Ön itt áll: PályázóknakPályázatokPályázati tudásbázisPályázatkezelő és értékelő rendszerekElektronikus pályázati Rendszer (EPR)
Jelentést véleményező szakértőknek - zárójelentések értékelése
Jelentést véleményező szakértőknek - zárójelentések értékelése
2016. február 18.
Módosítás: 2019. november 08.
Olvasási idő: 11 perc
A kutatást lezáró jelentést részletes tudományos értékelés követi. A zárójelentést értékelő szakértői csoport elnöke szakértők segítségével megvizsgálja a támogatott kutatás eredményességét és javaslatot tesz a tudományterületi kollégiumnak a kutatási projekt minősítésére.

A véleményezés során a hivatal megvizsgálja a támogatott kutatás eredményességét, lehetséges hasznosítását. A zárójelentés véleményezése az EPR elektronikus pályázati rendszerben történik. A szakértői csoport elnöke kiegészítést kérhet a kutatótól a zárójelentéshez.

Szakmai zárójelentés vizsgálata során a véleményezés kiterjed:

  • a kutatásban résztvevők személyében beállott esetleges változásokra,
  • a kutatási munkatervtől történt esetleges eltérésekre,
  • a kutatási projekt teljesülésére, eredményeire,
  • a tudományos közlések színvonalára és számára,
  • a tudományos eredmények nyilvánosságra hozatalának módjára.

A szakmai zárójelentés végső értékelése és tudományos minősítése az EPR elektronikus pályázati rendszerben látható a vezető kutató számára és automatikusan csatolódik az újabb, benyújtott kutatási témapályázatok anyagához.

ELVI ÚTMUTATÓ ZÁRÓJELENTÉSEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A zárójelentés célja az NKFI Hivatal által támogatott kutatások eredményeinek összefoglalása, értékelése, valamint az érdeklődők számára a kutatás eredményeinek bemutatása. Elegendő röviden bemutatni azon kutatási eredményeket, amelyeket már nyilvánosságra hoztak tudományos közleményként.

A szakmai zárójelentés több részből áll:

  1. a kutatás eredményeit összefoglalóan leíró rövid összefoglalóból (magyar és angol nyelven);
  2. a kutatás hasznosíthatóságával kapcsolatos magyar és angol nyelvű nyilatkozatból;
  3. a szerződéstől való eltérés (kutatók, munkaterv) indoklásából;
  4. a kutatás eredményeit összefoglaló, szabad szöveges, feltöltendő részletes jelentésből;
  5. a tudományos közlemények jegyzékéből.

A rövid összefoglalót úgy kell elkészíteni, hogy abból – a közleményjegyzék információival együtt –, a tudományterületen jártas kutatók meg tudják ítélni a kutatás eredményeit. Az értékelés után a rövid összefoglaló, a feltöltött beszámoló és a közleménylista nyilvános lesz. Szabadalmi okokból kérhető a nyilvánosságra hozatal késleltetése.

A részletes zárójelentés a teljes projekt kutatási eseményeinek rövid szöveges összefoglalásával bemutatja a kutatás előrehaladását, az esetleg felmerült problémákat, akadályokat, a kutatómunkában résztvevők személyében esetleg beálló változásokat, a személyi változásoknak a kutatás folyamatára gyakorolt esetleges befolyását.

A már közölt eredmények bemutatására általában 5-7 gépelt oldal, maximum 15 000 karakter elegendő. Ha a kutatás eredményeit még nem közölték, a beszámoló szövege lehet hosszabb, de nem haladhatja meg a 25 oldalt (75 000 karaktert). A tudományos közlést nem helyettesíti a hosszú, részletes kutatási zárójelentés.

A zárójelentésben indokolni kell a költségtervtől történő jelentősebb eltéréseket, azok okait és hatását a kutatás folyamatára. Tájékoztatni kell a zárójelentésben a hivatalt minden olyan körülményről, ami befolyásolta a kutatás eredményességét, befejezését, különös tekintettel a pályázathoz és a támogatási szerződéshez viszonyított esetleges eltérésekre.

A kutatási eredmények részletes ismertetésében az eredmények nyilvánossága függvényében lehet tömören vagy kissé részletesebben fogalmazni.

A részletes zárójelentésben nincs szükség az eredmények olyan részletességű bemutatására, amilyen a tudományos közleményekben szokásos.

Mód van részletes táblázatok, fényképek, matematikai levezetések mellékelésére, a terjedelmi korlát figyelembevételével. A terjedelmi korlátot jelentősen meghaladó jelentés formai hibás és nem kerül értékelésre. Kiegészítő illusztrációs anyag beküldésére csak a hivatal utólagos kérése esetén van lehetőség, ha a szakértők a jelentés szövege és a közlemények jegyzéke alapján nem tudnának meggyőződni a kutatás eredményességéről. A jelentés irodalomjegyzéke nem számítandó bele a terjedelmi korlátba.

Közlemények

A közleményjegyzéket olyan formában kell rögzíteni, hogy azt a hivatal az eredmények értékelése és bemutatása során fel tudja használni. Külön kell nyilatkozni a projekt támogatás tényének a közleményben történő megemlítéséről.

A kutatás előrehaladtával a tudományos közlés formája általában változik. A kezdeti eredmények tudományos konferenciákon kerülnek bemutatásra, ezért a kutatás korai szakaszában a konferencia absztrakt a közlési folyamat integráns része. A lezárt kutatási szakasz eredményeinek tudományos közlése primer szakfolyóiratokban, könyvfejezetekben, monográfiákban, könyvekben kell, hogy megtörténjen. A projekt későbbi éveiben célszerű, ha megjelennek az eredeti szakközlemények formájában történő közlések.

A zárójelentésben már meg kell, hogy jelenjenek a közlésre előkészített kéziratok, a végleges eredeti tudományos közlemények. A projekt lezárásánál azokat a konferencia prezentációkat (absztrakt, vagy proceedings nyomtatvány) már nem kell szerepeltetni, melyek anyaga az eredeti szakközleményekben is megjelent.

A közlési folyamatban minden eredmény közlését annak leghatékonyabb formájában kell bemutatni, nincs szükség ugyanazon eredmény többszöri közlésének felsorolására.

A zárójelentés nyilvánossága azt is jelenti, hogy a kutatás eredményeit bemutató közlemények jegyzéke is nyilvános, és nyilvános, kereshető adatbázisba kerül. A beírt információ hitelességéért a projekt kutatói a felelősek.

A kutatási eredmény hasznosítása, publikálása során minden alkalommal fel kell tüntetni, hogy a projekt támogatási szerződés alapján jött létre, és a közleményben meg kell adni a támogatási szerződés nyilvántartási számát. A rész- és zárójelentések szakmai értékelésénél a támogató nem fogadja el azon publikációkat, amelyeken nincs feltüntetve a támogatás.

A publikáción a támogatóra való hivatkozást a következők szerint kell feltüntetni:

  • magyarul: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH, szerződés(ek) nyilvántartási száma
  • angolul: National Research, Development and Innovation Office – NKFIH, szerződés(ek) nyilvántartási száma
  • németül: Nationales Forschungs-, Entwicklungs- und Innovationsbüro – NKFIH, szerződés(ek) nyilvántartási száma
  • franciául: Office National de la Recherche, du Développement et de l’Innovation – NKFIH, szerződés(ek) nyilvántartási száma.

A vezető kutató feladata, hogy a támogatással létrejött tudományos közleményt a nyílt hozzáférés (Open Access) normái szerint térítésmentesen olvashatóvá tegye a szabad olvashatóság jogának biztosításával, vagy a közlemény megjelenését követően annak nyilvános hozzáférésű repozitóriumba való elhelyezésével. 

A zárójelentés értékelése

A zárójelentéseket értékelő testület szakértők segítségével megvizsgálja a támogatott kutatás eredményességét, lehetséges hasznosítását és javaslatot tesz:

  1. a kutatási projekt minősítésére, vagy
  2. az eredményesség és a támogatás jelentős aránytalansága esetén, amennyiben a részt vevő kutatók hozzáállásának, hibájának a következménye, javasolhatja a kutatási támogatás visszakövetelését és esetlegesen további szankciók alkalmazását is.

 i csoport elnöke értékeli a véleményeket és a jelentést, és véleményét az értékelésben foglalja össze.

Szakmai zárójelentés vizsgálata során a véleményezés kiterjed:

  1. a kutatási projekt elért eredményeire, a kitűzött feladatok teljesítésére,
  2. a kutatási munkatervtől történt esetleges eltérésekre,
  3. a kutatásban résztvevők személyében beállott esetleges változásokra,
  4. a tudományos eredmények nyilvánosságra hozatalának módjára.

A zárójelentés véleményezése az online rendszerben történik.

A felkért szakértő szakvéleménye mérlegelésével a szakértői csoport elnöke javaslatot tesz a szakmai beszámoló minősítésére, vagy kiegészítést kér a kutatótól, vagy intézkedést javasol a kollégiumnak.

Eredménytelen kutatómunka esetén szakvélemény, és ellenőrzés után a tudományterületi kollégium vezetője javasolhatja az adott projekt eredménytelenné minősítését.

A szakértő feladatai

A szakértő az alábbi kérdésekre ad választ:

  1. Az elért eredmények összhangban vannak-e a kutatásra fordított támogatással?
  2. Mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, vagy igazolt korábbi tudományos feltételezéseket?
  3. Miként értékeli ezen ismereteket a szaktudomány szempontjából?
  4. Alkalmas-e a rövid összefoglaló közlésre?
  5. Alkalmasak-e az elért eredmények ismeretterjesztésre, illetve gazdasági hasznosításra?
  6. A tudományos közlések értékelése.
  7. Átfogó szakmai értékelés.

A jelentéshez mellékelt közleményjegyzék áttekintése során arra kell figyelni, hogy a tudományos közlemények előkészítése, megjelenése megfelel-e a kutatási projekt állapotának, időtartamának. Figyelembe kell venni azt, hogy az adott tudományágban a kutatási eredmények közlési folyamatának időszükséglete miatt, a kutatással eltöltött idő függvényében mi a reális tudományos közlési eredmény. A közleményjegyzék értékelésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jelentett közlemények milyen kapcsolatban vannak a kutatási projekttel, a projekt tudományos aktivitásának eredményeként jelentek-e meg, vagy a kutatók más irányú tudományos aktivitását jelzik. Csak azon közlemények fogadhatók el, amelyekben feltüntették a projekt támogatás tényét.

A szakértői csoport feladatai

A szakértői csoport elnöke

  1. a szakértői csoport tagjainak bevonásával kijelöli a zárójelentést véleményező hazai vagy külföldi szakértőt (a kijelölés során figyelembe veszi az esetleges összeférhetetlenségi okokat);
  2. a szakvélemény felhasználásával elfogadja a jelentést és a projekt eredményét minősíti, vagy újabb szakértői véleményt kér (amennyiben a szakértői vélemények birtokában a jelentés nem elfogadható, javaslatot tesz a kollégium elnökének intézkedésre);
  3. összefoglaló értékelést készít a kollégium számára az éves (záró- és rész-) jelentések alapján a tudományághoz tartozó kutatási projektek állapotáról, előrehaladásáról, eredményességéről.

A zárójelentések értékelésének feladata a részletes tudományos értékelés mellett az eredmények és a ráfordítások (kutatói kapacitás, NKFI Hivatal és más szervezetek kutatási támogatása) viszonyának értékelése, valamint a pályázattal, és a részjelentésekkel kapcsolatos korábbi bizottsági munka áttekintése is.

A kollégium feladatai

A kollégium, kijelölt tagjai útján, megvizsgálja a szakértői csoportok által értékelt zárójelentéseket, különös tekintettel azokra, amelyek esetében intézkedésre tettek javaslatot. A kollégium, tagjainak értékelése alapján, állást foglal általában a lezárult projektekről, valamint egyedileg azokról a projektekről, ahol a kutatás sikertelensége miatt, vagy más okból intézkedés szükséges.

A döntéshozó évente tájékoztatást kér a kollégiumokban folyó értékelő munkáról, a rész-, és zárójelentésekkel kapcsolatos teendőkről. A tapasztalatok alapján meghatározza a jelentéskérés és értékelés szempontjait és eljárásait. Dönt azon kutatások esetleges idő előtti befejezéséről, vagy támogatásuk felfüggesztéséről, ahol a részjelentések tapasztalatai alapján kétséges a sikeres befejezés. A lezárt projektek esetében szükség esetén intézkedésekről dönt.

TECHNIKAI ÚTMUTATÓ ZÁRÓJELENTÉSEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A zárójelentések értékelése az EPR elektronikus pályázati rendszerben történik. Az online rendszer elérhető a hivatal honlapjáról. A zárójelentés véleményezésére kijelölt bíráló az EPR-ben megadott e-mail címére küldött üzenetben értesül feladatáról.

A véleményezési felkérés elfogadása

Az EPR pályázati rendszerbe felhasználónevének és jelszavának megadásával tud belépni. Ezután a megjelenő bal oldali menüsorban a Véleményezés pontnál, majd alatta a Zárójelentések feliratra lépve tekintheti meg az Ön számára kijelölt zárójelentéseket. A projekt azonosítójára kattintva, majd a Zárójelentés megtekintése hivatkozásra lépve megtekintheti a zárójelentést is, mielőtt döntene a véleményezési felkérés elfogadásáról. (Az Elvégezetlen feladatok száma hivatkozást követve is elérhetők az Ön számára véleményezésre kijelölt jelentések.)

Ha nem tudja elvállalni a zárójelentés értékelését, ennek indokát szíveskedjék a legördülő menüből kiválasztani és a megjelenő ablakban röviden megindokolni, majd alul a Mentés módosításként gombbal véglegesítheti döntését. 

A vélemény elkészítése

Amennyiben elvállalja a felkérést, megjelenik a véleményezési adatlap. Az értékelés véglegesítéséhez nyilatkoznia kell esetleges összeférhetetlenségéről. A nyilatkozatot elfogadhatja a Nyilatkozatot elfogadom elnevezésű szövegdobozra kattintva.

Kitöltés közben célszerű többször menteni a lap alján található Átmeneti mentés gombbal.

A szöveges értékelés megadására szolgáló szövegdobozok kitöltése után a legördülő listákból válassza ki, milyen pontszámot ad az egyes értékelési szempontok alapján.

Az alábbi táblázat segítséget nyújt az egyes értékelési szempontok mérlegeléséhez.

ROVAT MEGNEVEZÉSE
MEGJEGYZÉSEK
1. Az összefoglalót jelen állapotában közlésre alkalmasnak tartom.
Ha erre a kérdésre igennel válaszol, akkor a zárójelentés rövid összefoglalója felkerül a hivatal honlapjára.
2. A rövid angol összefoglalót jelen állapotában közlésre alkalmasnak tartom.
Ha erre a kérdésre igennel válaszol, akkor a rövid angol összefoglaló a nemzetközi tájékoztatás alapjául fog szolgálni a hivatal honlapján keresztül is.
3. A jelen zárójelentésben foglalt eredményeket szélesebb körben tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak tartom.
A hivatal a kiemelkedő kutatások zárójelentéseit publikálni fogja. Közülük felkér néhány kutatót, hogy eredményeit kötetbe foglalhatóan ismertesse.
4. A jelentésben lévő eredményeket alkalmasnak tartom arra, hogy azok a kutatás és fejlesztés folyamatában gazdasági haszonra vezessenek.
Ez a rovat számos kutatás értékelésekor nem releváns, tekintettel arra, hogy a kutatások eredménye nem mindig jár közvetlen gazdasági haszonnal. Ha a kérdést nem tartja relevánsnak, akkor legyen a kérdésre válasza: „nem”, és a Hasznosíthatósági alkalmasság indoklása rovatba írja: erre a kutatásra a kérdés nem releváns.
5. Új ismeretek létrehozása, vagy korábbi tudományos feltételezések igazolása
A pályázatban ígért és a munkatervben részletezett kutatómunka megvalósult-e? (Egészében, részben, töredékesen, egyáltalán nem?) Vannak-e várakozásnak megfelelő, illetve ettől eltérő eredmények? Igazolta-e a kutatás a korábbi feltételezéseket?
6. Értékelés a szaktudomány szempontjából
Hogyan értékeli a kutatás eredményeit (a) a hazai és (b) a nemzetközi szaktudomány szempontjából? Milyen (volt) az eredmények szakmai fogadtatása, elismerése?
7. A tudományos közlések értékelése
Megfelelőnek tartja-e az elkészült publikációk vagy egyéb létrejött tudományos termékek (adatbázisok stb.) mennyiségét és minőségét? (Különös tekintettel a közlés szakmai rangjára és a közlemények esetleges visszhangjára.) Minden megadott publikáció a kutatás eredményeként jött-e létre? Hivatkoztak-e a hivatal támogatására a közleményekben? Társadalomtudomány esetén fontos szempont az ismert lektorok szakmai tekintélye.
8. Az elért eredmények és a kutatásra fordított projekt támogatás összhangja
Megfelelőnek tartja-e a támogatás felhasználását? Arányban állnak-e az elért eredmények a felhasznált támogatással?
9. Átfogó szakmai értékelés
A fenti szempontok alapján kérjük, összegzően minősítse a kutatás egészét és pontjával tegyen javaslatot a projekt minősítésére. Ez a pontszám nem az eddigi pontok összege, és nem is átlaga! Nem adhat magasabb pontszámot az átfogó értékelésre, mint a legmagasabb részpontszám. Kérjük, a „kiváló” (9-10 pont) és a „nem elfogadható” (1-4 pont) minősítést minden kérdésnél, és itt is, részletesen indokolja meg. Ide csoportosítsa a pályázatra vonatkozó minden egyéb megjegyzését is.

A vélemény elküldése

Véleményét a kitöltés után a lap alján található Véglegesít gombra kattintva küldheti el.

Utolsó módosítás: 2019. november 08.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?