IPCEI Egészségipar

A Covid19-világjárvány világszerte rávilágított az egészségügy fontosságára, illetve azon működésbeli hiányosságaira, amelyek egy vészhelyzet esetén mutatkoznak meg. A világjárványból eredően az ad-hoc beszerzési gyakorlatok felfedték a rövid ellátási láncok fontosságát és az egészségipar, illetve egészségügy érzékeny egyensúlyát, mely a világ legtöbb országában (ha csak rövid időre is) az elmúlt időszakban felborult.

Egyértelművé vált az egészségipar kritikus szerepe, mely a lokális és globális ellátási láncok viszonylatában, illetve az kormányzati működésben is óriási hangsúlyt kapott. Fontossá vált bizonyos, régebb óta fennálló gyengepontok kezelése, például a gyógyszergyártás és gyógyszerellátás, orvostechnikai eszközök fejlesztése és az ahhoz szükséges klinikai vizsgálatok és engedélyeztetései gyakorlatok rugalmassá tétele, valamint a gyorsabb és pontosabb tervezés érdekében az adatkutatás és adatkezelés az ellátási igényekről és gyártási kapacitásokról.

Kiemelt jelentőséggel bír a gyógyítás és az azt megelőző tervezés területén a modern adatszolgáltatások megjelenése, amely nem csak a döntéstámogatást, de a gyógyítás hatékonyságának követését és a betegmonitoringot, illetve logisztikai feladatokat is könnyebbé teszi.

Az ITM Egészségipari Stratégiája meghatározta az egészségipar területeit, amelyek az IPCEI Egészségipar felhívás alapjaként is szolgálnak:

• gyógyszeripar
• orvostechnikai eszközipar
• biotechnológia
• gyógynövényipar
• egészségturizmus
• e-health háttéripar
• genomika, epigenetikai háttéripar
• bionika

A globális tendenciák és a magyar adottságok alapján az egészségipar ideális pozícionálási alap Magyarország számára az alábbiak szerint:

• Az egészségipar valamennyi nemzetgazdasági prioritásnak megfelel, mivel rendkívül innovatív és kutatásigényes területei vannak, magas hozzáadott értékkel bír, jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci lehetőségekkel, és magasan képzett, tovább bővíthető munkaerőbázissal rendelkezik;
• A magyar egészségipar megfelelő adottságokkal, létező és ismert hagyományokkal rendelkezik;
• Tartósan növekvő, a világban is folyamatosan felértékelődő piac;
• Technológiák folyamatos innovációja és előállításuk költségének folyamatos csökkenése;
• A digitális technológiák rohamos és széleskörű terjedése, hozzáférésének javulása;
• A növekvő emberi élettartam egyre szélesebb igényt teremt az egészségben eltöltött évek minőségének javítása iránt, amihez várhatóan egyre bővülő fizetőképes kereslet társul;
• Személyre szabott, gyors, otthoni egészségügyi ellátás iránti igény;
• Egészségügyi kiadások költségcsökkentése iránti fokozódó igény;
• A szektor magas jövedelemtermelő képessége, a nemzetközi nagyvállalatok magas befektetési hajlandósága;
• Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Tér léte, ami által biztosított a betegadatok központi tárolása és könnyű elérhetősége, melyek a későbbiekben a rendszer továbbfejlesztése révén kutatásra, elemzésre és döntéstámogatásra is felhasználhatók.

Az egészségipar fejlesztésének legfőbb céljai a hazai hozzáadott érték növelése az iparágban már jól működő kis- és nagyvállalatok fejlesztésén, versenyképességük növelésén, illetve az innovációs kapacitásuk ösztönzésén keresztül.

A fent bemutatott helyzetkép kezelése érdekében jelen felhívás a hazai egészségipar területén működő gazdasági társaságok azonosítását tűzte ki célul, amelyek az egészségipari innovációs partnerség (IPCEI Egészségipar) keretébe illeszkedő projekteket terveznek megvalósítani.

Az IPCEI Egészségipar projekt négy kitűzött célja:

1. Olyan egészségipari fejlesztések gyakorlati bevezetése, melyek javítják a páciensek ellátásának minőségét,
2. Olyan egészségipari eszközök, infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése, melyek jelenleg ki nem elégített ellátási szükségleteket látnak el, illetve azok ellátásához hozzájárulnak és egy észlelt piaci kihívásra adnak választ,
3. Az Európai Unió globális stratégiai autonómiájának megerősítése innovatív gyártási módszerek kifejlesztése által,
4. A hazai egészségipari vállalatok és kezdeményezések nemzetközi szintű együttműködéseinek megerősítése, bővítése. 
   

Az IPCEI Egészségipar projektek iránt érdeklődő gazdasági társaságok projektjavaslatainak az alábbi irányelvek figyelembe vétele mentén szükséges megvalósulniuk:

1. A gyártási folyamatok modernizációja és innovációs támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen az Európai Unió importfüggősége és növekedjen az egészségipari gyártási folyamatok környezettudatossága. A gyártási infrastruktúra fejlesztése lehetővé teszi Európai Unió egészségipara versenyképességének növekedését.
2. Új, előreláthatólag egyre gyorsabban növekvő és jelentősebb ellátási területeken felhasználható innovatív termékek és szoftverek fejlesztése, melyek célja az új technológiák hatékonyságának és biztonságának javítása, illetve az előállítási költségek csökkentése.
3. Személyre szabott ellátás, precíziós medicina, gyógyászati technológia, innovatív terápiás kezelések előállítását segítő fejlesztések ide értve az orvosi képalkotó és egyéb eszközök által termelt adatok interoperabilitását elősegítő projekteket.
4. Stratégiai (gyártási és gyártást segítő) infrastruktúra és kapacitások kialakítása, mely növeli a felkészültséget egy egészségügyi válság esetén.
5. Olyan informatikai fejlesztések és megoldások, amelyek az egészségügy döntés-előkészítési, illetve az egészségipar gyártási, fejlesztési, kutatási és logisztikai folyamatait segíti elő. Illetve, olyan adatbázisok és platformok létrehozása, amelyek később az elérhető egészségügyi szolgáltatásokat hatékonyabbá teszik, ide értve a fejlesztést, gyártást és disztribúciót is.

Az IPCEI Felhívás háttere

Támogatási keret – Jogalap

A támogatás uniós jogalapja az Európai Bizottság jóváhagyó határozata.

Az IPCEI (Important Projects of Common European Interest) egy speciális eszköz (támogatási jogcím) az európai közérdeket képviselő, uniós transznacionális együttműködésen alapuló stratégiai jelentőségű projekteknek az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történő nemzetállami finanszírozásához.

Röviden, az IPCEI projektek támogatására a hazai költségvetésből kerül sor, de azt előzetesen engedélyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Ez a támogatási jogcím adott esetben emelt szintű támogatási intenzitást tesz lehetővé, mivel a projektek akár a finanszírozási hiány 100%-áig támogathatók.

Az Európai Bizottság által meghatározott öt jövő technológiáiba szánt befektetési program (Akkumulátor, Mikroelektronika, Hidrogén, Felhő, Egészségipar) célja, hogy hosszú távon biztosítsa a gazdasági és társadalmi innovációba történő befektetést, hogy Magyarország és az Európai Unió megszilárdítsa és fejlessze pozícióit a stratégiai értékláncok mentén, összhangban az energetikai és ökológiai átállás és az értékláncok ellenálló képességének követelményeivel.

Az IPCEI célja, hogy olyan jelentős és nagyméretű, ágazatokon és tagállamokon átívelő és komoly innovációval bíró, stratégiai jelentőségű projekteket támogasson, amelyek európai szinten jelentős tudományos, társadalmi gazdasági kihívásokra adnak válaszokat. Tekintettel arra, hogy a projekt fokozott technológiai és pénzügyi kockázatai miatt más keretek között nem lennének megoldhatóak, ezért együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről.

Az IPCEI közlemény (HL 2014.06.20., C188/4) alapján a támogathatóság előfeltételei az alábbiak:

• A projektcélok és végrehajtási feltételek − beleértve annak résztvevőit és finanszírozását is − tekintetében pontosan definiált önálló projekt, vagy olyan integrált projekt, amely azonos célt szolgáló, szerkezetében és munkaprogramjában hasonló és egymást kiegészítő koherens projektek összessége;
• A projekt egyértelmű és azonosítható módon hozzájárul egy vagy több uniós célkitűzéshez, alapvető jelentőséggel bír az Európai Kutatási Térség, az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete, a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok, valamint a kiemelt uniós kezdeményezések és stratégiák szempontjából, illetve jelentős hatást gyakorol az Unió versenyképességére és a fenntartható növekedésre;
• A projekt európai stratégiai értékláncként közös európai érdekeket szolgál;
• A projekt több tagállam részvételével valósul meg, és a projekthez a kedvezményezett társfinanszírozást nyújt;
• A projekt előnyei nem csupán a finanszírozó tagállamokban, hanem az Unió jelentős részében jelentkeznek;
• A projekt hatásai a finanszírozó vállalatokon is túlmutatnak (tovagyűrűző hatások): konkrétan azonosítható hasznuk/ előnyeik nemcsak az adott szektorban, de az európai gazdaság, illetve társadalom szélesebb körében is hasznosulnak;
• A projekt megfelel az EU környezetvédelmi, energiabiztonsági és belső piaci előírásainak;
• A K+F+I projekteknek jelentős horderejű innovációt kell képviselniük, vagy a K+F+I tekintetében lényeges hozzáadott értéket kell biztosítaniuk;
• A környezetvédelmi, energiaügyi és közlekedési projekteteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a belső piachoz.
• Nem előfeltétel, de pozitívumot jelent az elbírálás során, ha
  • a projekt minél szélesebb körben teszi lehetővé a tagállamok csatlakozását, a partnerek több ágazatot, típust, cégméretet, stb. képviselnek;
  • a projekt tervezésébe a Bizottságot, vagy az általa felhatalmazott más szervet (pl. Európai Beruházási Bank) bevonják;
  • A projekt irányítási struktúrájának kialakításába a Bizottságot, illetve a tagállamokat bevonják;

Az előzetes kérelem és a kérelem összeállítása és benyújtása

Minden projekthez egy előzetes kérelmet, illetve később egy kérelmet kell benyújtani.

Az előzetes kérelem elbírálásához csak a projektötlet 1-2 oldalas bemutatójára van szükség, ami tartalmazza:

• a pályázó adatait, az iparágát és a tevékenységi körét;
• az 5 tématerület közül, melyikre nyújtja be a jelentkezését;
• a piaci hiányosságot és problémafelvetést;
• az általa kínált megoldást
• a projekt határokon átnyúló elemeit és európai jelentőségét

Az előzetes kérelem célja az előszűrés, hogy a magyarországi gazdasági társaságok számára ismeretlen IPCEI konstrukcióknál csak az IPCEI kereteibe tartozó projektek kerüljenek mélyebb elemzés alá. Amennyiben az előzetes kérelmet az ITM jóváhagyja, a cég köteles benyújtani a kérelmét is.

A kérelemnek összefoglaló jellegűnek kell lennie, és a következő elemeket kell tartalmaznia:

• A pályázó(k) bemutatása:
  • cégnév;
  • cím;
  • a szervezet típusa (nagy vállalatcsoport, közepes piaci tőkeértékű vállalat, KKV);
  • tevékenységi kör;
  • a tevékenység leírása;
  • a kapcsolattartó adatai (vezetéknév, keresztnév, beosztás, e-mail cím, telefonszám).
• A projekt általános leírása:
  • a projekt neve;
  • a háttér, a felhasználói igények és a célpiacok bemutatása;
  • a szükséges munkakör és az alkalmazási kör bemutatása;
  • a technológia jelenlegi állása, a kérelem innovatív jellegének igazolása, azaz
  • az azonosított akadályok leküzdéséhez szükséges feladatok;
  • a projekt megvalósítás helye;
  • a projekt hozzájárulása a szakpolitikai irányokhoz;
• a potenciális partnerek és a projekt megvalósításához mozgósított erőforrások bemutatása:
• adott esetben a projekt partnerségi jellege;
• az ütemterv rövid bemutatása;
• az üzleti stratégia és egy előzetes üzleti modell rövid bemutatása;
• a költségvetés és a finanszírozási terv bemutatása;
• finanszírozási igény;
• az igényelt állami támogatás ösztönző jellegének indoklása;
• IPCEI vezető szerepre való jelentkezés indikálása, vagy csupán direkt partneri részvétel
• a tervezett védelmi intézkedések ismertetése a projekt keretében fejlesztendő azon ismeretekre vonatkozóan, amelyek megosztását nem tervezik
• a projekt eredményeképpen a hosszú távon tervezett kezdeményezések bemutatása, a következőkre kitérve:
  • a projekt lehetséges cégre kiható következményei;
  • a projektnek mennyiben van strukturáló szerepe a pályázó közép- és hosszú távú stratégiájában.

Az IPCEI projektek esetében a munkanyelv az angol és a magyar, így az előzetes kérelmet és a kérelmet mind angolul, mind magyarul be kell nyújtani. Az előzetes kérelmet 2021. november 30-ig, a kérelmet pedig majd az előzetes kérelem elbírálása után, elektronikus formában kell beküldeni az ITM-nek, az ipcei@itm.gov.hu e-mail címre.

Hiányosan kitöltött előzetes kérelmek és kérelmek esetén, ha a megfelelő értékelés nem lehetséges, az előzetes kérelmek vagy kérelmek nem kerülnek elbírálásra, és újra be kell azokat adni.

A kérelmek jellege / várt projektek

Jelen érdeklődés kifejezésére vonatkozó felhívás lehetővé teszi, hogy az állam azonosítsa azokat a szereplőket és projekteket, amelyek a gyorsítási stratégia által prioritásként meghatározott célkitűzésekkel foglalkoznak. Olyan méretében jelentős, innovatív projekteket vár, az érettség bármely szakaszában, partnerségi formában vagy a nélkül, amelyek lehetővé teszik az értékteremtést magyar és/vagy európai szinten.

Ahhoz, hogy a hatóságok értékelni tudják a piaci szereplők által kifejezett érdeklődést, a pályázók javaslatainak a következő elvárásoknak meg kell felelniük:

• A projektnek
  • innovatív komponenssel kell rendelkeznie a termékek, technológiai folyamatok vagy innovatív szolgáltatások hosszú távú fejlesztésének és megvalósításának biztosítása érdekében,
  • prioritásként konszolidált jellegűnek kell lennie, összekapcsolva a megoldások kínálóját és a piacot, vagy legalább fenntartható gazdasági modellt kell felmutatnia beazonosított felvevőpiacokkal;
  • tartalmaznia kell egy versenyképes, jelentős innovatív komponenssel rendelkező ipari ajánlat kidolgozását.
• A pályázónak a projekt megvalósítást egy magyarországi telephelyen kell elvégeznie, lehetővé téve egy olyan ipari kínálat kidolgozását, amely magas fokú immunitást élvez az Európán kívüli extraterritoriális hatályú szabályozásokkal szemben, és technikailag garantálja a GDPR betartását.
• A pályázónak partnerségben kell gondolkodnia; meg kell határozni azokat a magyar és európai partnereket, amelyek komplementer módon vagy szinergikusan részt tudnak venni az európai értékláncokba kapcsolódó IPCEI projekt során fejleszteni kívánt tevékenységekben; akadémiai szereplők esetében a projektnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy vagy több vállalat társ-finanszírozza; mindazonáltal szigorúan egyéni projektek bemutatására is van lehetőség.
• Állami támogatás csak akkor nyújtható, ha a pályázó meggyőzően képes bizonyítani, hogy piaci feltételek mellett a projekt állami támogatás nélkül nem finanszírozható vagy valósítható meg. Vagyis a technikai és gazdasági kockázat figyelembevételével a pályázónak be kell mutatnia a finanszírozási hiányt, amely az állami támogatás szükségességét és megfelelőségét indokolja.
• A pályázónak képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa az érintett területen végzett korábbi munkáját, és bizonyítékot szolgáltasson arra vonatkozóan, hogy a projekt jelentősen eltér a "technológiai jelenlegi állásától".
• A pályázónak be kell mutatnia azokat az intézkedéseket, amelyeket már megvalósított, vagy szándékában áll kifejleszteni annak érdekében, hogy biztosítsa a projekt keretében mozgósított, nem megosztásra szánt információk és ismeretek védelmét.
• A képzésre (alap- vagy továbbképzésre)/kompetenciafejlesztésre vonatkozó projekteknek bizonyítaniuk kell, hogy képesek megfelelni az egészségipari munkaerőpiaci igényeinek.
• A pályázó köteles teljes beruházási költségeket (CAPEX) teljesíteni Magyarországon, és köteles vállalni, hogy ezeket a beruházásokat Magyarországon megtartja.

A tömeggyártási fázisban - leszámítva az első ipari hasznosítási szakaszt -, valamint a kereskedelmi hasznosítás fázisában lévő projektek nem támogathatóak.

Az IPCEI-ben való vezetői részvételt a pályázó jelölteknek kifejezetten jelezniük kell. Az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályoktól eltérő módon az IPCEI keretei lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a K+F+I költségeket az első ipari hasznosításig fedezzék, ami lehetővé teszi erős innovációs intenzitású új termékek vagy szolgáltatások kifejlesztését vagy akár egy alapjaiban innovatív gyártási folyamat bevezetését.

Azok számára, akik az IPCEI-ben is vezető szerepet szeretnének vállalni, a következők kiemelten fontosak:

• A technikai projektnek technológiai áttörést kell jelentenie a szakterület jelenlegi legkorszerűbb állapotához képest, és olyan megoldásokat kell bemutatnia, amelyek hozzájárulnak egy magyar és/vagy európai értéklánc létrehozásához.
• A pályázóknak a munka finanszírozása keretében terjesztési kötelezettségeket kell vállalnia: a projektnek lehetővé kell tennie, hogy a megszerzett ismeretek nagyon széles körben terjeszthetőek legyenek, függetlenül attól, hogy cím vagy szellemi tulajdonjog védi-e azokat. A terjesztésnek a projekt partneri körén túl, az Európai Unió egész területén meg kell valósulnia. Az ismeretek terjesztési mechanizmusait részletesen ismertetni kell. A cím vagy a szellemi tulajdonjog által védett eredményeket piaci feltételek mellett, tisztességes, ésszerű és hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételekkel kell terjeszteni.
• A projekt a K+F-re összpontosít, és magában foglalhatja a projekt keretében kifejlesztett új technológiák első ipari hasznosításának szakaszát („az első ipari hasznosítás a kísérleti létesítmények bővítésére, vagy a maga nemében újnak minősülő berendezésre és létesítményre utal, és a tesztelési szakaszt is felölelő kísérleti stádiumot követő szakaszt foglalja magában, ám a tömegtermelést és a kereskedelmi tevékenységeket nem.”).
• A projektnek partnerségben kell létrejönnie, továbbá be kell mutatnia az IPCEI-ben részt vevő más országok struktúráival való közös munkát. A projekteket a magyar hatóságok csak akkor finanszírozhatják, ha legalább egy másik európai uniós tagállam részt vesz benne, és ha a projekt hatóköre megfelel az IPCEI közlemény 3. pontjában foglalt kritériumoknak.

Elsősorban az IPCEI vezető pozíciójára pályázó jelöltek számára fontos hangsúlyozni, hogy ez a szerepkör, ha végül kiválasztásra kerülnek, azt is jelenti, hogy elfogadják a rájuk vonatkozó különösen jelentős korlátozásokat:

• a partneri konzorcium szervezése, koordinálása és irányítása (a kiválasztási szakaszban referenciákat kérhetnek ezen a területen);
• részvétel az összes tagállam összes kiválasztott vállalkozásának bevonásával, a részt vevő tagállamok felügyelete alatt zajló közös program (az ún. chapeau dokumentum) kidolgozásában;
• egyedi kérelem összeállítása az összes részt vevő tagállam részvételével, az Európai Bizottság szolgálatai felé az értesítési eljárás részeként az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (3) bekezdés b) pontja és 108. cikke alapján történő engedélyezés érdekében;
• az összes dokumentum benyújtása angolul (értesítés, majd jelentés).

Támogathatósági feltételek

1. A kérelem

• időben, elektronikus formában, az ITM e-mail címére eljuttatva: ipcei@itm.gov.hu;
• hiánymentes, és az előírt formában kerüljön beadásra (lásd. „A kérelem összeállítása és benyújtása”).

2. A pályázó

• A pályázó lehet:
  • magyarországi székhelyű gazdasági társaság (beleértve a közérdekű csoportosulásokat, gazdasági csoportosulásokat, egyesületeket, ipari és kereskedelmi jellegű közintézményeket);
  • kutatóintézet;
  • egy, vagy több vállalatból és/vagy egy, vagy több kutatóintézetből álló konzorcium
• A pályázónak hiteles, világos és azonosítható módon kapcsolódnia kell az egészségipari értékláncba Magyarországon, Európában.
• Alapítás alatt álló vállalatok is támogathatóak, ebben az esetben a kérelmet a leendő tulajdonosoknak kell benyújtaniuk.
• A pályázót nem sújthatja olyan támogatás-visszafizetési kötelezettség, amely az Európai Bizottság által hozott, jogellenesnek és összeegyeztethetetlennek ítélt támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennáll;
• A pályázó nem minősülhet nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontja szerint;

Azok a pályázatok, amelyek nem felelnek meg a támogathatósági feltételeknek, fellebbezési lehetőség nélkül kizárásra kerülnek a kiválasztási folyamatból.

3. Kiválasztási eljárás és kritériumok

A támogatható pályázatok értékelésre kerülnek, a legjobbak pedig kiválasztásra, az alábbi kritériumok alapján:

• relevancia az általánosan ismert Európai Uniós célkitűzések és elvárások tekintetében;
• társadalmi-gazdasági hatás és várható előnyök;
• a kifejlesztett termékek vagy szolgáltatások innovatív jellege és hozzáadott értéke;
• képesség a stratégiai autonómia megerősítésére a legkritikusabb területeken a szuverenitás és az európai versenyképesség érdekében;
• a nemzet tudományos és technikai potenciáljának védelmével kapcsolatos kihívásokhoz való kapcsolódás;
• a javasolt partnerségek minősége és relevanciája;
• a bemutatott gazdasági modell, üzleti és finanszírozási terv minősége;
• környezeti hatások, és ha van ilyen, az ökológiai szempontból várható pozitív hatások;
• a nemzet tudományos és technikai potenciáljának védelmével kapcsolatos kihívásokhoz való kapcsolódás.

A területi komponenssel rendelkező projektek esetében az érintett helyi közösségek bevonása és támogatása előnyt jelent az értékelés során.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH) a Kormánnyal szoros együttműködésben ellenőrzi a pályázatok támogathatóságát és a projektekkel kapcsolatos vizsgálatot végez a kiválasztási eljárás részeként. A regionális állami szolgáltatók szintén bevonhatók, hogy tanácsot adjanak célszerűség szempontjából, különösen az erős területi dimenzióval rendelkező projektek esetében.

A támogatható projektek esetében a vizsgálatot a pályázatok szakértői, gazdasági, szakpolitikai, jogi és célszerűségi kritériumai szerint folytatják le, hogy a kérelmeket előszűrjék a meghallgatáshoz.

A szakmai bíráló bizottság véleménye alapján az ITM dönt, hogy mely kérelmeket fogadja el. Ha szükséges, a pályázókat felkérhetik meghallgatásra, vagy feltehetik kérdéseiket írásban.

Titoktartás és kommunikáció

Az ITM biztosítja, hogy a felhívás keretein belül továbbított dokumentumok megfeleljenek a legszigorúbb titoktartási kötelezettségnek, és csak az ITM szakértelmének és irányításának keretein belül kerüljenek közlésre. A pályázati anyagokat szigorúbb titoktartással kell kezelni.

Az állam fenntartja a jogot, hogy szükség esetén névtelen példákkal és az üzleti titok tiszteletben tartásával tájékoztatást adjon a program általános céljaival, kihívásaival és eredményeivel kapcsolatban.

Végül, az IPCEI keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjei átláthatósági és jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak a Kormány és az NKFIH felé, ami a projektek utólagos értékeléséhez szükséges.

Kapcsolat és információkérés

Az ITM és az NKFIH munkatársai a pályázók rendelkezésére állnak, hogy segítsék őket kérelmeik elkészítésében.

Az adminisztratív folyamattal kapcsolatos információk (a kérelem összeállítása, online teendők, a támogatás mértéke) kapcsán kérem, keressék kollégáinkat az ipcei@itm.gov.hu központi e-mail címen, vagy az alábbi elérhetőségeken:

• Kecskés Dávid; +36 30 845 4951; david.kecskes@itm.gov.hu
• Kovács-Dobák Géza; +36 30 570 3274; geza.kovacs-dobak@itm.gov.hu