Ön itt áll: A HivatalrólNemzetközi kapcsolatokNemzetközi szervezetekNemzetközi kutatási infrastruktúrákEurópai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
2018. január 05.
Utolsó módosítás: 2021. április 14.
Olvasási idő: 3 perc

CERNFő profilja a fizikai alapkutatás, az univerzum építőköveinek és működésének megismerése. A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a világ részecskefizikusainak fele dolgozik CERN-kísérleteken.

Az anyag elemi részecskéinek tanulmányozására különleges eszközök állnak a kutatók rendelkezésre: részecskegyorsítók és detektorok (a gyorsítók nagy energiákra gyorsítják fel a részecskenyalábokat, mielőtt azok egymásnak vagy álló célpontoknak ütköznének, a detektorok pedig megfigyelik és rögzítik az ütközéseket).

A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) jelenleg a világ legnagyobb kapacitású részecskegyorsítója.

Kutatási infrastruktúra rövid neve CERN
Angol név European Organization for Nuclear Research
Magyar név Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
Hivatalos honlap https://home.cern/
Alapítás éve 1954
ESFRI projekt/landmark nem ESFRI vonatkozású
Kutatási infrastruktúra székhelye Svájc, Genf
Tagországok száma 23
Részt vevő országok tag: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia
tagjelölt: Ciprus, Szlovénia
társult tag: Horvátország, India, Litvánia, Pakisztán, Törökország, Ukrajna
megfigyelő: Japán, Oroszország, USA, EU, JINR, UNESCO

Magyarország csatlakozása
1992
Magyarországi partnerintézmények Wigner Fizikai Kutatóközpont
Atommagkutató Intézet (ATOMKI),
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK),
Debreceni Egyetem (DE),
Eszterházy Károly Egyetem (EKE),
Cerntech Kft.
Államigazgatási képviselő Szabó István, helyettese: Kolossváryné Juhász Györgyi
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Stratégiai és Intézménykiválósági Főosztály
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Tel.: +36 1 795 2115
E-mail: gyorgy.juhasz@nkfih.gov.hu
Szakmai képviselő Lévai Péter
Wigner Fizikai Kutatóközpont
Tagdíjbefizetések alakulása 2015: 6 915 800 CHF (≈ 1 993 millió HUF)
2016: 6 741 250 CHF (≈ 1916 millió  HUF)
2017: 6 747 400 CHF (≈ 1 947 millió HUF)
2018: 6 868 150 CHF (≈ 2 026 millió HUF)
2019: 6 965 950 CHF (≈ 2 299 millió HUF)
2020: 7 516 200 CHF (≈ 2 480 millió HUF)

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

  • A hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg egyedülálló, költséges kutatási nagyberendezéshez.
  • Új eredmények, felfedezések lehetősége a fizikai alapkutatásban, amelyek későbbi fejlesztéseket alapoznak meg.
  • Az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a magyar felhasználók száma, évente 60-80 magyar kutató vett részt a különböző CERN kísérletek kutatásaiban, ez 2019-ben összesen 78 fő volt:
    ATLAS: 7 fő, CMS: 27 fő, ALICE: 26 fő, SPS: 6 fő, ISOLDE: 3 fő, NEUTRINO: 1 fő, egyéb: 8 fő).
  • Az elmúlt 5 évben (2015–2019) 17 diák vett részt az intézmény Technical Student Programjában.
  • A magyar ipari beszállítások volumene (megrendelések alapján):
    2014-ben 3 515 000 CHF;
    2015-ben 3 597 619 CHF;
    2016-ban 5 084 379 CHF;
    2017-ben 7 205 488 CHF;
    2018-ban 4 424 000 CHF;
    2019-ben 4 864 000 CHF.
    A beszállítások/tagdíjrészesedés arányában Magyarország a „well-balanced” országok közé tartozik.
  • A magyar állandó alkalmazottak létszáma a tagdíjrészesedés arányának megfelelő, az elmúlt 5 évben 11 új magyar munkatárssal bővült, ebből 2019-ben újabb 3 fővel, így összesen 17 fő / 2019 (0,64%), (13 kutató/mérnök, 3 technikus, 1 adminisztrátor, közülük 3 nő).
  • Egyéb státuszban (kutató, felhasználó stb.) 99 fő dolgozott 2019-ban.
  • Évi 3-5 magyar diák nyer felvételt a CERN Summer Student Programjába (17 fő/2015-2019), és 40-50 fizikatanár vesz részt szakmai tanulmányúton.
  • Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont működtette 2019 végéig a Wigner Adatközpontban a CERN Tier-0 szintű (First layer of the computing grid) számítógépközpontját.

A CERN LHC bemutatása


Utolsó módosítás: 2021. április 14.
CERN LHC ALICE kísérlet (A Large Ion Collider Experiment)
Az ALICE nehézion-detektor az LHC egyik kísérlete. Az extrém energiasűrűségen erősen kölcsönható anyag fizikájának tanulmányozása, ahol az anyag új fázisa, a kvark-gluon plazma (QGP) jelenik meg.
CERN LHC CMS kísérlet (Compact Muon Solenoid)
A CMS az LHC általános célú detektora.
Széles fizikai programja a standard modell (benne a Higgs-bozon) tanulmányozásától a sötét anyagot feltehetőleg alkotó extra dimenziók és részecskék kutatásáig terjed.