A nemzeti KFI Stratégiát (továbbiakban KFI Stratégia, NKFIS-2013) 2013-ban fogadta el a Kormány (KFI stratégia (ld. 1414/2013. [VII. 4.] korm. határozat).

A kutatás, a fejlesztés és az innováció hazai jövőképét meghatározó nemzeti KFI Stratégia megújításáért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a szakpolitikailag érintett tárcák, továbbá a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek közreműködésével – a vonatkozó Kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően – átfogó értékelést készített a nemzeti KFI Stratégia -2013 félidős értékeléséről.

Az értékelés bemutatja, a 2020-ra elérni tervezett célok érdekében tett intézkedéseket, valamint ajánlásokat téve összegzi azokat a hosszú távú folyamatokat, amelyek kihívások elé állítják a szakpolitika döntéshozóit és a nemzeti innovációs rendszer szereplőit. Az értékelés továbbá számításba veszi, hogy a dokumentum 2013-as elfogadása óta milyen hazai és nemzetközi változások történtek, amelyek befolyásolják a kitűzött célok elérését, és milyen további eszközökkel lehet ösztönözni a kutatás-fejlesztés és az innováció versenyképességének javítását.

A megújítás folyamata

A nemzeti KFI stratégia megújítása hazai és nemzetközi szakértők széles körű bevonásával zajlott. A stratégia megújításának folyamatát a 2017 májusában megalakult a KFI Stratégia tanácsadó testülete felügyelte. A testület tagjainak kiválasztása során szempont volt a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek kiegyensúlyozott képviselete. A tanácsadó testület tagjai az egyetemi-akadémiai szféra, a nagyvállalati és kis- és középvállalati szektor és a tudástranszfer kiemelkedő képviselői Magyarországon. A stratégia megújításának tanácsadó testülete tematikus találkozókon vitatta meg a legfontosabb stratégiai kérdéseket, fókuszcsoport üléseken értékelték a helyzetelemzés következtetéseit, valamint a kapcsolódó problémákat, erősségeket és jó gyakorlatokat. A fókuszcsoport témák átfogóan érintették a hazai kutatásfejlesztés és innováció főbb területeit, így a témakörök között szerepelt többek között a kutatói utánpótlás, a vállalati innováció, a kutatási infrastruktúrák, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalatok együttműködésének, illetve a kiválóság támogatásának kérdésköre.

A Nemzeti KFI stratégia megújításának tanácsadó testülete

Letölthető előadás: A nemzeti KFI stratégia megújításának folyamata es módszertana

A stratégia megújítása során rendszeres volt a konzultáció az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának szakértőivel (Joint Research Centre, JRC). A JRC az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve és egyben az Unió tudományos és technológiai referencia intézete is. A dokumentum  épít az OECD KFI szakpolitikai módszertanaira és a jelentéseire.

Az NKFI Hivatal  az érintett szaktárcákat bevonva – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium delegált képviselői révén – kért és kapott javaslatokat  a készülő munkaanyagok egyes részeihez és a tárcáktól kapott észrevételeket a stratégia tervezetébe beépítette. A KFI törvény alapján létrehozott Innovációs Testület 2017. december 14-i ülésén egyhangúan társadalmi egyeztetésre javasolta a megújított Stratégiát.  

A megújítás módszertana

A műhelymunka előzménye a 2016-ban elkészült a magyar kutatási és innovációs rendszer értékelése, a Peer Review, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által a H2020 program Szakpolitika Támogató Eszköz keretein belül nemzetközi szakértőkből álló panel készített.

A stratégia megújításához az NKFI Hivatal szakértői egyszerre alkalmaztak alulról építkező és felülről lefelé haladó módszertant.

A helyzetelemzés megújítása során a 2013-2017 közötti aktuális változások, és tendenciák elemzése mellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi folyamatok, például a globális kihívások megatrendjei és a piacokat jelentősen átalakító, gyorsan elterjedő technológiák.

2017. május végén a tanácsadó testületi véleményekre, a Peer Review következtetéseire, és a hasonló nemzetközi stratégiai példák elemzésére (benchmark), kilenc ország KFI stratégiájának vizsgálatára támaszkodva rögzítették a nemzeti KFI stratégia megújításán dolgozó szakértők a megújított stratégiával kapcsolatos tartalmi és módszertani elvárásokat.

Letölthető előadás: Külföldi KFI stratégiák elemzése – A Nemzeti KFI Stratégia megújításának megalapozására

A hazai jogszabályi elvárásoknak is megfelelően kialakított módszertan szerint a megújítás első lépését képező közbenső értékelés és felülvizsgálat három elemből állt:

1. A célok elérése érdekében tett intézkedések és a célok teljesítésének vizsgálata.
   
2. Az NKFIS-2013 helyzetképe adatainak megújítása, aktualizálása, elsősorban a 2014–2017 közötti időszakra vonatkozóan.
   
3. A helyzetkép globális kihívások megatrendjeivel való kiegészítése.
   

A megújítás második lépése a NKFIS-2013 módosításának előkészítése, a 2018–2020 közötti módosított célok megfogalmazása kitekintéssel 2030-ra.

A többlépcsős megújítási folyamat eredményeként elkészült megújított stratégia tartalmazza a közbenső értékelés és felülvizsgálat következtetéseit, valamint a megújított célrendszert.

A megújított stratégiai tervdokumentumhoz az NKFI Hivatal a szakpolitikailag érintett tárcák, továbbá a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szereplőinek közreműködésével 2018-ban intézkedési tervet készít.

A megújított Nemzeti KFI Stratégia társadalmi véleményezése

Az NKFI Hivatal a stratégia megújításának folyamata  során széleskörű szakmai egyeztetés folytatott a hazai kutatás-fejlesztési rendszer szereplőivel, a kutatókkal, a vállalatok, az innovatív vállalkozások képviselőivel, a felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetek vezetőivel, a szakmai-ágazati szövetségek, kamarák, valamint önkormányzatok, egyéb szervezetek szakértőivel és döntéshozóival.

A Hivatal az érintettek széles körének visszajelzését és ajánlásait is kérte a hazai kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztési lehetőségeiről és a finanszírozási rendszer stratégiai irányairól. A stratégiai javaslatokat a kormányzat KFI területhez kapcsolódó szakértői is megvitatatták, véleményezték.

A különböző platformokon folyó egyeztetések mellett a megújított dokumentum a vonatkozó jogszabályban (38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet) rögzített határidőket figyelembe véve 2018. január 26-ig volt nyilvánosan véleményezhető.

A társadalmasítás során összesen közel 400 vélemény érkezett be. Több szervezet közösen küldött be módosítási javaslatcsomagot. 

A beérkezett vélemények, észrevételek az alábbi négy kategóriába csoportosíthatóak:

• konkrét, szövegszerű javaslatok;
  
• a véleményezett dokumentumok struktúrájára, logikájára vonatkozó észrevételek;
  
• általános véleményalkotás;
  
• és intézkedési szintű javaslatok.
  

Az intézkedés szintű javaslatokat a 2018 során elkészülő Intézkedési Terv során fogják figyelembe venni az NKFI Hivatal szakértői. A legtöbb vélemény a célrendszerhez, a hazai KFI rendszer főbb problémáihoz, valamint a SWOT analízishez érkeztek (lásd alábbi ábra). 

A stratégiában a társadalmi véleményezés eredményeképpen – a Stratégia Megújításáért felelős Tanácsadó Testület támogatásával - elvégzett főbb módosítások az alábbiak.

A helyzetelemzés globális kitekintésében (2.1. alfejezet) kapcsolódóan pontosításra került a diszruptív technológiák fogalma. Nagyobb hangsúlyt kapott a biztonság kérdése, amely a KFI szempontjából kiemelten fontos az élet számos területén (például kiberbiztonság, nemzetbiztonság, élelmiszerbiztonság, stb.).

Számos észrevétel érkezett a SWOT analízishez (3.1. alfejezet). Ezek alapján kiegészült vagy pontosításra került a gyengeségek listája: bekerült a gyengeségek közé a nyílt, prekompetitív és társadalmi innovációs együttműködések hiányosságai, és nagyobb hangsúlyt kaptak a külföldi posztdoktori kutatók Magyarországra vonzásának nehézségei. A célok előrehaladásának vizsgálatában módosításra került az innovatív közbeszerzés értékelése.  

A jövőképhez és célkitűzésekhez (4. fejezet) beérkezett vélemények alapján  pontosításra került a tudásbázisokra vonatkozó átfogó cél, amely így „Nemzetközileg versenyképes és értékorientált tudásbázisok” lett.

Több véleményezőtől is érkezett javaslat a K+F ráfordítások GDP-arányára vonatkozó, 2020-ra elérni kívánt 1,8% cél módosítására. Mivel ez a számszerű cél az Európai Bizottság felé tett hazai vállalást tükrözi – amely számos nemzetközi és hazai dokumentumban (Pl. Nemzeti Reform Program, Partnerségi Megállapodás) rögzítésre került –a célérték nem került módosításra.

A beérkezett vélemények legnagyobb része (több mint 40%-a) a célrendszer tartalmi elemeihez érkezett. A tudásbázisokkal kapcsolatos specifikus célok (4.3. alfejezet) szöveges megfogalmazásában még hangsúlyosabbá vált az igény a hosszútávon megfelelő mennyiségi és minőségi humánerőforrás biztosítására. Ezen belül is kiemelésre került a kutatói elvándorlás megelőzése, valamint az elmúlt évek infrastruktúrafejlesztési eredményeinek fenntartása. Erősebbé vált az tudásbázis célok között a kutatói életpályamodell vonzóbbá tétele, valamint a stabil, kiszámítható finanszírozási háttér megteremtésének szükségessége.

A tudásáramlás pillérhez (4.4. alfejezet) érkezett vélemények alapján nagyobb hangsúlyt kapott a az ipari és akadémiai életút közti átjárhatóság rugalmasabbá tétele. A nyílt innovációval kapcsolatos cél megfogalmazásába bekerült a szabályozási környezet áttekintésének szükségessége. . Emellett pontosításra került a szabadalmakkal kapcsolatos célkitűzés hangsúlyozva, hogy  a hasznosítás eredményességének javítása a végső cél.

Fontos elvárásként fogalmazódott meg továbbá, hogy az egyetemi-ipari együttműködések finanszírozásában növekedjen a piaci szereplők részaránya, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyetemekre a vállalkozások ne úgy tekintsenek, mint közfinanszírozású intézményekre, hanem mint potenciális partnerekre.

A horizontális célokat és a monitoring-folyamatokat érintő változtatások között számos véleményező fogadta örömmel a programok tartalmi és hatásértékelésének hangsúlyosan megjelenő igényét. Fontos a KFI eredmények társadalom számára történő érthetőségének biztosítása, amelynek szükségességét a beérkezett támogató észrevételek is alátámasztottak. Ennek érdekében meg kell erősíteni a KFI eredmények disszeminációját.

A Nemzeti KFI Stratégia közigazgatási egyeztetése

A társadalmi véleményezést követően megtörtént a megújított stratégia közigazgatási egyeztetése. A stratégia megújításáról szóló Kormány-előterjesztésre a közigazgatási egyeztetés keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium küldött észrevételt. Az NKFI Hivatalhoz 2018. március 7-ig beérkezett minden észrevételt és kodifikációs javaslatot az NKFI Hivatal áttekintett, a relevánsnak/megalapozottnak tartott észrevételeket az előterjesztés tervezetén a Hivatal átvezette, illetve a tárcákat tájékoztatta szakmai viszontválaszáról.