A kérdést hónapról hónapra feltesszük egy-egy kollégának. A célunk az, hogy több szempontból is megismertessük azt a projektet, amelynek a hivatal ezúttal nem a kiírója, hanem a kedvezményezettje.
Első beszélgetőpartnerünk Sóvágó Krisztina, a Stratégiai és Monitoring Főosztály munkatársa, a KFI ökoszisztéma fejlesztése elnevezésű GINOP PLUSZ 2.1.2-22-2024-0002 projekt szakmai vezetője. Tőle először azt kérdeztük, hogy miben más ez a kiemelt projekt, mint egy általános, innovációs projekt, egyáltalán, mennyiben különbözik a kis- és közepes vállalkozások támogatásával kapcsolatos állami feladatoktól?

A projekt egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a vállalkozókra, és a velük kapcsolatban álló gazdasági szereplők széles körére gyakoroljon hatást. A teljes KFI ökoszisztémát megszólítja, szemléletváltást generál, és ehhez konkrét platformot is nyújt. Nem termékek, szolgáltatások létrehozását támogatja, hanem egy olyan folyamatot, amely a vállalkozások, kutatóhelyek, gazdasági szereplők között teremt termékeny kapcsolatot.

Milyen módszerrel?

A módszer többféle. Például a tudás átadása, a jógyakorlatok felmutatása, ezen kívül pedig egy interaktív felület kidolgozása is az elemei között szerepel. Ez utóbbi önmagában egy adatbázis is egyúttal, amelynek segítségével fel lehet majd venni a kapcsolatot hasonló profilú vállalkozásokkal, kutatóhelyekkel, vagy olyan lehetséges partnerrel, aki sikeres, és a tapasztalataival tud segíteni. A projekt az ismeretek, információk és tapasztalatok oldaláról közelít. Nagyon fontos a módszerben az, hogy interaktív, nem a szakpolitika, vagy a hivatal szólítja meg a támogatásra váró vállalkozókat, hanem egy olyan folyamatot indukálunk, amelyben egymással is beszélnek a helyi gazdasági élet szereplői.

A kommunikáció sokirányú, mindeközben kérdőívek, workshopok, előadások keretében közvetlen információkat szerzünk arról, hogy egészen konkrétan mi az, amiben a szakpolitika tudja támogatni a KKV-k innovációját, fejlődését. Ezeket az eredményeket továbbítjuk, és beépülnek majd a következő stratégiába.

Hogyan mérhető a projekt hasznossága?

Számszerűsíteni egyelőre az indikátorainkat tudjuk. De az egyik nagyon fontos cél az, hogy a kisvállalkozások merjenek innoválni, legyenek ötleteik, és lépjenek ki azokkal a piacra. Lényeges, hogy csökkenjen az országon belüli egyenlőtlenség e tekintetben, ne legyenek olyan régiók, ahol nincs újítás, újító gondolat, ahol nem tartanak lépést a környezet változásaival. Kifejezett cél az is, hogy csökkenjen Magyarország innovációs hátránya az Európai Unió számos országához képest.

Azok, akik részt vesznek a konzorciumi partner, a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kínált programokban, mentorálásban, tréningeken, hazai vagy külföldi tapasztalatszerzésben, a projekt eredményeit, hasznosságát közvetlenül is mérhetik.

Egyébként nagyon sok eszközt bevetett már a szakpolitika a kis- és közepes vállalkozások innovációs hajlandóságának növelésére, most abban kell segítenünk a vállalkozásokat, hogy javuljon az adaptációs képességük. Képesek legyenek meglátni a lehetőségeket, tudjanak kreatívan gondolkodni. Ehhez az első lépés az, hogy tudjanak egymásról, és építsék ők maguk is ezt a támogató hálózatot.

Lehetséges, hogy azért nem történik ez meg, mert az innováció önmagában nem hoz azonnali megtérülést, nincs garancia a sikerre?

Fontos tisztázni, hogy a KFI ökoszisztéma fejlesztése projekt arra ösztönzi például a vállalkozásokat, hogy kisebb lépésekkel is bátran induljanak el, használják a meglévő erőforrásaikat, és fektessenek energiát a kapcsolatteremtésbe, információgyűjtésbe is. Nyissanak új partnerek, új megoldások felé.

A projekt hátterében részben a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia, azaz az S3 megvalósításának fejlesztése áll. Az S3 egy szakpolitikai eszköz, amelyet az Európai Unióban a 2014-20-as időszak óta alkalmaznak. A közigazgatásban mi már eddig is működtettük az S3-at, az NKFI Hivatal koordinálásával. A projekt ehhez képest az S3 elemeit szélesebb körre terjeszti ki, új csatornák, új eszközök, új fórumok kialakításával. Az S3 másik kulcsa a specializáció, a néhány ágazatra történő fókuszálás. Ezeket a tematikus irányokat szeretnénk erősíteni a projekt keretében, például tematikus közösségek építésével, tematikus információk gyűjtésével, rendezvények szervezésével.

Egy konkrét példán keresztül el tudnád magyarázni, hogy hogyan értelmezzük mindezt?

Vegyünk például egy vállalkozást, amelyik mezőgazdasági hulladék vagy melléktermék hasznosításával foglalkozik. Neki egészen biztos, hogy alapanyagra van szüksége, tehát valahol keresgélni fog. Találhat néhány lehetséges beszállítót a projektben kifejlesztett honlapon keresztül is, de ugyanitt azt is megvizsgálhatja, hogy mások ezt hogyan csinálják.

Számomra azért különösen szimpatikus ez a projekt, mert mi, a közigazgatásban, például az S3 folyamatok kapcsán, olyan feladatokat végzünk, amelyek nem érdeklik a vállalkozásokat, és nem is kell, hogy érdekeljék őket. Ennek a projektnek viszont vannak olyan leágazásai, elemei, amelyek révén közvetlenül juthatunk el a vállalkozások, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma számos szereplőjéhez. Tehát a közigazgatásból a helyi szereplőkhöz. Ez a vállalkozói tényfeltárási folyamat lényege. Nem stratégiákat ismertetünk, hanem lehetőségeket, a vállalkozó pedig azt csinálja, amihez a legjobban ért, és amit a legsikeresebben képvisel. Minden erőmmel, tudásommal azon leszek, hogy ez megtörténjen.