A nagyrészt 2016-ban és 2017-ben, valamint részben 2018-ban támogatást nyert, mintegy 5700 projekt kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményre gyakorolt hatása a következő évek K+F ráfordítási adataiban és innovációs rangsoraiban érvényesülhet.

A rangsor összképe az Európai Unió innovációs teljesítményéről

Az Európai Bizottság által összeállított Európai Innovációs Rangsor (European Innovation Scoreboard, EIS) egyike azoknak az eszközöknek, amelyek nemzetközi kitekintésben segítenek értékelni az Unió és azon belül az egyes tagországok innovációs teljesítményét.  

Az eredmények alapján Európa vezető szerepet tölt be a gyógyszeriparban, a gépgyártásban, a divatiparban, amely területek a globális K+F beruházások 20%-át és a kiváló publikációk egyharmadát teszik ki. Erős az ún. inkrementális, azaz lépésről lépésre történő innovációban, és halad előre az olyan kulcsfontosságú technológiák terén is, mint a fotonika vagy a biotechnológia.  

A 2018-as EIS javuló teljesítményt jelez, és pozitív kilátásokra ad okot. Azonban míg az Egyesült Államokkal, Japánnal és Kanadával szemben fennálló innovációs szakadék mérséklődése várható, addig Dél-Korea továbbra is kiemelkedik, Kína pedig nagyon gyorsan zárkózik fel.  

Az EU innovációs teljesítménye átlagosan 5,8 százalékponttal nőtt 2010 óta. Ugyanakkor az alacsonyabb és a magasabb innovációs szinten álló tagállamok eredményei nem közeledtek egymáshoz. 2010 óta 18 országban nőtt az innovációs teljesítmény, 10 tagállamban pedig csökkent. A legnagyobb mértékben Litvánia, Málta, Hollandia és az Egyesült Királyság innovációs teljesítménye javult, míg Cipruson és Romániában csökkent a leginkább.

Hazai innovációs összkép a rangsor szerint

Hazánk – a visegrádi négyekhez hasonlóan – továbbra is a 14 úgynevezett „mérsékelt innovátorként” számon tartott nemzet között van a 28 uniós tagállam teljesítményét mérő rangsorban. A mérsékelt innovátorok között Magyarország előtt szerepel például Csehország, Spanyolország és Portugália, mögöttünk többek között Szlovákia és Lengyelország.

A színes oszlopok a tagállamok 2017. évi teljesítményét ábrázolják 27 mutató legfrissebb adatainak felhasználásával, az EU 2010-es teljesítményéhez viszonyítva. A vízszintes vonalkák a tagállamok 2016. évi teljesítményét jelölik 27 mutató második legfrissebb adatainak felhasználásával, az EU 2010-es teljesítményéhez viszonyítva. A szürke oszlopok a tagállamok 2010. évi teljesítményét mutatják az EU 2010-es teljesítményéhez viszonyítva. Minden év vonatkozásában ugyanazt a mérési módszert alkalmazták. A szaggatott vonalak a teljesítménycsoportok közötti 2017. évi küszöbértékeket jelölik, a tagállamok 2017. évi teljesítményét az EU 2017-es teljesítményéhez hasonlítva.

Az uniós tagállamok innovációs teljesítménye, 2018
Forrás: European Innovation Scoreboard 2018, Main Report, 13. old.

Az EU 2010-es átlagos szintjéhez képest (EU=100) Magyarország pozíciója 2017-ben 69,6, míg 2016-ban 67,7 volt. A hosszabb idősor alapján elmondhatjuk, hogy 2017-re sikerült elérni a 2010-es szintet (69,7). A 2012-ben 68,5-ről 65,3-ra történt visszaesés után folyamatosan javul az index.

Összesített innovációs indikátor (Summary Innovation Index) a 2010-es EU átlaghoz képest
Forrás: European Innovation Scoreboard 2018, EIS_2018_DB_Eng (összesítő Excel-tábla)

Milyen a hazai innovációs teljesítmény az Európai Innovációs Rangsor mutatói szerint?

A legfrissebb Európai Innovációs Rangsor alapján hazánk innovációs teljesítménye az indikátorok több mint felében (a 27-ből 15-ben) kisebb-nagyobb növekedést mutat 2010–2017 között. Ezek között találunk ún. output és input jellegű mutatókat is.

Az input jellegű adatok sorába tartoznak például a K+F ráfordítást, a kockázati tőkét, a foglalkoztatottságot és képzettséget leíró adatok  csakúgy, mint az infrastruktúrára vagy az együttműködésekre vonatkozó értékek. Ezek azok a mutatók, amelyek javulása jelzi, hogy közvetve (például a foglalkoztatottság, a képzettség ösztönzésére) vagy közvetlenül (például a ráfordítások révén) növekvő erőforrás jut az innovációs ökoszisztéma egészébe. Az output jellegű adatok pedig az innovációs lánc egészének eredményeit fejezik ki. Ebbe beletartozik a K+F tevékenység nemzetközi szinten is általánosan elismert legfontosabb mérőszáma, a publikációk száma, valamint a szabadalmak, a szellemi tulajdon kezelése, a vállalatok esetében pedig például az exportteljesítmény.

Az input jellegű mutatókat tekintve 2010 és 2017 között a legnagyobb a növekedés hazánk az EU teljesítményéhez képest mért relatív pozíciójában (a 2010-es pozíciót 100-nak tekintve) az alábbiak esetében mutatható ki (az egyes indikátorok mögött feltüntetett évszám jelzi az EIS készítésekor elérhető legfrissebb adat évszámát, például a 2016-os évszám a ráfordítás indikátor mellett azt jelzi, hogy a mutató a 2016-ban K+F célra felhasznált források adatai alapján került a 2018-as EIS rangsorba):

• Kockázati tőkebefektetések (251,9%), 2017;
  
• Az üzleti (magán-) szektor K+F ráfordításai (139,7%), 2016;
  
• Széles sávú internet-lefedettség (177,8%), 2017;
  
• Vállalkozások által biztosított IKT képzések (133,3%), 2017.
  

Az input adatoknál maradva, a legnagyobb visszaesést 2010 és 2017 között az alábbi indikátorok mutatják

• Felsőfokú végzettséggel bírók aránya (Magyarország 2010-es, az EU-hoz képest mért pozícióját 100-nak tekintve: 77,1%), 2017;
  
• Az állami szektor számára biztosított K+F ráfordítások (42,9%), 2016;
  
• Az állami K+F ráfordítás társfinanszírozása magánforrásból (63,4%), 2015;
  
• Innovációból (akár a piac akár a vállalat számára újdonság) eredő értékesítés (70%), 2015.
  

A hazai vonatkozásban nagyrészt 2016-os kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítási adatokat használó Európai Innovációs Rangsor országjelentése kiemeli a hazai költségvetési kutatás-fejlesztési ráfordítások csökkenését mutató indikátort. Ez az adat az adott évben a kutatóhelyek által elköltött forrásokat jelenti, tehát nem azonos a kutatóhelyek által az adott évben pályázati úton elnyert  forrásokkal, amelyek felhasználása több év alatt történik, a projektek megvalósításának ütemében. A 2016-os csökkenés után 2017-ben a K+F ráfordítás jelentős növekedése várható, amely adatokat 2018 júliusában teszi közzé  a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2016-os K+F ráfordítási adatra vonatkozóan az NKFI Hivatal már közzétette, hogy a költségvetési ráfordítások 2016-os visszaesésében szerepet játszik, hogy 2016-ban a 2007–2013-as programozási ciklus forrásai már nem, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pályázatai pedig még nem jelenhettek meg a KSH-adatokban.

Az innovációs rangsorban számos olyan mutató szerepel, amely jelentősen meghatározza az innovációs ökoszisztéma működését és versenyképességét, de KFI szakpolitikai eszközzel közvetlenül nem befolyásolható. Ilyen például a felsőfokú végzettséggel bírók aránya vagy  a vállalkozások mindenkori makrokörnyezetének állapotát befolyásoló jellemzők (értékesítési, foglalkoztatási adatok).

Az output jellegű adatokat tekintve a legnagyobb növekedés az alábbi indikátorokban mutatható ki.

• Részvétel nemzetközi tudományos publikációkban (Magyarország 2010-es, az EU-hoz képest mért pozícióját 100-nak tekintve: 161,3%), 2017;
  
• Védjegy bejelentések (122,5%), 2017.
  

A publikációs tevékenység a tudományban a legfontosabb, nemzetközileg is elismert, elfogadott mérőszám. Jelenleg nem áll rendelkezésre más adat, amely nemzetközi szintű összehasonlítást tenne lehetővé. Ezen belül is kiemelten fontos a nemzetközi szintű publikációkban bekövetkezett javulás, hiszen egyértelműen a minőségi kutatás irányába való elmozdulásra utal. A következő években a Részvétel nemzetközi tudományos publikációkban mutató további erősödése várható. Ezt ösztönzi, hogy az NKFI Hivatal 2017 óta új pályázati felhívás keretében támogatja azokat a munkájukat Magyarországon végző és kiemelkedő, jelentős nemzetközi hatású eredményeket elért kutatókat, akik tudományos közleményükkel a szakterületük felső 5 százalékába tartozó idézettséget értek el a megjelenést követő két éven belül. 

A legnagyobb csökkenés Magyarország pozíciójában az EU-hoz képest 2010 és 2017 között a kkv-k innovációs teljesítményében mutatható ki. A kkv-k termék/eljárás innovációja esetében Magyarország 2017-es, az EU-hoz mért relatív pozíciója 2010-hez képest (a 2010-es szintet 100-nak tekintve) 64,6%, a kkv-k szervezeti/marketing innovációja 47%, kkv-k házon belüli innovációja 79,5%. A kkv-kkal foglalkozó Innovátorok dimenzióval kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy ebben a kategóriában csak kétévente történik adatgyűjtés ¹ és az idei jelentés a 2009–2015-ös időszak adatait öleli fel, amelyben a 2015. évre is a 2014-es felmérés adatait használták fel. Ennél az adatnál tehát hangsúlyozottan igaz, hogy a nemzetközi adatgyűjtésekben bekövetkező késések miatt a rangsor korábbi adatokra támaszkodik, amelyekben a legújabb szakpolitikai eredmények hatása nem érzékelhető.

A 2015-ben kialakított kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázati rendszerben célzott ösztönzőként jelentek meg az ipari szereplők, illetve a felsőoktatási, akadémiai kutatóhelyek együttműködését erősítő programok.

Ide sorolandók a felsőoktatási és ipari együttműködési központok létrehozását célzó felhívások, amelyek keretében 2017-ben országszerte nyolc helyen mintegy 35 milliárd forintos támogatással, valamint a vállalatok hozzájárulásával indulnak együttműködési központok. De idetartoznak az innovatív vállalkozások exporttevékenységét hazai és uniós forrásból ösztönző felhívások is, amelyek 2016–2017-ben 15 milliárd forintos keretösszeggel jelentek meg.

A kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményének ösztönzésére jelent meg a KFI versenypályázatok között 2017-ben a KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén – GINOP-2.1.8-17 elnevezésű konstrukció. A felhívás célja a hazai mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése adaptív technológiai innovációs tevékenységek támogatásával. Olyan eszközök, immateriális javak beszerzését támogatja, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre, és beszerzésük révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jöhet létre, illetve ezek piaci bevezetésére kerülhet sor.

Ugyancsak hazánk fejlesztésre szoruló innovációs területeit célozza az Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff) GINOP-2.1.5-15 című pályázat. E konstrukció az innovációs ökoszisztéma magvető fázisának szereplői – az induló startup és spinoff vállalkozásokat támogató inkubátorok, akcelerátorok és gyors növekedési potenciálú, induló innovatív vállalkozások – számára nyújt ösztönzést, fejlődésük, nemzetközi piacra lépésük segítése érdekében. 

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célzó, a kkv-k számára 2020-ig elérhető európai uniós támogatásoknak csak egyötöde (424 milliárd forint) a kutatás-fejlesztési és innovációs célú forrás, az alábbi ábrán feltüntetett tematikus céloknak megfelelő támogatások várhatóan tovább erősítik a kis-és középvállalkozásokat.  

A hazai ráfordításokat illetően az NKFI Hivatal által kezelt NKFI Alap 2015 óta jelentősen megnövekedett keretösszeggel támogatja a vállalkozásokat. Az NKFI Alapból akkor 15 milliárd forint kifizetéssel ösztönözte a Hivatal a piaci szektor innovatív szereplőit, 2017-re a vállalkozásoknak kifizetett összeg közel 34 milliárd forintra nőtt. 

A 2015-ben megújult hazai kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázati rendszerben a rendelkezésre álló források kiegyensúlyozott felhasználása volt a cél, és a támogatási döntések adatai azt mutatják, hogy a vállalkozások és a kutatóhelyek, az alapkutatási és az innovációs programok kiegyensúlyozottan részesültek támogatásban.

2015-tól összességében közel 685 milliárd forintról született támogatói döntés, a nagyrészt 2016-ban és 2017-ben, valamint részben 2018-ban támogatást elnyert mintegy 5700 projekt kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményre gyakorolt hatása a következő évek K+F ráfordítási adataiban és innovációs rangsoraiban érvényesülhet.

A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek többségét az innovatív vállalkozások indították el 2015 óta:

• Az egyetemek és a kutatóintézetek nyertes projektjeinek a száma eddig közel 2000, a vállalkozásoké mintegy 3700.
  
• Míg a vállalkozások mintegy 325, addig az egyetemek, kutatóintézetek 317 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást nyertek el 2015 óta az uniós strukturális alapokból (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP, illetve Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, VEKOP), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
  

Az Európai Innovációs Rangsor összeállításának módszertanáról

A rangsor módszertanában szinte minden évben történik kisebb változás, a 2017-ben megjelent EIS elkészítése során viszont átfogó módosításra került sor. Teljes strukturális átrendeződés történt a módszertanban, aminek fő mozgatója az OECD 2016-os ajánlása volt. Az ajánlások egy részére reagálva tavaly öt új mutatót vezettek be, hat mutatót módosítottak, hármat pedig töröltek. Az új és módosított mutatók esetében a rangsor honlapján található interaktív eszköz adatsorait 2010-ig visszamenőleg is módosították. A módosítás alapvető célja egy-egy részfolyamat pontosabb leírása és mérése volt, hogy  a számítási módszertannal  jobban figyelembe vehessék  az egyes országok strukturális különbségeit. A  2018-ban kiadott  EIS-ben a fő mérési keretekben már nem történt változtatás. Ugyanakkor az adatok felülvizsgálata miatt az idei, 2018-as jelentésben a 2010-ig visszamenőleg kiszámolt adatok nem vethetők össze a tavaly (2017-ben publikált)  EIS- adatokkal. A korábbi évekről a 2018-as EIS-ben közölt adatok használhatók fel és vethetők össze egymással az elemzések során.

Idén is helytálló a megállapítás, miszerint bizonyos adatok csak késve állnak rendelkezésre egy nemzetközi összehasonlításhoz. A jelentés több adatkör esetében is csak a 2015. vagy 2016.  – néhány esetben a 2014. – évre rendelkezésre álló információkat használja fel legfrissebb adatként. A nemzetközi statisztikai adatforrások számára ugyanis plusz időt igényel a különböző nemzeti szintű statisztikai adatok összegyűjtése és összehangolása.

Az EIS 27 indikátort tartalmaz 10 csoportba – ún. innovációs dimenzióba – rendezve. Ezeknek az adatoknak az aggregálásával állítják elő az összesített rangsort. Az adatok sokrétűségét is mutatja, hogy az elemzés és az országrangsor összeállítása az EU belső piacért, iparért, vállalkozásokért és kkv-kért felelős főigazgatóságának koordinálásával zajlik.  

A rangsor módszertanát azonban szakmai kritikák is érik. Charles Edquist és Jon Mikel Zabala-Iturriagagoitia gazdaságkutatók a Research Evaluation című szakfolyóiratban közölt tanulmányukban (Viewpoint: The latest EU innovation index is out. It’s flawed) kifejtik, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy az EIS-ben szereplő mutatók között output és input jellegű mutatók egyaránt találhatók. Leegyszerűsítve az előbbi az innovációs teljesítmény eredményét, míg utóbbi a rendszer számára biztosított erőforrásokat mutatja be. Észrevételük szerint, ha nagyon jelentős inputot biztosít egy ország az innovációs rendszerébe, még akkor is kiemelkedő lesz az innovációs teljesítménye az EIS-ben, ha az outputok tekintetében rosszabb eredményt ér el az ország. Ez pedig nem tekinthető magas innovációs teljesítménynek. (Jelenleg minden indikátor ugyanolyan súllyal szerepel az összesített rangsor meghatározásában függetlenül attól, hogy input vagy output indikátor) A később csatlakozott országok – így pl. a kelet-európai országok – kevesebb inputot invesztálnak a rendszerbe, és ehhez képest nagyobb eredményt érnek el, ami összességében nagyobb teljesítményre utal. Az EIS a szerzők éleménye szerint az innovációs teljesítményt nem értelmezhető módon méri. Az input és output indikátorokat egymáshoz arányosítva kellene vizsgálni ahhoz, hogy az EIS a valódi teljesítményt tudja mérni.

További információ:

• Milyen a hazai innovációs teljesítmény a 2018. évi Globális Innovációs Index (WIPO) szerint?
  
• Európai innovációs eredménytábla (European Innovation Scoreboard - EIS)
  
• A Bizottság megjelentette a 2016. évi ipari K+F beruházási eredménytáblázatot
  
• Nemzetközi szaktekintélyek a KFI finanszírozás megújítása mellett
  
• Megjelent az Innovációs Unió 2015. évi eredménytáblája
  
• A Bizottság ismertette új innovációs mutatóját
  
  

^[1] Ez a szintén az Európai Bizottság által koordinált Közösségi Innováció-kutatási Felmérés (Community Innovation Survey, CIS).