A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) által meghirdetett Tudományos mecenatúra program célja a kiváló magyar kutatók és kutatások hazai és nemzetközi láthatóságának erősítése – fiatal kutatók külföldi konferenciákon való részvétele, itthon rendezett nemzetközi tudományos konferenciák, valamint tudománynépszerűsítő aktivitások révén.
Az Egyesült Államoktól Dél-Koreáig vehet részt októbertől kezdődően 195 fiatal magyar kutató tudományos konferenciákon, hogy bővítsék tudásukat, tapasztalataikat és szakmai kapcsolataikat. Itthon 111 nemzetközi konferencia valósul meg a legkülönfélébb témákban, a klímaváltozástól az atomfizikáig. Ötvenkilenc kutató hozza közelebb a tudomány eredményeit a laikus érdeklődőkhöz nagyszabású tudománynépszerűsítő akciók, főleg közösségimédia-produkciók és ismeretterjesztő kiadványok révén olyan változatos tudományterületeken, mint a vírusvadászat, az öregedés lassítása, a rákkutatás legújabb vívmányai, a víz alatti robotika vagy éppen a mindennapi életünk fontos részét képező mikroorganizmusok vizsgálata.
Mindez a magyar kormányzat Tudományos mecenatúra programjának köszönhetően, amely a fenti három alprogram keretében az eredetileg tervezett egymilliárd helyett 2,5 milliárd forinttal támogat 365 projektet, elősegítve, hogy tovább növekedjen a hazai tudományos eredmények láthatósága, intenzívebbé váljon a magyar kutatói közösség bekapcsolódása a nemzetközi tudományos vérkeringésbe és közelebb kerüljön a tudomány az emberekhez. A három alprogramra összesen 452 érvényes pályázat érkezett, amelyek színvonalát jól jelzi, hogy a bírálók a beadott projekttervek 80 százalékát tartották támogatásra érdemesnek. „Csak akkor lehetünk sikeresek, ha magyar kutatóink, egyetemeink, kutatóintézeteink szervesen beágyazódnak azokba a nemzetközi tudományos hálózatokba, amelyekből megszülethetnek az előremutató kutatási eredmények” – hangsúlyozta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a pályázat eredményeit bejelentő rendezvényen.
Néhány kutatót arra kértünk, ossza meg olvasóinkkal, milyen lehetőségeket nyújt számukra a Tudományos mecenatúra program, és hogyan profitálhat belőle a nagyközönség.
RÉSZVÉTEL KÜLFÖLDI KONFERENCIÁN Mesterséges intelligencia és digitális átállás Kalapos András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének munkatársa Floridában vesz majd részt a mesterséges intelligencia kutatásában meghatározónak számító nemzetközi konferencián [International Conference on Machine Learning and Applications (ICMLA)]. „Ez a konferencia a mesterséges intelligenciát kutató tudósok nemzetközi találkozója, ahol a legújabb kutatási eredményeket és technológiai fejlesztéseket mutatják be. Az esemény átfogó témaköröket ölel fel a mesterséges intelligencia és gépi látás területén, továbbá különös figyelmet fordít a tudományterületen elért eredmények gyakorlati alkalmazására és az ipari felhasználására. A konferencián való részvétel lehetőséget nyújt a kutatásaim során kidolgozott módszerek, algoritmusok értékelésére és fejlesztésére, valamint széles körű szakmai kapcsolatépítésre. Ezenfelül növeli a kutatásaimnak helyet adó intézet, azaz a BME hírnevét is, és módot ad a hálózatépítésre a nemzetközi tudományos közösségben.” Szedmák Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének oktató-kutató munkatársa egy szintén egyesült államokbeli rendezvényen mutatja be a kutatási eredményeit. „A HICSS a világ vezető konferenciája az információtechnológiai menedzsment témakörében, 1968 óta, amelyen a szakterület meghatározó tudósai gyűlnek össze a világ csaknem 80 országából. A rendezvény lehetőséget ad arra, hogy bemutassam és megvitassam a hazai önkormányzatok digitális átállásának tapasztalatait, illetve megismerjem a kapcsolódó nemzetközi legjobb gyakorlatokat. Előadást is fogok tartani, amelynek címe: Digitális transzformációs tanulási görbe a közigazgatás szektorában. Ebben arra mutatok rá, hogy a közszféra digitalizálása jelentős hatékonyságnövekedéshez vezet, de ez a hatékonyságnövekedés nem azonnali; többéves tanulási időszakot igényel. A digitalizáció pozitív hatással van a papíralapú tranzakciókra is, átalakítva és optimalizálva a folyamatokat mind az elektronikus, mind a hagyományos formátumok esetében.” NEMZETKÖZI KONFERENCIA SZERVEZÉSE Stresszes növények Dr. Györgyey János, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa és munkatársai a Federation of European Societies of Plant Biology (FESPB – Növénybiológiai Társaságok Európai Szövetsége) kétévente esedékes konferenciáját szervezik meg jövőre Budapesten. „A szervezet kétévente megrendezett növénybiológiai konferenciái 46 éves múltra tekintenek vissza, és Európa legismertebb és legelismertebb ilyen témájú rendezvényei közé tartoznak. A rendezvényeken a növénybiológiához tartozó összes részterületet áttekintik, a klasszikus növényélettantól és stresszélettantól a sejtbiológián, a molekuláris genetikán és genomikán át a növények fejlődésbiológiájáig és a növényi biokémiáig. Nemcsak elméleti, hanem agrár-biotechnológiai fejlesztéseket előkésztő gyakorlati kutatásokról is szó esik ilyenkor. A rendezvények kiváló találkozási lehetőséget biztosítanak a legkülönbözőbb növényi szervezeteket – algákat, modellnövényeket, termesztett gazdasági növényeket – kutató szakembereknek. Büszkék vagyunk rá, hogy 2000 után jövőre ismét mi rendezhetjük meg ezt a rangos eseményt. Ezzel lehetőséget kapunk arra is, hogy megerősítsük helyünket, és új kapcsolatokat építsünk ki a tudományterületen, őrizve a magyar növénybiológiai kutatások hagyományait és jó hírét Európában.” TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTÉS A mikrobák világa Dr. Pongor Csaba István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara Rendszerbiológiai Kutatócsoportjának kutatója Molekuláktól ökoszisztémákig: mikrobák a biotechnológia, az egészség és a környezet szolgálatában címmel indít tudományos népszerűsítő sorozatot. „Sorozatunk célja, hogy megismertessük a szélesebb közönséggel a modern biológia ésbio technológia vívmányait, és rajtuk keresztül közelebb hozzuk a karunkon folyó munkát is az emberekhez. A projektben a sejtbiológia és a mikrobák, azaz a szabad szemmel nem látható baktériumok és gombák világába kalauzoljuk el a nagyközönséget. Megmutatjuk, hogyan alakulnak ki a sejtek molekuláris szintű működéséből komplex mikrobaközösségek. Mikrobákkal a kertünktől a bélrendszerünkig szinte mindenütt találkozhatunk. Fontos részét képezik a mindennapi életünknek is, hiszen nélkülük nem kerülne az asztalunkra joghurt és kefír, a poharunkba bor és sör.
A projekt célcsoportja az általános és középiskolás diákok, illetve az ő szüleik és tanáraik.
Otthon elvégezhető kísérletekkel és tantermi közösségben megválaszolható izgalmas, játékos kérdésekkel, nyereményjátékokkal egyaránt megpróbáljuk minél mélyebben bevonni a közönséget a programba. Megmutatjuk, hogyan lehet a konyhánkban molekuláris szinten vizsgálni az enzimek hatását, miként tudunk DNS-t izolálni, hogyan csapathatunk ki fehérjéket sajtkrém gyártásához, illetve miképpen tenyészthetünk hasznos penészt kenyérre kent kéksajtból. Célul tűzzük ki hatékony cellulózkomposztáló mikrobaközösségek felkutatását is. A részvevők komposztból vagy talajból vett mintákat vizsgálnak, a háztartásokban is rendelkezésre álló módszerekkel. A legérdekesebb mintákat beküldők közül választjuk ki azokat, akik részt vesznek a minták laboratóriumban történő továbbvizsgálásában. Bízunk benne, hogy a közösségi tudományon keresztül sok érdeklődőt el tudunk érni, és a játékosan megszerzett tudás mélyen rögzül majd programunk részvevőiben.”
Forrás: Magyar Nemzet