Indul az Egyetemek 2030 program, amelynek az a célja, hogy öt év múlva legalább egy magyar felsőoktatási intézmény bejusson az első százba, és több bekerüljön Európa száz legjobbja közé. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta: Brüsszelben azon törik a fejüket, hogyan tudnak ártani a magyar egyetemistáknak és kutatóknak, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből. A miniszter ismertette: idén is kiírják nyolcmilliárd forintból a HU-rizont ösztöndíjprogramot, amelyre már két külhoni egyetem is pályázhat.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette: indul az Egyetemek 2030 program, amelynek az a célja, hogy öt év múlva legalább egy magyar felsőoktatási intézmény bejusson az első százba, és több bekerüljön Európa száz legjobbja közé.
Közölte: Brüsszelben ártani akarnak a magyar egyetemistáknak és kutatóknak, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből. Ezért idén is kiírják a HU-rizont ösztöndíjprogramot, amelyre már két külhoni magyar egyetem is pályázhat.
Politikai vendettát akar Brüsszel
Hankó Balázs bejelentette az Egyetemek 2030 és az új HU-rizont program elindítását
– Stanford, Szingapúr, Cambridge, Semmelweis, MATE, Szeged, Debrecen, Óbuda. Azt szeretnénk, ha 2030-ra így néznének ki a nemzetközi egyetemi rangsorok, ezért indítjuk el az Egyetemek 2030 programot – jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a HUrizont 2025 – Élvonalban a magyar egyetemek című tájékoztatón.
A tárcavezető elmondta: a céljuk az, hogy 2030-ra legyen legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye és több magyar egyetem Európa legjobb száz ilyen iskolája között.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A LEGKIVÁLÓBBAKKAL
– Az imént felsorolt intézmények a HUrizont programban működnek együtt a legkiválóbb észak-amerikai, európai és ázsiai egyetemekkel. Támogattunk harminc olyan projektet, amelyben a magyar egyetem a konzorciumvezető, és kiváló kutatásokat végeznek a magyar embereknek kiemelt fontosságú egészségügy, robotika, informatika, illetve környezeti fenntarthatóság területén – ismertette.
Hankó Balázs hangsúlyozta: Magyarország versenyképességi fordulatot ért el az egyetemeken és a kutatásfejlesztésben, amit ideje lenne az Európai Uniónak (EU) is észrevenni. A fordulatra nagy szükség van az EU-ban, mert most azt látni, hogy kontinensünk az USA termelékenységi hatékonyságának kilencvenöt százalékáról nyolcvan százalékra esett vissza, az ötven legjobb technológiai cég közül pedig csak négy működik az unióban. A tudományos teljesítményre sem lehet büszke az EU, mert ennek csak tizennyolc százalékát adja az egy évtizeddel ezelőtti huszonöt százalékhoz képest.
BRÜSSZEL DIKTÁTUMOKAT AKAR ALKALMAZNI
– Ahelyett, hogy Brüsszelben a versenyképesség fejlesztéséről beszélnének, inkább azon törik a fejüket, hogy a magyar egyetemistáknak és kutatóknak hogyan tudnak ártani, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből – mutatott rá a miniszter.
Felidézte: a magyar kormány feladata a magyar kutatók és egyetemisták megvédése, ezért olyan törvényt fogadtak el tavaly, amellyel minden vitás kérdést rendeztek, de Brüsszelnek ez sem volt elég. – Politikai vendettának nevezhető diktátumrendszert akarnak bevezetni, mivel a legutóbbi, tavaly december 16-i határozatukban azt követelték, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumokból zárják ki a rektorokat és a professzorokat, továbbá azt is ők akarják meghatározni, hogy egy rektor meddig irányíthatja az egyetemet, méghozzá visszamenőlegesen – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: most már a nemzeti és politikai hovatartozással kapcsolatban is összeférhetetlenséget akarnak megfogalmazni. Brüsszel a hazaszeretet akarja összeférhetetlenné tenni, amit nem engedhetünk, mert elkötelezettek vagyunk a magyar kutatók és egyetemisták sikerében.
Hankó Balázs tájékoztatása szerint a tízéves kutatási időszakban tízből négy uniós projekt nem zárult le, ezért a konzervatívok és a patrióták azt indítványozták, hogy minden kutatót vonjanak be a Horizon-programba, valamint hogy a genderkutatásokat ne támogassák. – Az Európai Parlament ezt a módosító indítványt a magyargyűlölő Manfred Weber vezette Európai Néppárttal az élen elutasította – közölte a tárcavezető, aki hangsúlyozta: a tiszások cserben hagyták a magyar kutatókat, viszont állást foglaltak a genderkutatások mellett. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy az előző év sikerei alapján idén is kiírja a HU-rizont programot nyolcmilliárd forintból, száz- és négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatással és a magyar egyetemek konzorciumvezetésével. A kormány készen áll arra is, hogy a jó projekthez akár az előirányzott nyolcmilliárd forintnál még többet is adjon – tette hozzá.
A HATÁRON TÚLRÓL IS LEHET JELENTKEZNI A miniszter arra is kitért, hogy ha már Brüsszelben a hazaszeretetet akarják összeférhetetlenné tenni, akkor a magyar kormány megújította a HU-rizont program idei kiírását. Eszerint a külhoni területekről két egyetem pályázatát is várják: az egyik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a másik pedig a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
– Azt szeretnénk, hogy a Sapientia Erdélyben a legjobb tíz román egyetem közé kerüljön, illetve a beregszászi intézmény az ukrajnai magánegyetemek között a legjobb öt között legyen
– hangsúlyozta a miniszter.
Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a HU-rizont program idei kiírásában tavaly után megmaradt a támogatási összeg és a futamidő. Mint rámutatott, a magyar egyetemeket azért teszik meg konzorciumvezetőnek, hogy az irányításban is tapasztalatot szerezzenek, amit később hasznosítani tudnak. Várják a konzorciumok ajánlatait a kutatási tématerületeken, tavaly 112 ajánlatból harmincat tudtak támogatni. A kutatókat arra fogják ösztönözni, hogy fiatal társaikat is vonják be a kutatásokba, létrehozva ezzel értékes álláshelyeket.
Változik a pályázatok elbírálási módszere is. A beérkezett pályázatok egy előszűrésen mennek át, ezután következik a külső értékelés, ahol legalább két nemzetközi szakértő véleményét hallgatják meg, majd azt követően felállítanak egy értékelési sorrendet, amelyet végül eljuttatnak a minisztériumba – ismertette.
Forrás: Magyar Nemzet