A 2023-ban meghirdetett Neumann János Program stratégiai célja a hazai kutatások gazdasági, társadalmi és tudományos hatásának erősítése. Ennek elérése céljából a tavalyi évben megújult az innovációs pályázatok elvárás- és értékelési rendszere. A hazai kutatási és innovációs ökoszisztéma megemelésének következő lépéseként, a Kutatási Kiválósági Tanács – amelynek tagjait konszenzusos módon jelölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Kutatási Hálózat – döntést hozott a kiválósági alapú hazai tudományos kutatási pályázati rendszer megújításáról is annak érdekében, hogy a legkiválóbb magyar kutatók és kutatócsoportok nemzetközileg is versenyképes feltételrendszer mellett végezhessék kutatásaikat.
A program megújítása a legjobb külföldi példákat követi annak érdekében, hogy a magyar kutatók ne csak hazai pályán legyenek sikeresek, de egyre eredményesebben vegyenek részt olyan nemzetközi megmérettetéseken, mint például az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatai. A pályázati rendszer felülvizsgálatának időszerűségét jól jelzi, hogy 2018 és 2023 között összesen 2178 OTKA-pályázat kapott együttesen csaknem 84 milliárd forint támogatást, míg ugyanebben az időszakban mindössze 17 Magyarországról benyújtott ERC-pályázat jutott el a sikeres nemzetközi megmérettetésig.
Nemcsak a keretösszeg, hanem az abból elnyerhető egyes támogatások mértéke is számottevően emelkedik: míg korábban az OTKA keretében elnyerhető legmagasabb támogatási összeg 48 millió forint volt 4 évre, az NKKP keretében 100-200 millió forint közötti támogatások érhetők el 2-4 éves időszakra az egyes alprogramok függvényében. Fontos elem, hogy bár az új pályázati rendszer elsősorban a nemzetközileg versenyképes tudományos kiválóságot támogatja, és ennek megfelelően a pályázatok benyújtása és értékelési folyamata angol nyelven történik, továbbra is megmarad az ún. Hungarikum-kérelem lehetősége is, hogy a magyar kulturális örökség szempontjából fontos kutatások is lehetőséget kapjanak a program keretében.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon belül elkülönített 19 milliárd forintos keretösszegből az NKKP egyes alprogramjai a világban sikeres jó gyakorlatokhoz, többek közt az ERC pályázati rendszeréhez igazodva, kiválósági alapon segítik a hazai kutatásokat.
- Az EXCELLENCE kategória azokat célozza, akik már indultak ERC-pályázaton, és ott megfelelő szakmai értékelést értek el, de forráshiány miatt végül nem nyertek támogatást. Számukra kiemelt finanszírozási lehetőség – 2 évre 200 millió forint – biztosítja az ígéretes kutatások folytatását és a felkészülést egy kötelezően vállalt újabb nemzetközi megmérettetésre.
- Az ADVANCED kategóriában már tapasztalt kutatók juthatnak szintén 4 évre akár 120 millió forint támogatáshoz.
- A STARTING kategória a doktori fokozatot legfeljebb 7 éve megszerzett fiatal kutatókat támogatja, akik 4 évre akár 100 millió forint támogatást nyerhetnek.
- A támogató szervezetek közötti bilaterális megállapodásokon alapuló, nemzetközi kutatási együttműködéseket segítő (NN típusú) két alprogram célja továbbra is a magyar tudomány nemzetközi beágyazottságának erősítése, hazai kutatócsoportok és külföldi partnereik közös kutatásainak támogatása a magyar-osztrák és a magyar-szlovén relációban.
A keretösszegek megemelése mellett megújításra kerül a pályázatok értékelési rendszere is. Az anonim bírálók zömmel külföldi szakemberek lesznek, bírálataik alapján a pályázatokat – a korábbi 28 zsűri és 4 kollégium helyébe lépő – 14 tudományterületi értékelő testület fogja kiválósági sorrendbe rendezni. Az új, főszabály szerint 7 tagú értékelő testületek többségében külföldi szakértők részvételével állnak fel. A sikeres pályázatokról a végső döntést a Kutatási Kiválósági Tanács hozza meg.
Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta: „A Neumann János Program stratégiai intézkedéscsomag az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását célozza. Ebben kiemelt szerepet játszik a kutatói kiválóság minden eddiginél jelentősebb összegű, fókuszált és következetes támogatása annak érdekében, hogy a jövő magyar Nobel-díjasai kiemelkedő színvonalú körülmények között végezhessék kutatásaikat.” A miniszter hozzáfűzte: „a kutatásra szánt források növelése mellett azok felhasználását is hatékonyabbá és teljesítményorientáltabbá szükséges tenni, ez a feladat pedig a Nobel-díjas Krausz professzor vezette szakmai testületnél a lehető legjobb kezekben van.”
Krausz Ferenc, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke kiemelte: „A Kutatási Kiválósági Tanács missziója, hogy a fiatal, tehetséges magyar kutatók számára vonzó kutatói életpályát alakítson ki. Ez a garanciája annak, hogy ne csak sikerrel tartsuk Magyarországon a legtehetségesebb kutatóinkat, de a világból is hazacsábítsuk azokat, akik külföldön mérettették meg magukat az elmúlt időszakban. A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program e cél elérésének első, de kiemelten fontos eleme. A jövőben is azon dolgozunk, hogy minél vonzóbb körülményeket alakítsunk ki itthon a tehetségek számára.”
A programot kiíró és lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal továbbra is nagy súlyt helyez arra, hogy a támogatott projektek minél egyszerűbb adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre tudjanak koncentrálni. Fontos követelmény a színvonalas publikálás, hogy a pályázati támogatásból létrejött kutatási eredményeket ne csak egy szűk szakmai réteg ismerje meg, hanem a nemzetközi tudományos közösség, sőt a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak.