Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2023 után idén ismét meghirdeti a Gyorsítósáv pályázatot, amely ötmilliárd forint állami támogatással ösztönzi a kutatási eredmények piaci hasznosítását. A most meghirdetett innovációs program célja azoknak a gyors növekedést ígérő mélytechnológiai startup vagy spin-off vállalkozásoknak a támogatása, amelyek magas hozzáadott értékű, költségigényes fejlesztéseket valósítanak meg, de ezek kezdeti finanszírozásához még nem rendelkeznek elegendő tőkével.

Az agilis megközelítés és módszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az autóiparban, különösen annak gyártási folyamataiban, ahol az innováció, a rugalmasság és a hatékonyság együttes fenntartása kulcsfontosságú. A tanulmány gyakorlati szempontból vizsgálja az agilis eszközök és technikák gyakorlati használatát, bemutatja azokat az előnyöket, amelyeket a megközelítés hoz a gyártósor optimalizálásában, valamint a csapatok és folyamatok hatékonyságának növelésében. A jövőbeli fókuszpontok a digitális gyártás, az elektromos járművek összeállítása, valamint az önvezető technológiák fejlesztése. Az agilis módszerek alkalmazása láthatóan hozzájárul az autóipari vállalatok versenyképességének növeléséhez és valóban képes támogatni az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci igényekhez.

Csaknem félmilliárd forintból készült el a Szekvenáló Központi Laboratórium és az Ormos Jenő Molekuláris Pathológiai Diagnosztikai Centrum Szegeden. A gyors és pontos diagnosztikát lehetővé tévő intézmények a Patológiai Intézetben kaptak helyet.

A Neunos Zrt. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével, a 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV-2022-00073 pályázat keretében, 2022-ben elindította a Személyre szabott idegingerlő készülék fejlesztése epilepsziás rohamok automatizált leállítására című projektjét.

Az Egyetemek 2030 Program beindításával szintet lép a magyar felsőoktatási rendszer megújítása. A magyar tudomány évének meghirdetése pedig lehetőséget ad rá, hogy a lehető legtöbb fiatal számára vonzóvá tegyék a tudományos életpályát. Mindeközben Krausz Ferenc professzor segítségével lépésről lépésre halad előre az új nemzeti tizenegy felépítése, vagyis a külföldön dolgozó tudósok hazacsábítása. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel beszélgettünk.

Érzékeny túlélők a természetben

A növények, amelyeket gyakran nyugodt és zavartalan lényeknek tekintenek, amelyek lágyan ringatóznak a szélben, valójában nagyon távol állnak a passzív entitásoktól és rendkívül érzékeny élőlények, amelyek folyamatosan kölcsönhatásban vannak a környezetükkel. Az emberekhez hasonlóan a növények is lehetnek stresszhatás alatt, és nap mint nap számtalan kihívással kell szembenézniük a túlélésükhöz.

Abstract A világ fejlődésével párhuzamosan az építőiparban is egyre nagyobb teret kapnak a környezetvédelmi szempontok és energiahatékony megoldások. A cikkben meglévő irodaépületek energiahatékonyságának fejlesztésére kínálunk egy lehetőséget, az épületek jelenleg legnagyobb gépészeti fogyasztójára, a szellőztető rendszerekre vonatkozóan.

A ma már nyolc nemzetközi felsőoktatási ranglistán szereplő győri Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztésben is Magyarország meghatározó tudásközpontja. Az intézmény tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számos területen kínál újonnan kifejlesztett, egyedülálló, licencelhető megoldásokat az érdeklőknek.

Indul az Egyetemek 2030 program, amelynek az a célja, hogy öt év múlva legalább egy magyar felsőoktatási intézmény bejusson az első százba, és több bekerüljön Európa száz legjobbja közé. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta: Brüsszelben azon törik a fejüket, hogyan tudnak ártani a magyar egyetemistáknak és kutatóknak, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből. A miniszter ismertette: idén is kiírják nyolcmilliárd forintból a HU-rizont ösztöndíjprogramot, amelyre már két külhoni egyetem is pályázhat.

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoztak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), illetve az Új Champignons Kft. munkatársai a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

Befejezéséhez érkezett az ELTE Informatikai Karán futó K+F+I együttműködés. Az ipari-akadémiai Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ az ELTE Informatikai Kar vezetésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyert 1,2 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatással 2020 elején indult el. A projekt öt éves sikeres együttműködés után a megvalósítás lezárásához érkezett.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), mely az Európai Unió szervezete megnyitotta magyarországi közösségi irodáját, az EIT Community Hungary-t a budapesti InfoParkban.

A Magyar Innovációs Szövetség 33. alkalommal hirdette meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2024. évben mérhető üzleti hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.

Szerdán befejezte küldetésének égboltfelmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia. Az űrtávcső 2014 óta végzett méréseket, és az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.

Czimmerer Zsolt, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont makrofág polarizáció csoportjának vezetője, 50 millió forintos támogatást nyert az NKFIH Excellence kutatási pályázatán asztmához kapcsolódó kutatásra. A projekt célja az allergiás asztma során kialakuló makrofágok antibakteriális és gyulladásos válaszának, valamint a mögöttes génexpressziós mintázatoknak a vizsgálata.

A csemegekukorica a legnagyobb vetésterületen termesztett zöldségnövényünk, 2023-ban a vetésterülete a ksh adatai alapján 2022-ben meghaladta a 34 ezer hektárt. A termés néhány százalékát friss fogyasztási célra, nagy részét pedig feldolgozóipari célokra (Fagyasztás, konzerválás) Termesztjük. A csemegekukorica és a takarmánykukorica között a morfológiai tulajdonságok, a beltartalmi mutatók, az ökológiai igény és az alkalmazkodóképesség tekintetében is jelentős eltérések tapasztalhatók, aminek következtében a takarmánykukoricától eltérő termesztéstechnológiát igényel.

A Magyar Innovációs Szövetség 33. alkalommal hirdette meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2024. évben mérhető üzleti hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek. A nyertes a jelentős jutalom mellett a rangos díjjal járó védjegy előnyeit is élvezheti. A Magyar Innovációs Nagydíj mellett ezúttal is kiosztják a Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs, valamint Informatikai Innovációs Díját, az NKFIH „Alapkutatástól a piacig" Innovációs Díját, az Agrárminisztérium Agrár Innovációs Díját, az Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Energiaügyi Innovációs Díját, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díját, illetve a MISZ Startup Innovációs Díját is.

GYŐR. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja és Győri Innovációs Parkja „Kiváló kutatási infrastruktúra” címet, míg Zalaegerszegi Innovációs Parkja az Intelligens Járművek Kutatási Hálózat részeként „Ígéretesen fejlődő kutatási infrastruktúra-hálózat” minősítést kapott. Mindez azt jelenti, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által minősített kutatási infrastruktúrák közül három a győri intézmény részeként működik.

A gépi látástól a szabad szemmel nem látható élőlényekig

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) által meghirdetett Tudományos mecenatúra program célja a kiváló magyar kutatók és kutatások hazai és nemzetközi láthatóságának erősítése – fiatal kutatók külföldi konferenciákon való részvétele, itthon rendezett nemzetközi tudományos konferenciák, valamint tudománynépszerűsítő aktivitások révén.