Az egyéni kutatókat, kutatócsoportokat célzó úgynevezett OTKA-típusú pályázati konstrukció a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak fejlődését és tudományos sikereit kívánja elősegíteni, növelve a magyar kutatók és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét.
A most támogatást nyert projektek esetében folytatódik a tavaly, még az Élvonal-pályázatok kapcsán megkezdett objektív értékelési rendszer kialakítása.

ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

Emlékeztetőül, az Élvonal pályázatok - melyek a legkiválóbb kutatókat célozzák kiemelt összegű támogatással - esetében az idei évtől bevezetésre került egy olyan értékelési rendszer, amely a már korábban sikeresnek bizonyult, vagy kiemelkedően jó minősítést elért nemzetközi kutatási pályázati eredményeket támogatja. Ez teljes összhangban áll az Európai Uniós „seal of excellence” (kiválósági pecsét) ajánlásával is, ami a támogatói döntéseket egy teljesen objektív, nemzetközi fórum döntéseire alapozza.

Az OTKA pályázati konstrukciók esetében, amelyek keretében a mostani támogatási döntések megszülettek, a győztesek kiválasztásának a folyamata többszintű eljárásban, szigorú kritériumok mentén, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával történik.

A hazai OTKA pályázatok több évtizedre visszanyúló rendszerében is kiemelten fontos, hogy az objektív szempontok, amennyire erősen lehet, jelenjenek meg és támogassák mind a pályázatokat értékelő bírálókat, mind a támogatási döntést meghozókat. Ennek érdekében az idei évtől bevezetésre került egy tudománymetriai (tudományos teljesítményt mérőszámokkal kimutató) rendszer, mely a publikációs adatbázisok, kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján ad objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató életkorát és tudományterületét. A pályázók ilyen objektív összevetése az egyes tudományterületi kollégiumokon belül működő szakmai zsűrik szintjéig került lebontásra.

A tudománymetriai rendszer bevezetését az egyéni bírálók döntő többsége hasznosnak találta, közülük is a fiatalabb kutatók körében volt nagyon népszerű, de az objektivitást szolgáló rendszer elfogadottsága a szenior kutatók között is kiemelkedőnek bizonyult.

A rendszer használatával a támogatói döntéshozatali oldalon lehetőség nyílt arra, hogy a kollégiumok döntési javaslatait érdemben áttekintse az NKFI Hivatal, ami elsősorban a leggyengébb publikációs mutatókkal rendelkező, ám a kollégiumok által támogatásra javasolt kutatókra terjedt ki. A kollégiumi elnökök szakmai álláspontját kikérve a 19 kérdéses esetből végül 9 esetben a kollégiumi javaslat felülbírálása mellett született döntés, olyan esetekben, ahol a kollégiumi javaslattal szemben volt olyan jelölt, aki erősebb publikációs teljesítménnyel vagy ígéretesebb projektjavaslattal pályázott.

A pályázati keretösszeg tekintetében a kollégiumok által eredetileg előterjesztett támogatási döntési javaslat keretösszege az idei évben bővült, mivel az Élvonal pályázatok nemzetközi mércéhez történt igazítása nyomán keletkezett, mintegy 300 millió forint maradvány-keret átcsoportosításra került az OTKA pályázatok keretére. Ez további 7 pályázat támogatását tette lehetővé.

Fontos kiemelni, hogy az idei évben bekövetkezett pandémiás helyzet ellenére sem csökkentek a kutatási források, sőt, az OTKA pályázatok esetében még növekedtek is a tavalyi évhez képest, hiszen a kormányzat elkötelezett a kutatás-fejlesztés objektív alapokon nyugvó támogatására.

OTKA PÁLYÁZATOK 2020. ÉVI EREDMÉNYEI

Három kutatói kategóriában született most eredmény, így több mint 320 kutató, kutatócsoport csaknem 11 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. A nyertes projektek 2020. szeptember 1-je és december 1-je között indulnak.

Az 1986 óta évenkénti rendszerességgel meghirdetett Kutatási témapályázat célja önálló kutatócsoporttal rendelkező, tapasztalt, tehetséges kutatók támogatása, akik sikeres alapkutatási témájukat kívánják tovább vinni. A Fiatal kutatói kiválósági program célja olyan fiatal tehetséges kutatók ígéretes kutatási tevékenységének támogatása, akik saját, önálló felfedező kutatási témájukat kívánják elindítani, és önálló kutatócsoportot kívánnak létrehozni. A Posztdoktori kiválósági program pedig a tudományos fokozatukat nemrég megszerzett fiatal kutatók közül indítja el pályájukon a hazai tudományos élet leendő kiválóságait.

A február végi benyújtási határidővel beérkezett 1338 pályázat a tavalyi eljárásoz képest jelentős, 17,6%-os emelkedést mutat a pályázatok iránti kutatói érdeklődésben.

A posztdoktori és a fiatal kutatói kiválósági program idén a kutatói életpályájuk elején állók számára biztosított 4,9 milliárd forint támogatást. A támogatói döntés szerint az előbbiben 64, utóbbiban 99 fiatal kutató számára nyílik lehetőség hároméves posztdoktori foglalkoztatás megkezdésére, illetve önálló kutatási projekt elindításra, 2020. szeptember 1 és december 1-je között. Ezekben a kategóriákban már tavaly is 23 százalékkal nőtt a pályázói létszám a tavalyelőttihez képest, ezt idén újabb 15-16 százalékos pályázói létszámemelkedés követte.

A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok külön Kutatási témapályázati felhívás keretében pályázhattak 6,6 milliárd forint keretösszegű támogatásra. Ez a program foglalja magába - mintegy félmilliárd forint támogatási kerettel - a kétoldalú magyar-osztrák és a magyar-szlovén kutatói együttműködésben megvalósított projektekre igényelhető támogatásokat is, melyeknek az eredményhirdetése csak később, majd a külföldi társfinanszírozó partnerintézmény döntése után lehetséges. A hazai kutatóhelyeken megvalósuló alapkutatási témapályázatok kategóriájában 667 beérkezett pályázatból 164 projekt indulhat el, összesen 6,1 milliárd forint támogatással, 2020. szeptember 1-je és december 1-je közötti kezdéssel.