Ön itt áll: A HivatalrólSzakpolitika és stratégiaStratégia-alkotásNemzeti KFI stratégia
Nemzeti KFI Stratégia
2018. május 21.
Utolsó módosítás: 2018. június 04.
Olvasási idő: 11 perc

A nemzeti KFI Stratégiát (továbbiakban KFI Stratégia, NKFIS-2013) 2013-ban fogadta el a Kormány (KFI stratégia (ld. 1414/2013. [VII. 4.] korm. határozat).

A kutatás, a fejlesztés és az innováció hazai jövőképét meghatározó nemzeti KFI Stratégia megújításáért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a szakpolitikailag érintett tárcák, továbbá a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek közreműködésével – a vonatkozó Kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően – átfogó értékelést készített a nemzeti KFI Stratégia -2013 félidős értékeléséről.

Az értékelés bemutatja, a 2020-ra elérni tervezett célok érdekében tett intézkedéseket, valamint ajánlásokat téve összegzi azokat a hosszú távú folyamatokat, amelyek kihívások elé állítják a szakpolitika döntéshozóit és a nemzeti innovációs rendszer szereplőit. Az értékelés továbbá számításba veszi, hogy a dokumentum 2013-as elfogadása óta milyen hazai és nemzetközi változások történtek, amelyek befolyásolják a kitűzött célok elérését, és milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a kutatás-fejlesztés és az innováció versenyképességének javítását.

Miért szükséges megújítani a KFI stratégiát?

 

A megújítás folyamata

A KFI stratégia megújításának előkészítési platformjai

 

A nemzeti KFI stratégia megújítása hazai és nemzetközi szakértők széles körű bevonásával zajlott. A stratégia megújításának folyamatát a 2017 májusában megalakult a KFI Stratégia tanácsadó testülete felügyelte. A testület tagjainak kiválasztása során szempont volt a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek kiegyensúlyozott képviselete. A tanácsadó testület tagjai az egyetemi-akadémiai szféra, a nagyvállalati és kis- és középvállalati szektor és a tudástranszfer kiemelkedő képviselői Magyarországon. A stratégia megújításának tanácsadó testülete tematikus találkozókon vitatta meg a legfontosabb stratégiai kérdéseket, fókuszcsoport üléseken értékelték a helyzetelemzés következtetéseit, valamint a kapcsolódó problémákat, erősségeket és jó gyakorlatokat. A fókuszcsoport témák átfogóan érintették a hazai kutatásfejlesztés és innováció főbb területeit, így a témakörök között szerepelt többek között a kutatói utánpótlás, a vállalati innováció, a kutatási infrastruktúrák, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalatok együttműködésének, illetve a kiválóság támogatásának kérdésköre.

A Nemzeti KFI stratégia megújításának tanácsadó testülete

Bacsa László
igazgató
Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda
Bíró Tamás
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Charaf Hassan
egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Czigány Tibor
egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar
Domokos Péter
kutatóprofesszor
Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont
Dőry Tibor
docens
Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Fülöp Zsolt
kutatóprofesszor
Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet
Frischmann Gábor
alelnök
Magyar Innovációs Szövetség
Greiner István
kutatási igazgató
Richter Gedeon Nyrt.
Juhász Anikó
főigazgató
Agrárgazdasági Kutató Intézet
Kacskovics Imre
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Lenkeyné Bíró Gyöngyvér
divízió igazgató
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Mérnöki Divízió
Makara Gábor
kutatóprofesszor
Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintázet
Marczis Balázs
fejlesztési vezető
Robert Bosch Kft.
Mike Károly
docens
Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Monostori László
igazgató
MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Muraközy Balázs
tudományos főmunkatárs
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Ormos Pál
főigazgató
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Perczel András
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Rudas Tamás
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem Empírikus Tanulmányok Intézete
Tardos Gergely
vezető elemző
OTP Bank Nyrt.
Thernesz Artúr
vezérigazgató
ÁMEI - Minőségellenőrző Zrt.

 

Letölthető előadás: A nemzeti KFI stratégia megújításának folyamata es módszertana

A stratégia megújítása során rendszeres volt a konzultáció az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának szakértőivel (Joint Research Centre, JRC). A JRC az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve és egyben az Unió tudományos és technológiai referencia intézete is. A dokumentum  épít az OECD KFI szakpolitikai módszertanaira és a jelentéseire.

Az NKFI Hivatal  az érintett szaktárcákat bevonva – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium delegált képviselői révén – kért és kapott javaslatokat  a készülő munkaanyagok egyes részeihez és a tárcáktól kapott észrevételeket a stratégia tervezetébe beépítette. A KFI törvény alapján létrehozott Innovációs Testület 2017. december 14-i ülésén egyhangúan társadalmi egyeztetésre javasolta a megújított Stratégiát.  

A megújítás módszertana

A műhelymunka előzménye a 2016-ban elkészült a magyar kutatási és innovációs rendszer értékelése, a Peer Review, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által a H2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz keretein belül nemzetközi szakértőkből álló panel készített.

A stratégia megújításához az NKFI Hivatal szakértői egyszerre alkalmaztak alulról építkező és felülről lefelé haladó módszertant.

A helyzetelemzés megújítása során a 2013-2017 közötti aktuális változások, és tendenciák elemzése mellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi folyamatok, például a globális kihívások megatrendjei és a piacokat jelentősen átalakító, gyorsan elterjedő technológiák.

 

A nemzeti KFI stratégia megújítása

 

2017. május végén a tanácsadó testületi véleményekre, a Peer Review következtetéseire, és a hasonló nemzetközi stratégiai példák elemzésére (benchmark), kilenc ország KFI stratégiájának vizsgálatára támaszkodva rögzítették a nemzeti KFI stratégia megújításán dolgozó szakértők a megújított stratégiával kapcsolatos tartalmi és módszertani elvárásokat.

Letölthető előadás: Külföldi KFI stratégiák elemzése – A Nemzeti KFI Stratégia megújításának megalapozására

A hazai jogszabályi elvárásoknak is megfelelően kialakított módszertan szerint a megújítás első lépését képező közbenső értékelés és felülvizsgálat három elemből állt:

  1. A célok elérése érdekében tett intézkedések és a célok teljesítésének vizsgálata.
  2. Az NKFIS-2013 helyzetképe adatainak megújítása, aktualizálása, elsősorban a 2014–2017 közötti időszakra vonatkozóan.
  3. A helyzetkép globális kihívások megatrendjeivel való kiegészítése.

A megújítás második lépése a NKFIS-2013 módosításának előkészítése, a 2018–2020 közötti módosított célok megfogalmazása kitekintéssel 2030-ra.

A stratégia megújításának kialakított módszertana

  

A többlépcsős megújítási folyamat eredményeként elkészült megújított stratégia tartalmazza a közbenső értékelés és felülvizsgálat következtetéseit, valamint a megújított célrendszert.

A megújított stratégiai tervdokumentumhoz az NKFI Hivatal a szakpolitikailag érintett tárcák, továbbá a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek közreműködésével 2018-ban intézkedési tervet készít.

A megújított Nemzeti KFI Stratégia társadalmi véleményezése

Az NKFI Hivatal a stratégia megújításának folyamata  során széleskörű szakmai egyeztetés folytatott a hazai kutatás-fejlesztési rendszer szereplőivel, a kutatókkal, a vállalatok, az innovatív vállalkozások képviselőivel, a felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetek vezetőivel, a szakmai-ágazati szövetségek, kamarák, valamint önkormányzatok, egyéb szervezetek szakértőivel és döntéshozóival.

A Hivatal az érintettek széles körének visszajelzését és ajánlásait is kérte a hazai kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztési lehetőségeiről és a finanszírozási rendszer stratégiai irányairól. A stratégiai javaslatokat a kormányzat KFI területhez kapcsolódó szakértői is megvitatatták, véleményezték.

A különböző platformokon folyó egyeztetések mellett a megújított dokumentum a vonatkozó jogszabályban (38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet) rögzített határidőket figyelembe véve 2018. január 26-ig volt nyilvánosan véleményezhető.

A társadalmasítás során összesen közel 400 vélemény érkezett be. Több szervezet közösen küldött be módosítási javaslatcsomagot. 

A megújított stratégiai dokumentumhoz érkezett észrevételek megoszlása intézménytípusok szerint

 

A beérkezett vélemények, észrevételek az alábbi négy kategóriába csoportosíthatóak:

  • konkrét, szövegszerű javaslatok;
  • a véleményezett dokumentumok struktúrájára, logikájára vonatkozó észrevételek;
  • általános véleményalkotás;
  • és intézkedési szintű javaslatok.

Az intézkedés szintű javaslatokat a 2018 során elkészülő Intézkedési Terv során fogják figyelembe venni az NKFI Hivatal szakértői. A legtöbb vélemény a célrendszerhez, a hazai KFI rendszer főbb problémáihoz, valamint a SWOT analízishez érkeztek (lásd alábbi ábra). 

A leggyakrabban véleményezett fejezetek 

 

A stratégiában a társadalmi véleményezés eredményeképpen – a Stratégia Megújításáért felelős Tanácsadó Testület támogatásával - elvégzett főbb módosítások az alábbiak.

A helyzetelemzés globális kitekintésében (2.1. alfejezet) kapcsolódóan pontosításra került a diszruptív technológiák fogalma. Nagyobb hangsúlyt kapott a biztonság kérdése, amely a KFI szempontjából kiemelten fontos az élet számos területén (például kiberbiztonság, nemzetbiztonság, élelmiszerbiztonság, stb.).

Számos észrevétel érkezett a SWOT analízishez (3.1. alfejezet). Ezek alapján kiegészült vagy pontosításra került a gyengeségek listája: bekerült a gyengeségek közé a nyílt, prekompetitív és társadalmi innovációs együttműködések hiányosságai, és nagyobb hangsúlyt kaptak a külföldi posztdoktori kutatók Magyarországra vonzásának nehézségei. A célok előrehaladásának vizsgálatában módosításra került az innovatív közbeszerzés értékelése.  

A jövőképhez és célkitűzésekhez (4. fejezet) beérkezett vélemények alapján  pontosításra került a tudásbázisokra vonatkozó átfogó cél, amely így „Nemzetközileg versenyképes és értékorientált tudásbázisok” lett.

Több véleményezőtől is érkezett javaslat a K+F ráfordítások GDP-arányára vonatkozó, 2020-ra elérni kívánt 1,8% cél módosítására. Mivel ez a számszerű cél az Európai Bizottság felé tett hazai vállalást tükrözi – amely számos nemzetközi és hazai dokumentumban (Pl. Nemzeti Reform Program, Partnerségi Megállapodás) rögzítésre került –a célérték nem került módosításra.

A beérkezett vélemények legnagyobb része (több mint 40%-a) a célrendszer tartalmi elemeihez érkezett. A tudásbázisokkal kapcsolatos specifikus célok (4.3. alfejezet) szöveges megfogalmazásában még hangsúlyosabbá vált az igény a hosszútávon megfelelő mennyiségi és minőségi humánerőforrás biztosítására. Ezen belül is kiemelésre került a kutatói elvándorlás megelőzése, valamint az elmúlt évek infrastruktúrafejlesztési eredményeinek fenntartása. Erősebbé vált az tudásbázis célok között a kutatói életpályamodell vonzóbbá tétele, valamint a stabil, kiszámítható finanszírozási háttér megteremtésének szükségessége.

A tudásáramlás pillérhez (4.4. alfejezet) érkezett vélemények alapján nagyobb hangsúlyt kapott a az ipari és akadémiai életút közti átjárhatóság rugalmasabbá tétele. A nyílt innovációval kapcsolatos cél megfogalmazásába bekerült a szabályozási környezet áttekintésének szükségessége. . Emellett pontosításra került a szabadalmakkal kapcsolatos célkitűzés hangsúlyozva, hogy  a hasznosítás eredményességének javítása a végső cél.

Fontos elvárásként fogalmazódott meg továbbá, hogy az egyetemi-ipari együttműködések finanszírozásában növekedjen a piaci szereplők részaránya, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyetemekre a vállalkozások ne úgy tekintsenek, mint közfinanszírozású intézményekre, hanem mint potenciális partnerekre.

A horizontális célokat és a monitoring-folyamatokat érintő változtatások között számos véleményező fogadta örömmel a programok tartalmi és hatásértékelésének hangsúlyosan megjelenő igényét. Fontos a KFI eredmények társadalom számára történő érthetőségének biztosítása, amelynek szükségességét a beérkezett támogató észrevételek is alátámasztottak. Ennek érdekében meg kell erősíteni a KFI eredmények disszeminációját.

A Nemzeti KFI Stratégia közigazgatási egyeztetése

A társadalmi véleményezést követően megtörtént a megújított stratégia közigazgatási egyeztetése. A stratégia megújításáról szóló Kormány-előterjesztésre a közigazgatási egyeztetés keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium küldött észrevételt. Az NKFI Hivatalhoz 2018. március 7-ig beérkezett minden észrevételt és kodifikációs javaslatot az NKFI Hivatal áttekintett, a relevánsnak/megalapozottnak tartott észrevételeket az előterjesztés tervezetén a Hivatal átvezette, illetve a tárcákat tájékoztatta szakmai viszontválaszáról.

 

 

Utolsó módosítás: 2018. június 04.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?
A weboldalon HTTP-sütiket használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az adatvédelmi tájékoztatóban bővebb információkat talál arról, hogyan gondoskodunk adatainak védelméről.
Rendben