Az agilis megközelítés és módszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az autóiparban, különösen annak gyártási folyamataiban, ahol az innováció, a rugalmasság és a hatékonyság együttes fenntartása kulcsfontosságú. A tanulmány gyakorlati szempontból vizsgálja az agilis eszközök és technikák gyakorlati használatát, bemutatja azokat az előnyöket, amelyeket a megközelítés hoz a gyártósor optimalizálásában, valamint a csapatok és folyamatok hatékonyságának növelésében. A jövőbeli fókuszpontok a digitális gyártás, az elektromos járművek összeállítása, valamint az önvezető technológiák fejlesztése. Az agilis módszerek alkalmazása láthatóan hozzájárul az autóipari vállalatok versenyképességének növeléséhez és valóban képes támogatni az alkalmazkodást a gyorsan változó piaci igényekhez.

Globális és hazai autóipari helyzetelemzés Az autóipar a világ egyik legdinamikusabban fejlődő és változó iparága, amelyet a kezdetektől a technológiai innováció és a fogyasztói elvárások, az elmúlt időszakban pedig egyre inkább a fenntarthatósági szempontok is alakítanak. A globális és a hazai autóipar helyzete folyamatosan átalakul, amit az elektromos járművek (EV), az önvezető technológiák, valamint az Ipar 4.0 megoldások térnyerése határoz meg. Ebben a fejezetben áttekintjük az autóipar fontosabb globális és hazai trendjeit, valamint bemutatjuk az ágazat aktuális kihívásait és lehetőségeit. Az elektromos járművek gyors terjedése jelentős változásokat hoz az autóiparban. A globális autópiac egyre inkább az elektromos járművek felé fordul, ami felveti az akkumulátortechnológia, az energiahatékonyság és a fenntarthatósági szempontok növekvő szerepét. Az ilyen járművek iránti keresletet a környezetvédelmi szabályozások és az egyre nagyobb fogyasztói igények is ösztönzik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései szerint 2035-ra a világon forgalomba kerülő új autók 50%-a (ez nagyjából 45 millió járművet jelent) elektromos lesz, ami jelentős növekedés a jelenlegi kb. 25%-os arányhoz képest. A közelmúltban a bővülés üteme lassult az előre jelzetthez képest, a növekvő trend azonban tovább folytatódik. Az EV piacot jelenleg Kína uralja, a világ elektromos autóeladásainak közel 50%-át biztosítva. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is dinamikusan törekszik részesedésének növelésére [1]. Az önvezető technológia fejlesztése szintén kulcsfontosságú trend. Számos autógyártó és technológiai vállalat - például a Tesla, a Google (Waymo) és a GM - jelentős erőforrásokat fektet az autonóm járművek kifejlesztésébe. Bár a teljesen önvezető autók elterjedése még jó néhány évet fog igénybe venni, de az eddigi eredmények már most jelentős hatással vannak az iparágra [2]. Meg kell jegyezni, hogy a COVID-19 világjárvány és a globális geopolitikai feszültségek rávilágítottak az autóipar beszállítói láncainak sebezhetőségére. A félvezetők és más alapanyagok globális hiánya rámutatott, hogy a vállalatoknak diverzifikálniuk kell forrásaikat és erősíteniük kell a beszállítói lánc rugalmasságát. Magyarországon az autóipar kiemelkedő gazdasági szerepet kapott, mivel az ország egyik legnagyobb exportőre és foglalkoztatója lett. Több nagy autógyártó vállalat - Mercedes-Benz, az Audi és a Suzuki - rendelkezik jelenleg gyártóbázissal az országban, ami jelentős a munkahelyek száma és a GDP szempontjából egyaránt. Az autóipar Magyarország termelési értékének több mint 26%-át adja, és több mint 150 ezer ember dolgozik az ágazatban [3]. Magyarország versenyképességi stratégiájának kiemelt ágazatai között szerepel a járműipar [4].

Az ágazat víziója 2030-ra [4]: • Magyarország a nyugati és a keleti járműipar összekapcsolódási pontja lesz. • A járműipar európai tesztközpontja és regionális gyártóközpontja lesz Magyarország. • Az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlettsége tekintetében Európa vezető országa leszünk.

Mivel az elektromos autók piaca a globális előrejelzések szerint még mindig telítetlen [5], a jövőben fennmarad az élénk verseny a régiók, országok és vállalatok között. Ennek részeként Magyarország versenyképességi stratégiája és nemzeti akkumulátoriparági stratégiája erős hangsúlyt fektet a területre. Az elmúlt években új beruházásokat jelentettek be hazánkban, a legjelentősebb meglévő és tervezett kapacitásokat a 2. ábra illusztrálja. A legfontosabb beruházások jelenleg a következők: debreceni beruházása (2900 milliárd forint), • BYD szegedi beruházása (2000 milliárd forint), • BMW debreceni beruházása (1900 milliárd forint), Samsung SDI gödi beruházása (1024 milliárd forint), • SK Innovation iváncsai beruhá- zása (680 milliárd forint), • Sunwoda nyíregyházi beruházása (580 milliárd forint), • Mercedes kecskeméti beruházá- sa (440 milliárd forint). Becslések szerint az elmúlt évben bejelentett beruházások összesen közvetlenül nagyjából 40.000 új munkahelyet teremthetnek, amihez még hozzáadódnak az értéklánc közvetett szereplőinél, beszállítóinál létrejövő új munkahelyek.

Agilitás az autóiparban Az agilis módszertan alapjai Az agilis módszerek a szoftverfejlesztés területén bizonyítottak a 21. században, majd egyre inkább elterjedtek más iparágakban is. A gyakorlatban olyan termékfejlesztési módszertanról van szó, amely az iteratív fejlődést, a rugalmas tervezést és az ügyfélközpontúságot helyezi előtérbe és az a célja, hogy a fejlesztő csapatok gyorsan és hatékonyan reagáljanak a változó körülményekre, új információkra és az ügyfelek igényeire. Az autóipari vállalatok számára az agilitás új megközelítést kínál a gyártási folyamatok optimalizálására, rugalmassá tételére és az egyre változó piaci követelmények gyorsabb és hatékonyabb kezelésére. Az elmúlt évtizedekben a termékfejlesztés során a hagyományos, ún. vízesés módszertan [7] terjedt el, ami szigorúan szakaszokra bontja a fejlesztési ciklusokat. Bár ez a módszer jól működik a stabil, előre kiszámítható környezetben, napjainkban viszont, amikor a piac gyorsan változik, és az ügyféligények egyre inkább diverzifikálódnak, a vállalatok inkább csak a korlá taival szembesülnek, folyamatos korrekciókra kényszerülnek és egyre kevésbé látják stratégiáik teljesülését. Az autóipari termelés vezető filozófiája a Lean lett, ami a veszteségek minimalizálására törekszik. Az agilitás ezzel szemben - vagy akár ezt kiegészítve - lehetőséget nyújt az autóipar számára ahhoz, hogy kezelje az új termékek fejlesztésének egyre gyorsabb iterációit. Az agilis módszerekkel kapcsolatban formálisan a 2001-es Agilis kiáltványra lehet hivatkozni, ami négy alapelvet és tizenkét elvet fogalmazott meg [8], ezek közül az autóipar számára különösen fontosak a következők: 1. Együttműködés: A projektcsapatok és az érdekelt felek közötti folyamatos és közvetlen kommunikáció kiemelten fontos az agilis környezetben. 2. Rugalmasság: Kulcsfontosságú, hogy a csapatok gyorsan tudjanak alkalmazkodni a változó igényekhez, akár az új termékkövetelmények, akár a piaci változások terén. 3. Folyamatos fejlesztés: Az agilis módszertan nagy hangsúlyt fektet az iteratív folyamatokra, amelyek lehetővé teszik a folyamatos javítást. 4. Ügyfélközpontúság: Az agilis módszertan biztosítja, hogy a végtermék és a folyamatok minősége mindig a vevői elvárásoknak megfelelően alakuljon. Az autóiparban az agilis módszertan bevezetését számos piaci és technológiai trend indokolja. Az egyik legfontosabb tényező a technológiai fejlődés gyorsasága, amely új kihívásokat és lehetőségeket hoz létre. A járművek egyre inkább összekapcsolt rendszerek (connected vehicles) halmaza, amelyhez az ügyfelek valós idejű szoftverfrissítéseket kapnak. Az elektromos járművek és az autonóm vezetési technológiák megjelenése új szintre emelte az autóipari szoftverek és elektronikai rendszerek naprakészen tartásának jelentőségét. Felmerül a kérdés, hogy mi indokolja az agilitás térnyerését az autóiparban és azon belül mely folyamatokban és területeken lehet elsősorban létjogosultsága? Alapvetően egy új modell bevezetését két fő szakaszra bonthatjuk, tervezés (kutatás, fejlesztés) és megvalósítás (indusztrializáció). A kutatás-fejlesztésre fordított erőfeszítések egyik fontos mutatószáma a területen benyújtott szabadalmak száma. Az autóiparban globálisan benyújtott szabadalmak száma érdekes trendet mutat, ugyanis a belsőégésű hajtási technológiákhoz kapcsolódó szabadalmak száma 2016-ig folyamatosan növekedett, meghaladva a 32 ezret, majd csökkenésnek indult. 2020-ban például 24 ezer szabadalom került benyújtásra. Ezzel szemben az elektromos hajtásokhoz kapcsolódó új szabadalmak számának növekedése 2020-ig tartott. Összehasonlításként: 2016-ban 10 ezer, elektromos autóhoz kapcsolódó szabadalom került benyújtásra, 2020-ban pedig 20 ezer [9]. További figyelemre méltó trend, hogy az elektromos hajtásokhoz kapcsolódó szabadalmak száma 2020-tól szintén csökkenésnek indult, 2023-ban csupán 5 ezer volt. A legtöbb ilyen jellegű szabadalmat Kínában jegyzik, az országot Japán és Dél-Korea követi [10]. A szabadalmak számának csökkenéséből az elmúlt négy évben arra következtethetünk, hogy a kutatások által a technológia olyan érettségi szintre ért, amelynek a további intenzív kutatása háttérbe szorult, a piaci alkalmazása pedig előtérbe. Ebből adódóan az iparosításra helyeződhet a következő években a hangsúly, a piaci versenyelőny nem az új technológiák fejlesztése jelentheti, hanem a minél hatékonyabb iparosítás. Ez a helyzet vezethet a járműgyártásban az agilis módszertanok erősödéséhez, ugyanis az alapkutatások eredményeit minél gyorsabban kell az iparban bevezetni, alkalmazni.

Az agilis módszertan lehetőségei az autóiparban Az autóipari fejlesztési folyamatokat hagyományosan hosszú fejlesztési ciklusok jellemzik, amelyek szorosan követik a lineáris tervezés-felülvizsgálat-gyártás modellt. Ez különösen igaz a járművek mechanikai és gyártási folyamataira, ahol a minőségellenőrzés és a szabályozói megfelelőség nagy hangsúlyt kap. A hagyományos termékfejlesztési ciklusok általában évekig is elhúzódhatnak, ami gyakran késleltetett reakciókhoz vezet az új piaci trendekre és technológiai változásokra vonatkozóan. A járműipar komplex rendszerei tehát sajátos kihívásokkal szembesülnek. Az agilis módszerek több szempontból megoldást kínálhatnak: Gyorsabb piaci reakcióidő: A modern autóiparban a technológiai fejlődés és a fogyasztói igények gyors változásai miatt fontos, hogy a vállalatok rugalmasan tudjanak reagálni. Az agilis megközelítésben alkalmazott Lean módszerek lehetővé teszik a gyártási folyamatok folyamatos finomítását, így a vállalatok gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó piaci követelményekhez. Folyamatos innováció: Az autóiparban a versenyelőny forrása az innováció lett. Az agilis módszerek támogatják a folyamatos fejlesztést és az új technológiák gyors bevezetését, ami különösen fontos az elektromos járművek, az önvezető technológiák és más újítások területén. Csapatok autonómiája: Az agilis módszerek a csapatok önállóságának növelésén alapulnak. A gyártásban például ez azt jelenti, hogy a helyi gyártósori csapatok gyorsan tudnak dönteni és reagálni a felmerülő problémákra, ami növeli a hatékonyságot és csökkenti az állásidőket. Minőség és a hibák csökkentése: Az iteratív fejlesztési ciklusok révén a hibák azonnali felismerése és javítása válik lehetővé. Az agilis módszertan alkalmazásával a minőség folyamatosan javítható, a gyártási hibák előfordulása pedig csökken. Az autóipari vállalatok számára az agilis módszerek alkalmazása a gyártásban a közvetlen technológiai előnyökön túli, stratégiai jelentőséggel is bír. Az agilis megközelítés olyan szervezeti kultúrát forszíroz, amely a folyamatos fejlődésre és az együttműködésre épül, továbbá támogatja a fenntarthatósági és környezeti célok elérését a gyártási folyamatok optimalizálásán és a veszteségek csökkentésén keresztül. Az agilis módszerek általánosan alkalmazhatók számos iparágban, de a helyi sajátosságok és kulturális tényezők befolyásolják sikeres bevezetését. Egy nagyméretű, érett szervezetben, ahol a hierarchikus struktúra dominál, az agilis megközelítés bevezetése jelentős változást hoz, ami ellenálláshoz vezet. Az ellenállás különösen a középvezetői szinten jelentkezik, ahol a döntéshozatali folyamatok lassúak lehetnek, ugyanakkor a régi, bevált módszerekhez való ragaszkodás erős. A nagy autóipari cégek azonban egyre inkább felismerik, hogy az agilis transzformáció elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó piaci körülményekkel, ezért szisztematikusan dolgoznak a változtatásokon. Kulcskérdés a helyi vállalati kultúra: a vezetők és a munkavállalók közötti nyílt kommunikáció, a csapatmunka és a folyamatos tanulás elengedhetetlen az agilitás sikeréhez. A kulturális akadályok feltárása, elemzése és leküzdése vagy kihasználása szükséges a munkavállalók meggyőzéséhez és az ügy mellé állításához. Az autóipar egyes részein, különösen a mechanikai tervezés és gyártás területén, továbbra is szükség van bizonyos fokú előretervezésre és strukturáltságra. Az agilis és a hagyományos vízesés módszertan közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú az ilyen szervezetekben. Az 1. táblázat összehasonlítja a hagyományos vízesés-modellt és az agilis módszertant, hangsúlyozva a két módszertan közötti főbb eltéréseket.

A vegyes (hibrid) módszertanok lehetővé teszik, hogy az egyes folyamatok agilis szemléletűek legyenek, miközben a nagyobb projektek vagy gyártási fázisok továbbra is a hagyományosabb struktúrában működnek. Ez a hibrid megközelítés különösen előnyös lehet a komplex termékek fejlesztésében, ahol a mechanikai és szoftveres komponensek szoros együttműködése szükséges. Például egy új járműmodell fejlesztésénél a szoftveres rendszerek gyors iterációban fejlődhetnek, míg a mechanikai tervezés és gyártás hosszabb ciklusokat igényelhet. Az ilyen típusú integráció az agilis módszertan rugalmas alkalmazásával biztosítja, hogy a vállalatok gyorsan reagáljanak a piaci igényekre, miközben szinten tartják a minőséget és a megbízhatóságot.

Nemzetközi alkalmazás Az autóipar globális természete miatt az agilis módszertan nemcsak egy-egy helyi gyártósoron vagy vállalatnál, hanem nemzetközi szinten is alkalmazható. Az iparági vezetők világszerte egyre inkább felismerik, hogy az agilis szemlélet nemcsak a szoftverfejlesztésben, hanem a gyártásban is versenyelőnyt jelenthet. Ebben a fejezetben áttekintjük, hogyan alkalmazzák az agilis módszertant különböző országok autóipari gyártósorain, és milyen nemzetközi trendek figyelhetők meg ezen a téren. Az agilis módszertan nemzetközi elterjedését több tényező is elősegítette: • Globális verseny: A gyorsan változó piaci igények, a technológiai fejlődés és a fokozódó verseny a vállalatokat arra ösztönzi, hogy rugalmasabbá váljanak. Az agilis módszertan segítségével a gyártási folyamatok gyorsabban alkalmazkodhatnak a változásokhoz, ami különösen fontos a globális autóipari beszállítói láncban. • Multikulturális csapatok: A nemzetközi gyártási hálózatokban dolgozó csapatok sokszor eltérő kulturális hátterűek. Az agilis módszertan nagy hangsúlyt fektet a csapatok közötti együttműködésre és a kommunikációra, ami segíthet áthidalni a kulturális különbségeket. Digitális transzformáció: Az Ipar 4.0 megjelenésével egyre több gyártó cég épít a digitalizációra és az adatalapú döntéshozatalra. Az agilis módszertan bevezetése lehetővé teszi a gyártási folyamatok folyamatos optimalizálását a digitális eszközök integrációjával. Németország autóipari vállalatai hagyományosan erős Lean gyártási filozófiával rendelkeznek. Az agilis módszertant úgy alkalmazzák, hogy a Lean alapelvekkel összhangban folyamatos fejlesztést biztosítson. Az olyan agilis eszközök, mint a Scrum és a Kanban a gyártósori csapatok közötti együttműködés javítására és a problémák gyors kezelésére használatosak. Japánban, ahol a Kaizen filozófia már régóta meghatározó, az agilis módszertant a folyamatos fejlesztés kultúrájába illesztették be. A Toyota és a Honda gyártósorain az agilis megközelítést a kis iterációs ciklusok és a teamek autonómiájának növelésére használják. Az agilis módszertan segíti a Kaizen-folyamatok gyorsabb és hatékonyabb megvalósítását. Az Egyesült Államokban az autóipari vállalatok, mint a Ford és a General Motors, egyre inkább az Ipar 4.0 technológiákra támaszkodnak és az agilis módszertant a digitális eszközök integrálásával ötvözik. A digitális platformok lehetővé teszik a gyártósori tevékenységek valós idejű monitorozását, az adatvezérelt döntéshozatalt és az azonnali problémakezelést, míg az agilis módszertan biztosítja, hogy a csapatok gyorsan reagáljanak a változásokra. A 2. táblázat áttekintést ad néhány autóipari szereplő agilitási szintjéről.

Termelési folyamatok agilis támogatása Az autóipari gyártási folyamatok hagyományosan strukturált, merev gyártósori munkára épülnek a gyártási és a költséghatékonyság szempontjai szerint tervezve. A változó piaci igények és a technológiai innovációk nyomán azonban ezek mára rugalmatlan megoldásnak tekinthetők. Az agilis módszerek egyre nagyobb teret hódítanak a gyártási folyamatok támogatásában is. A legfontosabb eszközök és területek a következők (3. táblázat): Kanban: Az egyik legelterjedtebb módszer a gyártási folyamatok támogatására. A Kanban-táblák segítségével a csapatok nyomon követhetik a folyamat egyes lépéseit, az elakadásokat és a szűk keresztmetszeteket, így a problémák korai szakaszban felismerhetők. A Kanban módszert az autóipar évtizedek óta használja a gyártási folyamatok támogatására, így a módszer kiterjesztése a menedzsmentfolyamatokra jó kiindulási alap lehet, ugyanis a munkavállalók számára már ismert a gondolkodásmód. ⚫ Scrum a gyártósoron: Bár a Scrum alapvetően szoftverfejlesztésre lett tervezve, egyes gyártósorokon már sikeresen alkalmazzák rövid „sprint” ciklusok formájában. A csapatok heti találkozókon értékelik az előrehaladást és a gyártási folyamatok fejlesztési lehetőségeit. A Scrumhoz hasonló módszertan szintén megjelenik az autóipari vállalatok egyes szintjein. Egy példa a napi termelési megbeszélések, amelyeknek a felépítése és menete hasonló az agile-ból ismert Scrumhoz. Ez a módszer lehetővé teszi a csapatok számára, hogy rendszeres találkozók során értékeljék a folyamat előrehaladását és az esetleges fejlesztési lehetőségeket. Folyamatos fejlesztés (Kaizen): A Kaizen, mint a Lean gyártás alapelve, jól kiegészíti az agilis módszertant. Az agilis szemlélet segíti a folyamatos fejlesztés kultúráját a gyártási folyamatban, ahol a kis, de állandó fejlesztések hosszú távon jelentős eredményeket hoznak. A Kaizen alkal mazása során számos eszköz segíti a gyártási folyamatokat (pl. PDCA-ciklus, 5S). A Kaizenmódszer és -gondolkodás összhangban van az agilis gondolkodással, ugyanis mindkettő arra törekszik, hogy a csapatok gyorsan és rugalmasan reagáljanak a felmerülő problémákra, és a fejlesztéseket apró, kezelhető lépésekben vezessék be.

Az agilis módszerek alkalmazásának egyik legnagyobb előnye a gyártási folyamatban az iteratív fejlesztési megközelítés. A hagyományos gyártási modellekben a tervezés és a gyártás szigorúan különválik, és a változtatások költségesek lehetnek. Az agilis módszertan lehetővé teszi a folyamatos visszacsatolásalapú fejlesztést, ahol a gyártás során folyamatosan gyűjtik a visszajelzéseket és a termék vagy gyártási folyamat változtatásait azonnal beépítik. Az agilis gyártórendszerek valós - mért - hatékonyságával kapcsolatban egyelőre korlátozott szakirodalom áll rendelkezésre. Egy kapcsolódó kutatás a megmunkálási folyamatokat vizsgálta, ahol dedikált, rugalmas és agilis gyártórendszerek kerültek összehasonlításra [14]. A kutatás eredménye alapján bizonyos helyzetekben az agilis gyártórendszer előnyt jelenthet a dedikált és rugalmas gyártósorokkal szemben. A különböző rendszerek összehasonlítása a 3. táblázatban látható.

A kutatás következtetése, hogy az agilis gyártórendszerek alkalmazása abban az esetben a legelőnyösebb pénzügyileg, amennyiben adott termékcsaládokon belül minél nagyobb a termékvariánsok száma. Ebben az esetben ugyanis az agilis gyártórendszer gyors reagálási képessége kihasználásra kerül, azonban nem igényel olyan mértékű beruházást, mint egy rugalmas gyártórendszer, amely előnyei akkor érvényesülnek, ha a termékcsaládok változatossága nagyobb, mint a termékvariánsok változatossága. Az autóiparra jellemző, hogy a különböző termékcsaládokon belül termékvariánsokat fejlesztenek, így az agilis gyártórendszer megfelelő optimumot jelenthet a piaci környezet gyors változásait figyelembe véve. A gyártási folyamatok agilis támogatása különösen fontos az olyan gyártási sorok esetében, ahol a technológia gyorsan változik, vagy a termék még kísérleti fázisban van. Az akkumulátorgyártás területén például a folyamatos iteráció segít abban, hogy a technológiai fejlesztéseket gyorsan integrálják, minimalizálva az állásidőt és maximalizálva a termelékenységet. Az agilis kultúra középpontjában a csapatmunka, a folyamatos kommunikáció és az iteratív fejlesztés áll. Gyártási környezetben ez azt jelenti, hogy a különböző gyártási folyamatokban dolgozó csapatok nem izoláltan tevékenykednek, hanem megosztják egymással a tapasztalatokat és közösen keresnek megoldásokat a felmerülő problémákra. Az agilis kultúra bevezetéséhez szükséges az autonómia növelése a csapatok számára. A hagyományos gyártási környezetekben a döntéshozatal gyakran centralizált, míg az agilis módszerek a helyi tudásra építenek. Éppen ez teszi lehetővé, hogy gyorsabban reagáljanak a problémákra és a változó körülményekre. Az agilis kultúra gyártási folyamatokba való bevezetése fokozatos változást igényel. A sikeres implementáció általában a következő lépések szerint valósulhat meg: 1. Tudatosság növelése: Az első lépés az agilis módszertan alapelveinek megismertetése a vezetőkkel és a gyártósori csapatokkal. Ennek keretében belső tréningek, workshopok és gyakorlati bemutatók segíthetnek abban, hogy a munkavállalók megértsék az agilis kultúra alapjait és előnyeit. 2. Pilot projektek indítása: A gyártási folyamat egy kisebb részén érdemes először bevezetni az agilis módszertant, így a csapatok kockázatmentesen kipróbálhatják az új munkamódszereket. A pilot projektek során szerzett tapasztalatok alapján további finomításokra van lehetőség. 3. Folyamatos visszajelzés: Az agilis kultúra szerves része a folyamatos visszajelzés. A pilot projektek lezárása után rendszeres értékelő megbeszéléseket kell tartani a csapatokkal, hogy feltárják az esetleges nehézségeket, és finomítsák a folyamatokat. 4. Teljes skálázás: Miután a pilot projektek sikeresen zárultak, az agilis módszertant fokozatosan be lehet vezetni a teljes gyártósoron. Ehhez azonban szükség van a felső vezetés támogatására és a megfelelő erőforrások biztosítására.

Zárszó Az autóipar agilis szemléletre történő átállása nem pusztán egy technológiai és folyamatmenedzsment-változás. Olyan kulturális átalakulásról van szó, amely alapjaiban formálhatja át a vállalatok működését. Az agilis eszközök bevezetése nem lehet szigetszerű akció, egy piaci és technológiai változásokból levezetett, hosszú tanulási folyamat vezethet eredményre. A jövőben az agilis megközelítés mélyebb beágyazódása várható az autóipari vállalatok működésébe, különösen az Ipar 4.0 technológiák mentén. Az önvezető járművek fejlesztése és gyártása különleges kihívásokat támaszt a rugalmasság és az innovációs sebesség terén. Az agilis módszertan itt különösen fontos szerepet játszhat, mivel az autonóm járművek folyamatos fejlesztést és tesztelést igényelnek, amit a hagyományos lineáris fejlesztési modellek nem képesek kielégíteni. Az elektromos járművek (EV) piaca robbanásszerűen növekszik, ami új kihívásokat hoz a gyártás terén is. Az agilis módszertan segíthet az EV gyártási folyamatok gyors optimalizálásában, a beszállítói láncok kezelésében és a fenntarthatósági célok elérésében. A digitális technológiákkal és a fenntarthatósági törekvésekkel kombinálva az agilis módszertan hosszú távon is képes támogatni a vállalatok versenyképességét. A jövőben az agilis módszertan egyre nagyobb szerepet játszhat az önvezető járművek, elektromos autók és más új technológiák fejlesztésében és gyártásában, megerősítve az autóipar globális szereplőinek pozícióját a piacon. Az autóipari beruházások és fejlesztések minden korban jelentős kockázatot hordoztak és hordoznak. Magyarország számára a legfontosabb kérdés, hogy készen állunk-e azokra a kihívásokra, amelyek előttünk állnak az elektrifikáció kapcsán. Az belátható, hogy az ipari szereplők alkalmazkodóképessége és rugalmassága kulcstényező lesz a továbbiakban is. Habár a helyi törekvések nem képesek a globális ellátási lánc problémáit átfogóan kezelni, nem is ez az elsődleges céljuk. Egy nemzetközi változásoknak erősen kitett, ugyanakkor az ország számára jelentős iparág esetében a fókuszban a reziliencia növelése és a rugalmasság biztosítása áll az esetleges kedvezőtlen változások esetére.

Köszönetnyilvánítás A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK RÉSZEKÉNT A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

Forrás: Minőség és Megbízhatóság