerben tudunk dolgozni vele, és gyógyszert fejleszteni ellene. Ezekkel a technológiákkal mintegy pórázt kötünk a vírusokra, és úgy vizsgáljuk őket.

A HU-rizont Roadshow második, pécsi állomásán, április 9-én többek között ez a két ígéretes projekt is bemutatkozik majd. Mindenkit várunk az eseményen, ahol Kemenesi Gábor az egzotikus helyszíneken végzett járványügyi terepmunka részleteibe is beavatja a látogatókat. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
További részletek a HU-rizont Roadshowról az esemény honlapján találhatók: https://nkfih.gov.hu/hu-rizont-roadshow-pecs.