A Magyar Innovációs Szövetség 36. alkalommal megtartott közgyűlése keretében a szakmai szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi innovációs ütem követéséhez és az ahhoz való felzárkózáshoz mind a diákok tehetséggondozása, mind a startupok finanszírozása, mind pedig a vállalati innovációs ökoszisztéma és kultúra fejlesztése tekintetében új szemléletre és több forrásra van szükség.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. május 21-én, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megtartott közgyűlésén Dr. Darázs Lénárd, az ELTE közelmúltban megválasztott, augusztustól hivatalba lépő rektora köszöntötte a résztvevőket. A tagvállalati képviselők és a meghívott vendégek ezt követően Dr. Szabó Gábor, a MISZ elnöke vezetésével áttekintette a hazai innováció helyzetét és lehetséges kitörési pontjait.
A Szövetség szerint az innovációt már a diákok oktatásától kezdve stabil alapra kell helyzeni, hogy az innovációhoz szükséges szakmai ismeretek, a kockázatvállalási képesség és a nemzetközi tapasztalatok egymást erősítve jelenjenek meg a fiatalok körében. Ennek szellemében rendezi meg a Szövetség több mint három évtizede minden évben a 14-19 évek korosztály számára az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát, idei évtől kezdve pedig innoTDK néven az egyetemisták számára is hasonló versenysorozatot indít partnereivel. AZ OTIO évek óta kiváló fiatalok sorának ad fejlődési lehetőséget, akik aztán a nemzetközi versenyeken rendre kiváló eredményeket érnek el. Vida Ákos, a 33. OTIO díjnyertese például a múlt héten, az USA-ban megrendezett International Science and Engineering Fair-en, az ifjúsági tudományos versenyek nagymúltú világbajnokságán ezüstérmet szerzett. Fontos, hogy a magyarországi vállalatok nagyobb figyelmet fordítsanak az új szemléletet és friss gondolatokat behozó fiatal kutatókra. Jó példa erre, hogy – a hazai gyakorlattal ellentétben – a diákok számára rendezett nemzetközi tudományos versenyeken sorban állnak az értékes különdíjakat felajánló vállalatok és szervezetek a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok felkarolásáért, támogatásáért. Vida Ákos az ISEF világbajnokságon a második helyezése mellett például két jelentős különdíjat is kapott. Ezt a szemléletet nálunk erősíteni kell.
Szintén jelentősen emelni kell a kockázati tőkebefektetések volumenét, amely a hazai versenyszféra számára egyfajta laboratóriumként szolgáló startup cégek számát, projektjeik színvonalát és a hazai gazdaság számára hasznosítható eredményeiket tudja növelni. A közgyűlésen Balogh Petya angyalbefektető, az STRT Holding vezérigazgatója tartott érdekes előadást, amelyben rámutatott: Magyarország jelenleg évente mindössze 54 millió eurót invesztál startupokba, ami európai és globális összehasonlításban is kevés. Mind Európában, mind a hazai innovációs porondon fel kell zárkózni a nemzetközi innováció üteméhez. Meg kell értenünk az innovációk életképességét, jövedelemtermelő képességét és elavulásának idejét is. Szükség van a startup közösség és kultúra erősítésére és az innen kijövő eredmények hasznosítására, mert elsősorban az ebből a körből kikerülő innovációs aktivitás segíthet a nemzetközi szinthez való felzárkózásban. Balogh Petya szerint Magyarország adottságait tekintve alkalmas nemzetközi szintű innovációra többek között a mestersége intelligencia, az oktatás és a mezőgazdaság terén, így e kitörési pontokra fókuszálva lehet eredményeket elérni.
A vállalati innovációt tekintve az innovációs kultúra és tevékenység erősítése, a legjobb gyakorlatok megismertetése, valamint a pályázati erőforrások és a saját innovációból származó források egészséges arányára való törekvés mozdíthatja elő a versenyképesség javítását. A vállalati innováció helyzetéről beszélt előadásában Kovács Viktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség igazgatója. Elmondta, hogy Magyarországon csak minden harmadik vállalat innovál, ami jóval elmarad az európai országok átlagától (kb. 50%). Ugyanakkor ezek a vállalatok adják a hazai gazdaság teljes hozzáadott értékének kétharmadát, illetve az export értékesítés közel 70%-át. Ezeknél a cégeknél dolgozik továbbá az összes foglalkoztatott 54%-a. Ezért fontos az exportképes, magyar tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatok erősítése oktatással, képzéssel, kedvező szabályozási és adókörnyezettel, valamint a korai fázisú kutatás-fejlesztés finanszírozásának erősítésével.
A legjobb gyakorlatok megismertetése terén rendkívül fontos szerepe van a Magyar Innovációs Szövetség által több mint három évtizede, minden évben kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázatnak, amely a jó például szolgáló, sikeres innovációs eredményeket felmutató cégeket díjazza és igyekszik a figyelem középpontjába állítani. A szakmai előadásokat követően, a közgyűlés további részében a küldöttek elfogadták a Szövetség 2024. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló jelentését. Titkos szavazással megválasztották a Szövetség új társelnökét, Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány Kuratórium elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke személyében. Garay Tóth Jánost, aki a MISZ kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett 1995 és 2024 között, a Szövetség Média Életműdíjával tüntették ki.
Forrás: Magyar Innovációs Szövetség