Az Európai Unió kutatás-fejlesztésésnek egyik sarkalatos eleme a már meglévő, illetve újonnan létrejövő kutatási infrastruktúrák összehangolt fejlesztése. A folyamat koordinálásért a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructure - ESFRI) felel, melynek vezetője 2022. janár 1-től a szlovén kutató, Jana Kolar lett.

Dr. Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese fogadta Jana Kolart, az ESFRI elnökét, illetve a tárgyalásokra meghívott 5 hazai intézet képviselőjét, akik tudományos képviseletet látnak el egy-egy nemzetközi kutatási infrastruktúrában.

Jana Kolar előadásában kiemelte, hogy a 2000-es évekig az európai kutatási infrastruktúra térkép többnyire szétaprózott volt, ezen változtatott 2002-ben a Fórum megalapítása, amely egy egységes stratégiát képvisel, gondozza a multilaterális kezdeményezéseket, átfogó európai tervet készít és a megvalósítási folyamatot is nyomon követi. A Forum sikereit fémjelzi, hogy az idén márciusban ünnepli a szervezet megalakulásának 20. évfordulóját, a francia elnökségi program keretében, Párizsban.

Az NKFIH a kerelasztal megbeszélésre öt olyan kutatási infrastruktúra hazai szakmai képviselőjét hívta meg, amelyen keresztül bemutathattuk az ESFRI elnökének a már több éves és legújabb kapcsolódásainkat a nemzetközi kutatási infrastruktúra ökoszisztémához.
A BBMRI ERIC és az ICOS ERIC, mint legutóbbi csatlakozásunk, az European Spallation Source ERIC és az European Social Survey ERIC, mint több éves multú tagságunk, valamint az EuPRAXIA, mint egy újonnan alakuló nemzetközi kutatási infrastruktúra kezdeményezéshez való kapcsolódásunk került bemutatásra.

• A BBMRI ERIC (Biobanking and Biomolecular Research Infrastructure) célja, hogy a kutatók, ipari szereplők és a kezelésre szoruló betegek igényeit és lehetőségeit összehangolva a kapcsolódó orvosbiológiai kutatásokkal, támogassa új, hatékony terápiás kezelések kialakítását. Ennek keretén belül a magyar szervezet magas szintű minőségirányítási szolgáltatást, etikai, jogi és társadalmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást, illetve informatikai támogatást nyújt a kutatási programok résztvevői számára. A magyarországi BBMRI csomópont koordinátora a Semmelweis Egyetem, további résztvevői a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Dél-pesti Centrumkórház.
• Bemutatásra került az ICOS ERIC (Integrated Carbon Observation System) a klíma- és légkörkutatás fő európai kutatási infrastruktúrája. Az ICOS célja, hogy a közel 150 légköri, ökológiai és óceáni megfigyelőhelyből álló, növekvő hálózatának összehangolt működtetése révén, szabványos mérési módszerek segítségével hosszú távú vizsgálatokat végezzen a szén globális körforgásának jobb megértése érdekében, és megbízható adatokat gyűjtsön az üvegházhatású gázok változásairól. A nemzetközi rendszerhez Magyarország idén január elsejével csatlakozott, így a hálózat kibővült a Kárpát-medencére is. A hálózat hazai koordinátora az Atommagkutató Intézet (ATOMKI), amelynek célja, hogy naprakész adatokkal lássa el a tudósokat, a döntéshozókat és az újságírókat.
• A svédországi Lundban található ESS (European Spallation Source) az EU egyik legnagyobb folyamatban lévő kutatási infrastruktúra-beruházása, amely új generációs, nagy energiájú részecskegyorsító-alapú neutronforrásával a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése lesz. Az épületek nagyrésze 2022-ben már rendelkezésre áll, de az infrastruktúra teljes beüzemelése csak 2027-ben várható. Magyar kutatók és mérnökök öt berendezés tervezésében és megépítésében vesznek részt, mintegy 42 milló eurós összköltséggel. Hazai részről az Atommagkutató Intézet, az Energiatudományi Kutatóközpont és a Wigner Fizikai Kutatóközpont kapcsolódik be a projektbe.
• Az ESFRI 2021-es Útitervre felkerült EuPRAXIA egy elosztott helyszínű, plazmatechnológián alapuló innovatív elektrongyorsító berendezés lesz. A gyorsításhoz szükséges plazma keltése kétféle módon fog történni, lézerrel vagy gyors elektronok segítségével. A berendezés segítségével a biológiai és az orvosi kutatások számára alapvető fontosságú kérdések válnak vizsgálhatóvá, így a sejtek, fehérjék vagy DNS darabok. A megépülő EuPRAXIA kutatási infrastruktúra használata magyar vonatkozásban előreláthatóan közel kétszáz szakember, orvos, biológus, élettudományokkal foglalkozó kutató, fizikus, anyagtudományi szakember kutatómunkájának magas színvonalú végzését teszi majd lehetővé, illetve számos mérnök, informatikus és orvosbiológiai technikus kapcsolódhat majd be az infrastruktúra megépítésébe és üzemeltetésébe. A magyar résztvevők között szerepelnek a Wigner Fizikai Kutatóközpont, illetve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek.
• A szociológia és politikatudományi kutatások területén működő Európai Társadalmi Felmérésben (European Social Survey, ESS) a magyar kutatók már a kezdetek óta részt vesznek. A hálózat célja, hogy megbízható és független adatokkal lássák el a médiát, a szociológiai-közgazdaságtani, szociálpszichológiai és innovációs kutatókat. A szervezet egyébként adat-vizualizációs versenyeket is szervez, a magyar koordinátor a Társadalomtudományi Kutatóközpont.

A kiváló, nemzetközi mércével is jelentős hazai kutatási infrastruktúrák még tavaly decemberben kaptak elismerő oklevelet Prof. Dr. Palkovics László minisztertől, illetve Dr. Szabó Istvántól, az NKFIH elnökhelyettesétől. A KFI ökoszisztémán belül a kutatási infrastruktúrák az alapkutatásokban és a felfedező jellegű kutatásokban egyaránt nagy jelentőséggel bírnak, ezáltal tudományos eredményeikkel hozzájárulnak Magyarország gazdasági teljesítményének növekedéséhez.