A Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség a hazai innovációs ökoszisztéma három legfontosabb állami katalizátoraként dolgozik együtt az innovációra ösztönző társadalmi és gazdasági környezetért. Új közös kiadványunk nemcsak a jelenlegi és jövőbeli partnereinknek, de a laikus érdeklődőknek is szemléletesen, ábrákkal és adatokkal illusztrálva mutatja be a magyar innovációs ökoszisztémában rejlő lehetőségeket, a kulcsszereplők eddig elért eredményeit és ambiciózus jövőbeli céljait.

Magyarország legfőbb erőforrása, fejlődésének motorja a tudás és a kreativitás. Tudósaink rendre bebizonyítják, hogy mi, magyarok képesek vagyunk az országunk méretére és adottságaira rácáfoló módon a világ élvonalában teljesíteni. Ennek legutóbbi látványos bizonyítéka, hogy 2023-ban két magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc munkásságát is Nobel-díjjal ismerték el – e két újabb sikerrel az egymillió főre jutó Nobel-díjasok száma nálunk a 11. legmagasabb a világban. De nem csak tapasztalt kutatóink, hanem a fiataljaink is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak: a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia összesített rangsorában az 5. helyen, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia összesített rangsorában a 9. helyen állnak a magyar tehetségek az aranyérmek abszolút számának tekintetében.

Versenyképességünk kulcsa a kutatásban és az innovációban, azaz a tudományos eredményekre és az innovatív ötletekre alapozott értékteremtésben rejlik, az ökoszisztéma sikeres fejlődésének kulcsa pedig a tudástermelés, a tudásáramlás és a tudáshasznosítás egysége. Ez nem képzelhető el az egyetemi-kutatóintézeti és a vállalati szféra dinamikus, kölcsönös előnyökre építő együttműködése nélkül, amelyet az állam is minden lehetséges eszközzel elősegít. Hosszú távon olyan ökoszisztéma kialakítása a cél, amely piaci alapon önfenntartó, de egyes finanszírozási és támogató eszközök, valamint a szabályozási környezet kialakításában az államnak továbbra is kulcsszerepe van.

Mára eljutottunk odáig, hogy a hazai KFI-ökoszisztéma kihívásai és stratégiai céljai egyértelműek, az elmúlt évek szakpolitikai intézkedéseinek köszönhetően pedig kialakult egy jól működő stratégiai, intézményi és finanszírozási keretrendszer a célok elérésére. Az utóbbi évtizedben a kormányzat számos eredményt ért el a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése területén:

• az Európai Innovációs Eredménytáblán Magyarország 2023-ban egyedüli országként egy kategóriát előre lépett a mérsékelt innovátorok közé.
• 2010 óta nominálisan megháromszorozódott a K+F-ráfordítások mértéke.
• Több mint kétszeresére (114%-kal) nőtt a kutató-fejlesztők száma (ami a 3. legnagyobb növekedés volt az EU-ban), a doktori képzésben részt vevők száma közel 50%-kal nőtt az elmúlt 10 évben.
• Az egyetemi szabadalmi bejelentések száma 2024-ben 143 volt, ami kétszer több, mint 2022-ben, és közel hétszer annyi, mint 2018-ban volt.
• Ezen eredményekhez hozzájárult az egyetemi modellváltás, a Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap megerősítése és a pályázati struktúra új alapokra helyezése is.

A kiadvány letöltése: Magyarország Innovációs Ökoszisztémája - K+F kapacitások és innovációs potenciál PDF (2 195 KB)