Ön itt áll: PályázóknakInnovációs ökoszisztémaIPCEI projektA projektről
Az IPCEI projekt
2021. február 12.
Módosítás: 2022. november 04.
Olvasási idő: 13 perc
Az IPCEI (Important Projects of Common European Interest) egy speciális eszköz az európai közérdeket képviselő, uniós transznacionális együttműködésen alapuló stratégiai jelentőségű projekteknek az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történő nemzetállami finanszírozásához.

Röviden, az IPCEI projektek feltételesen, de mentesülnek az EU állami támogatásra vonatkozó versenytilalmi korlátozásai alól. Ezáltal emelt szintű támogatási intenzitást tesznek lehetővé, mivel a projektek akár a finanszírozási hiány 100%-áig támogathatók.

1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

Az IPCEI projektek megvalósításához legtöbbször jelentős állami támogatásra is szükség van, hiszen a pályázat tárgyát képező, kialakulóban lévő technológiák kezdetleges fejlettségi szintje és a tapasztalatok hiánya miatt, piaci alapon, jellemzően nem térülnének meg. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (TFEU) 107. cikk (1) bekezdése alapján állami támogatás nyújtása annak versenytorzító és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatásai miatt, főszabályként tilos. A kivételeket a tagállamok támogatási politikáját ellenőrző Európai Bizottság határozza meg, a TFEU-ban foglalt ún. mentesítési jogcímek alapján.

A TFEU 107. cikk (3 bekezdés b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető a közös európai érdekeket szolgáló kiemelt projektek (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) állami támogatása. A Bizottság 2014-ben fogadott el „Az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól HL 2014/C 188/02” c. közleményt, ami az IPCEI „alapdokumentumának” tekinthető.

A közlemény alapján a támogathatóság előfeltételei az alábbiak:

  • A projektcélok és végrehajtási feltételek − beleértve annak résztvevőit és finanszírozását is − tekintetében pontosan definiált önálló projekt, vagy olyan integrált projekt, amely azonos célt szolgáló, szerkezetében és munkaprogramjában hasonló és egymást kiegészítő koherens projektek összessége;
  • A projekt egyértelmű és azonosítható módon hozzájárul egy vagy több uniós célkitűzéshez, alapvető jelentőséggel bír az Európai Kutatási Térség, az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete, a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok, valamint a kiemelt uniós kezdeményezések és stratégiák szempontjából, illetve jelentős hatást gyakorol az Unió versenyképességére és a fenntartható növekedésre;
  • A projekt európai stratégiai értékláncként közös európai érdekeket szolgál;
  • A projektet rendszerint több tagállam részvételével valósul meg, és a projekthez a kedvezményezett társfinanszírozást nyújt;
  • A projekt előnyei nem csupán a finanszírozó tagállamokban, hanem az Unió jelentős részében jelentkeznek;
  • A projekt hatásai a finanszírozó vállalatokon is túlmutatnak (tovagyűrűző hatások): konkrétan azonosítható hasznuk/ előnyeik nemcsak az adott szektorban, de az európai gazdaság, illetve társadalom szélesebb körében is hasznosulnak;
  • A projekt megfelel az EU környezetvédelmi, energiabiztonsági és belső piaci előírásainak;
  • A K+F+I projekteknek jelentős horderejű innovációt kell képviselniük, vagy a K+F+I tekintetében lényeges hozzáadott értéket kell biztosítaniuk;
  • A környezetvédelmi, energiaügyi és közlekedési projekteteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a belső piachoz.
  • Nem előfeltétel, de pozitívumot jelent az elbírálás során, ha a projekt minél szélesebb körben teszi lehetővé a tagállamok csatlakozását, a partnerek több szektort, típust, cégméretet, stb. képviselnek;
  • A projekt tervezésébe a Bizottságot, vagy az általa felhatalmazott más szervet (pl. Európai Beruházási Bank) bevonják;
  • A projekt irányítási struktúrájának kialakításába a Bizottságot, illetve a tagállamokat bevonják;
  • A projekt uniós társfinanszírozásban részesül.


Összefoglalva, az IPCEI célja, hogy olyan jelentős és nagyméretű, szektorokon átívelő és komoly innovációval bíró, stratégiai jelentőségű projekteket támogasson, amelyek európai szinten jelentős tudományos, társadalmi gazdasági kihívásokra adnak válaszokat. Tekintettel arra, hogy a projekt fokozott technológia és pénzügyi kockázatai miatt más keretek között nem lennének megoldhatóak, ezért együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről.

2. A HAGYOMÁNYOS UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOKHOZ KÉPEST AZ IPCEI ÁLTAL BIZTOSÍTOTT RUGALMASSÁGOK

Az IPCEI alapját képező 2014-es HL 2014/C 188/02 közlemény elfogadásával a Bizottság célja az volt, hogy az addig hatályos kutatás-fejlesztési és innovációs állami támogatási szabályokhoz képest bizonyos rugalmasságot biztosítson e projektek elbírálása során, melynek főbb elemei az alábbiak:

  1. A 2014-es közlemény nem határozza meg az elszámolható költségek százalékos arányában a projekt számára adható maximális támogatási intenzitást, hanem a projekt várható megtérülése alapján kiszámított likviditási rés (funding gap) összege adható támogatásként, és a támogatás indokolt nyereséget is biztosíthat. Amennyiben azt a likviditási rés elemzése indokolja, a projektek a finanszírozási hiány akár 100%-áig támogathatók.
  2. Az egyéb állami támogatási rendelkezésekhez képest a közlemény többféle támogatási eszközt (pl. visszafizetendő előleg, kölcsönök, garancia, támogatások stb.) tesz lehetővé.
  3. IPCEI-k esetében nem csak a K+F+I tevékenység, hanem az új termék vagy szolgáltatás első ipari hasznosítása is támogatható (a tömegtermelési kapacitás kiépítése már nem). Erre a K+F+I támogatási szabályok általánosságban nem adnak lehetőséget (maximum a prototípus elkészítésének költségei képezhetik a támogatni kívánt projekt elszámolható költségeit). Így az IPCEI támogatás mintegy átmenetet képez a kutatás-fejlesztés és a regionális beruházási támogatás (ami viszont csak az EU elmaradott régióiban nyújtható) által lefedett tevékenységek között.
  4. A közlemény melléklete a projektek elszámolható költségeit viszonylag tágan határozta meg (tételesen felsorolva): szinte a teljes projektköltség figyelembe vehető a likviditási rés / állami támogatás kalkulációja során.
  5. Nem elhanyagolható segítség e támogatások bizottsági engedélyeztetése során, hogy a Bizottság (Versenypolitikai Főigazgatóság, DG COMP) kész a bejelentett projektek rendkívül gyors elbírálására, a tagállamokkal rövid határidők mellett együtt dolgozik, prioritásként kezeli ezen eljárások mihamarabbi lezárását.
  6. Az IPCEI projektek finanszírozásának egyes elemeibe a Bizottság az Európai Beruházási Bankot (EIB) is bevonja, így az érintett tagállamoknak nem kell a teljes likviditási részt nemzeti forrásokból finanszírozniuk, kisebb költségvetési teher mellett valósulhatnak meg a projektek.

Áttekintően, az IPCEI folyamata tehát a következő:

  1. előzetes kérelmek benyújtása
  2. részletes kérelmek benyújtása (előzetes kérelem pozitív elbírálása esetén)
  3. alkalmas gazdasági társaság(ok) kiválasztása
  4. konzurciumépítés (a kiválasztott partnerek között)
  5. matchmaking (bilaterális egyeztetések, meetingek)
  6. prenotifikáció (projekt benyújtása az állam felé)
  7. Európai Bizottsággal történő iteráció
  8. Európai Bizottság általi jóváhagyás (projekt, illetve a finanszírozás elindítása)

Innovációs és Technológiai Minisztérium; Innovációért Felelős Helyettes Államtitkárság, Innovációért Felelős Végrehajtói és Elemzői Főosztály: IPCEI képviselet (ipcei@itm.gov.hu)

IPCEI ÁJT számok: https://tvi.kormany.hu/megjelent-az-allami-tamogatasok-joganak-35-szama

Tendenciaként állapítható meg, hogy az Európai Bizottság a stratégiai értékláncok mentén jelöl ki iparágakat, amiket IPCEI szintre emel. Eddig négy IPCEI iparágat jelölt ki, kronologikusan az alábbi sorrendben:

Az Európai Bizottság 2018 végén jóváhagyta az állami támogatási törvény alapján „A közös európai érdekű fontos projektet (IPCEI) a mikroelektronikáról” szabályozást.
Ez a szabályozás lehetővé tette kezdetben négy európai tagállam számára, hogy közösen támogassák a mikroelektronikában jelentős szinergiákat mutató transznacionális együttműködési projekteket - először az első ipari telepítés végéig. Az „IPCEI on microelectronics” segítségével Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság kívánta megőrizni és tovább bővíteni az európai kompetenciákat ezen a területen. Azt is szerették volna biztosítani, hogy a teljes mikroelektronikai értéklánc megbízhatóan elérhető legyen a helyi szereplők számára.

A „IPCEI on mikroelektronics” a mikroelektronikai témák egész széles körét összefogja: pl. optikai fejlesztés, hardvertervezés, folyamatismeret, gyártóberendezések, chipgyártás és downstream alkalmazások számos iparágban.

29 európai vállalat közvetlenül vesz részt az „IPCEI on Microelectronics” programban. 40 szorosan kapcsolódó alprojektet valósítanak meg. A projektek során ezek a vállalatok számos más partnerrel, kutatási szervezetekkel vagy kkv-kkal fognak tudni együttműködni az Európai Unió négy részt vevő tagállamán kívül.

A mikroelektronikai IPCEI öt technológiai területre oszlik:

  • energiatakarékos chipek,
  • félvezetők,
  • érzékelők,
  • fejlett optikai berendezések
  • összetett anyagok.

A résztvevő vállalatok által az „IPCEI on Microelectronics” révén generált technológiai ismereteket szeretnék az európai mikroelektronikai iparban a négy részt vevő tagállamon kívül is terjeszteni, hogy minél több ország és vállalat javára válhasson.

A kormány célja, hogy Magyarország képviseltetve legyen a közös európai projektek legfontosabb területein. Közel 1 év előkészítő munka után végül 2021 nyarán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével felhívást hirdetett az IPCEI minden tématerületén. Az ITM által meghirdetett az IPCEI Mikroelektronika területén Magyarország részt vett a második forduló tárgyalásain. Az augusztusi határidejű felhívásra végül 3 cég 5 projektjavaslatot nyújtott be az előzetes kérelem fázisban, amelyekből 1 került elfogadásra. A benyújtott prenotifikációra az Európai Bizottsághoz felkészítése folyamatban van.


Az IPCEI támogatási keretrendszer hidrogén felhasználásra vonatkozó pályázati lehetősége az átfogó európai (zöld) hidrogén ellátási értéklánc megalkotását hivatott elősegíteni. Hidrogén projektekkel 2019 óta pályázható IPCEI támogatás, miután 2019-ben a hidrogént az Európai Bizottság az EU ún. stratégiai értékláncai közé (Strategic Value Chains, SVC) sorolta.

Nemzetközi szinten a hidrogénes témájú IPCEI projektötleteket és az ezekkel kapcsolatos partneregyeztetéseket, partnerkereső fórumokat a Hydrogen Europe, illetve a 2020 júliusában létrehozott European Clean Hydrogen Alliance látja el, ezért minden további magyar kezdeményezést célszerű az ő bevonásukkal / rajtuk keresztül végezni. A Hydrogen Europe az elmúlt fél évben több online, illetve brüsszeli helyszínű tájékoztató fórumot tartott.

A teljes projektlistáról, valamint a projektek státuszáról a https://www.hydrogen4climateaction.eu/ oldalon lehet tájékozódni.

A projektekben való részvétel iránt érdeklődő magyar iparági szereplők számára az ITM-mel egyeztetettek szerint az alábbi kontaktok megkeresését javasoljuk:
Innovációs és Technológiai Minisztérium; Innovációért Felelős Helyettes Államtitkárság, Innovációért Felelős Végrehajtói és Elemzői Főosztály: IPCEI képviselet (ipcei@itm.gov.hu)

A hidrogénnel kapcsolatos IPCEI készül. Ez jelentős számú projektet tartalmaz a hidrogén szempontjából fontos területeken, mint pl:

  • Zöld hidrogén előállítása megújuló energiaforrásokból elektrolízerek segítségével
  • Hidrogén szállítása teherautókon és vasúti csőfutókon, teherhajókon és különféle csomagolási formájú csővezetékeken (cseppfolyósított, nyomás alatti, LOHC, NH3 stb.)
  • az üzemanyagcellákat nehéz tehergépjárművekben, tömegközlekedési buszokban, vonatokban, uszályokban, tengeri hajókban stb. használó mobilitási szektorok, beleértve a hidrogénutántöltő állomásokat utakon, kikötőkben és buszállomásokon
  • Ipari alkalmazások, például zöld acél, műtrágyák, cement vagy ipari hőtermelés számos termelési ágazat számára (változó százalékban keveredik földgázzal), valamint finomítók és hidrogén a vegyiparban
  • Az olyan energiaágazati alkalmazások, mint az ideiglenes és szezonális tárolás, a csökkentett energia felhasználása a villamosenergia-hálózat kikapcsolására, generátorok a hidrogén feleslegéből történő villamosenergia-termelésre
  • A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésű lakhatási ágazatában a földgáz helyettesítése meghatározott alkalmazásokban
  • Olyan végfelhasználó által vezérelt alkalmazásokban, mint a szupermarketláncok, amelyek zöldebbé akarják tenni logisztikájukat, vagy a hajójáratokon, igyekeznek megfelelni az ügyfelek tiszta utazási igényeinek

Az Európai Bizottság bejelentette a következő kijelölt stratégiai értéklánci IPCEI területet, az ipari felhőszolgáltatások alkalmazása és az edge-cloud infrastruktúra kiépítése.

Az Európai Unió számára elengedhetetlen, hogy intelligens technológiai alapokat építsen ki az adatok előállításának, tárolásának, keresésének, elemzésének, feldolgozásának, elérésének, megosztásának és cseréjének az európai gazdaság, vállalkozásai, közintézményei és közösségei előnyeinek szempontjából. Számos alkalommal hangsúlyozta az Európai Bizottság az európai felhő- és edge-kapacitások következő generációjába történő stratégiai beruházás szükségességét. Ilyen például:

  • az Európai Adatstratégiában;
  • az EU Bizottság által előterjesztett helyreállítási és rugalmassági eszköz keretében megvalósuló, az EU által kiemelt területen kezelt „Scale up” projektek,
  • az Európai Tanács 2020. október 1–2-i következtetéseiben
  • a tagállamok közös nyilatkozatában. a következő generációs felhő kiépítéséről Európában, 2020. október 15.

Az IPCEI Cloud magában foglalja mind a kutatás, fejlesztés és innováció (K + F + I), mind az első ipari telepítést (FID). Ez jelenti a felhő alapú az legmodernebb infrastruktúrákat és szolgáltatásokat, beleértve a kapcsolódó köztes szoftvert, amely csúcskategóriás nyílt forráskódú keretrendszereken alapul, amik elosztott, fenntartható és nagyon skálázható architektúrákon alapulnak. Az IPCEI Cloud az európai gazdaság olyan ágazatai számára előnyös lesz, mint a gyártás, az energia, a mobilitás vagy az egészségügy.

Potenciális technológiai területek

  • Az IPCEI Cloud az infrastruktúra, a köztes szoftverek és a szolgáltatási kapacitásokra összpontosít a szükséges összekapcsolási és számítási szolgáltatások és termékek biztosítása érdekében. Ezek az infrastruktúra és szolgáltatások növelik az európai ipar és szolgáltatások digitális szuverenitását, többek között az alábbiak fejlesztésével:
    • Hardver a nagy teljesítményű számítási infrastruktúrához és a bizalmas számítástechnikához
    • EU összekapcsolása és hálózata
    • Teljesítmény-portfóliókezelés (szolgáltatási háló és dinamikus terheléselosztás)
    • Energiatakarékos hardver és szolgáltatások
    • Kiberbiztonság és digitális identitások
    • Együttműködő munkaeszközök, például videokonferencia, dokumentummegosztás stb.
    • AI eszközök és gépi tanulás, beleértve a szövetségi képzési technikákat
    • Near Edge (Mobil Edge telco) 5G / 6G edge szolgáltatások és a Far Edge
    • Intelligens és interoperábilis köztes szoftverek / platformok szolgáltatásként
    • A szoftver következő generációja CRM, ERP, munkafolyamat, termék életciklus-kezelés (PLM),
    • gyártási végrehajtás (MES) stb.

Az IPCEI Felhőalapú Infrastruktúra és Szolgáltatások folyamat fontos mérföldkövei:

  • A résztvevő tagállamok közös megállapodása: 2021. február
  • Érdeklődés kifejezésére vonatkozó felhívás kiírása: 2021. augusztus
  • Matchmaking folyamat lezárása: 2022. február
  • IPCEI-CIS kiáltvány aláírása: 2022. február
  • Prenotifikáció: 2022. március/április

A kormány célja, hogy Magyarország képviseltetve legyen a közös európai projektek legfontosabb területein. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével felhívást hirdetett az IPCEI minden tématerületén. Az IPCEI Felhő Infrastruktúra és Szolgáltatások felhívására a beérkezett 9 projektjavaslatból, a részletes kérelmi fázist követően az ITM 5 projektjavaslatot fogadott el. Ezeknek a prenotifikációs felkészítése jelenleg is folyamatban van.


A magyar képviselet számos piaci szereplőkkel és érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetések által és a szakpolitikai kooperációnak köszönhetően javaslatokat fogalmazott meg az eddigi IPCEI Health irányok módosításával kapcsolatban a francia fél számára. Jelenleg az IPCEI Health felhívás tervezete készen áll magyar és angol nyelven, egyedül a szándék nyilatkozati egyeztetés végkimenetelét várja a képviselet. Ezt követően nyújtja be az Innovációért Felelős Helyettes Államtitkárság (IFHÁT) miniszteri jóváhagyásra az IPCEI Health tématerület kiírását.

Jelenleg az IPCEI Health tématerületre több tagállam is becsatlakozott, névlegesen Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Finnország.

A tématerület az ITM Egészségipari Stratégiájára épül, a megvalósítandó projektek az alábbi öt pontban foglalhatók össze:

  • A gyártási folyamatok modernizációja és innovációs támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen az Európai Unió importfüggősége és növekedjen az egészségipari gyártási folyamatok környezettudatossága. A gyártási infrastruktúra fejlesztése lehetővé teszi Európai Unió egészségipara versenyképességének növekedését.
  • Új ellátási területeken felhasználható innovatív termékek és szoftverek fejlesztése, melyek célja az új technológiák hatékonyságának és biztonságának javítása, illetve az előállítási költségek csökkentése.
  • Személyre szabott ellátás, precíziós medicina, gyógyászati technológia, innovatív terápiás kezelések előállítását segítő fejlesztések ide értve az orvosi képalkotó és egyéb eszközök által termelt adatok interoperabilitását elősegítő projekteket.
  • Stratégiai (gyártási és gyártást segítő) infrastruktúra és kapacitások kialakítása, mely növeli a felkészültséget egy egészségügyi válság esetén.
  • Olyan informatikai fejlesztések és megoldások, amelyek az egészségügy döntés-előkészítési, illetve az egészségipar gyártási, fejlesztési, kutatási és logisztikai folyamatait segíti elő. Illetve, olyan adatbázisok és platformok létrehozása, amelyek később az elérhető egészségügyi szolgáltatásokat hatékonyabbá teszik, ide értve a fejlesztést, gyártást és disztribúciót is.

Az ITM Egészségipari Stratégiája meghatározta az egészségipar területeit, amelyek az IPCEI Egészségipar felhívás alapjaként is szolgálnak:

  • gyógyszeripar
  • orvostechnikai eszközipar
  • biotechnológia
  • gyógynövényipar
  • egészségturizmus
  • e-health háttéripar
  • genomika, epigenetikai háttéripar
  • bionika

Az IPCEI Egészségipar projekt négy kitűzött célja:

  • Olyan egészségipari fejlesztések gyakorlati bevezetése, melyek javítják a páciensek ellátásának minőségét,
  • Olyan egészségipari eszközök, infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése, melyek jelenleg ki nem elégített ellátási szükségleteket látnak el, illetve azok ellátásához hozzájárulnak és egy észlelt piaci kihívásra adnak választ,
  • Az Európai Unió globális stratégiai autonómiájának megerősítése innovatív gyártási módszerek kifejlesztése által,
  • A hazai egészségipari vállalatok és kezdeményezések nemzetközi szintű együttműködéseinek megerősítése, bővítése.

A kormány célja, hogy Magyarország képviseltetve legyen a közös európai projektek legfontosabb területein. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével felhívást hirdetett az IPCEI minden tématerületén. Az IPCEI Egészségipar területi felhívására összesen 65 projektjavaslat érkezett be, ebből az Innovációs és Technológiai Minisztérium 45 projektet fogadott el az előzetes kérelmek fordulójában.

Utolsó módosítás: 2022. november 04.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?