Ön itt áll: A HivatalrólNemzetközi kapcsolatokNemzetközi szervezetekNemzetközi kutatási infrastruktúrákEurópai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
2018. január 05.
Módosítás: 2022. október 05.
Olvasási idő: 3 perc

CERNA kutatási infrastruktúra fő területe a fizikai alapkutatás, az univerzum építőköveinek és működésének megismerése. A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a világ részecskefizikusainak fele dolgozik CERN-kísérleteken.

Az anyag elemi részecskéinek tanulmányozására különleges eszközök állnak a kutatók rendelkezésre: részecskegyorsítók és detektorok. A gyorsítók nagy energiákra gyorsítják fel a részecskenyalábokat, mielőtt azok egymásnak vagy álló célpontoknak ütköznének, a detektorok pedig megfigyelik és rögzítik az ütközéseket.

A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) jelenleg a világ legnagyobb kapacitású részecskegyorsítója. Magyarország legaktívabban a CMS és ALICE kísérletekben vesz részt.

Kutatási infrastruktúra rövid neve CERN
Angol név European Organization for Nuclear Research
Magyar név Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
Hivatalos honlap https://home.web.cern.ch
Alapítás éve 1954
ESFRI projekt/landmark nem ESFRI vonatkozású
Kutatási infrastruktúra székhelye Svájc, Genf
Tagországok száma 23
Részt vevő országok tag: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia
tagjelölt: Ciprus, Észtország, Szlovénia
társult tag: Horvátország, India, Lettország, Litvánia, Pakisztán, Törökország, Ukrajna
megfigyelő: Japán, Oroszország (2022. márc. 25-től felfüggesztve), USA, EU, JINR (2022. márc. 25-től felfüggesztve), UNESCO

Magyarország csatlakozása
1992
Magyarországi partnerintézmények Wigner Fizikai Kutatóközpont
Atommagkutató Intézet (ATOMKI),
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK),
Debreceni Egyetem (DE),
Eszterházy Károly Egyetem (EKE),
Cerntech Kft.
Államigazgatási képviselő Szabó István, helyettese: Kolossváryné Juhász Györgyi
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Stratégiai és Intézményi Kiválósági Főosztály
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Tel.: +36 1 795 2115
E-mail: gyorgy.juhasz@nkfih.gov.hu
Szakmai képviselő Lévai Péter
főigazgató
Wigner Fizikai Kutatóközpont
Tagdíjbefizetések alakulása 2018: 6 868 150 CHF (≈ 2 026 millió HUF)
2019: 6 965 950 CHF (≈ 2 299 millió HUF)
2020: 7 516 200 CHF (≈ 2 480 millió HUF)
2021: 8 029 550 CHF (≈ 2 716 millió HUF)
2022: 8 580 300 CHF (≈ 3 089 millió HUF)

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

  • Hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg egyedülálló, költséges kutatási nagyberendezéshez.
  • Új eredmények, felfedezések lehetősége a fizikai alapkutatásban, amelyek későbbi fejlesztéseket alapoznak meg.
  • Az elmúlt 5 évben évente 65-80 magyar kutató vett részt különböző CERN kísérletekben, ez 2021-ben összesen 71 fő volt:
    ATLAS: 7 fő, CMS: 27 fő, ALICE: 20 fő, SPS: 8 fő, AD:1 fő, ISOLDE: 3 fő, NEUTRINO: 1 fő, egyéb: 4 fő).
  • 2022 első negyedévében a CERN 68 hivatalosan regisztrált USER-t tartott nyilván magyar intézmények kiküldöttjeként: 38 fő a Wigner Fizikai Kutatóközpontból (Wigner FK, Budapest), 11 fő az Atommagkutató Intézetből (ATOMKI, Debrecen), 11 fő az ELTE-ről (Budapest), 6 fő a Debreceni Egyetemről (DE), 1 fő a Szegedi Egyetemről (SZTE), 1 fő a Gödöllői Egyetemről (MATE).
  • A magyar ipari beszállítások volumene (megrendelések alapján):
    2016 - 5 084 379 CHF;
    2017 - 7 205 488 CHF;
    2018 - 4 424 000 CHF;
    2019 - 4 864 000 CHF;
    2020 - 1 055 000 CHF.
  • A beszállítások/tagdíjrészesedés arányában Magyarország az ún „well-balanced” országok közé tartozik, második helyen Svájc mögött.
  • A magyar állandó alkalmazottak létszáma a tagdíjrészesedéssel arányos, 1 fő 2021-ben állt munkába az intézményben. 2021-ben összesen 17 fő magyar alkalmazott dolgozott a CERN-ben (0,64%), ebből 12 kutató/mérnök, 3 technikus és 2 adminisztrátor (közülük 3 nő).
  • 2021-ben egyéb státuszban (társult személyzet, kollaboráció, kutatócsere, képzés, stb.) 19 fő, míg felhasználóként (user) 71 fő dolgozott a CERN-ben (összesen 90 fő, 0,67%).
  • Az elmúlt 5 évben (2017-2021) a felhasználók száma 65-80 fő között mozgott.
  • Évente 100-110 személy áll kapcsolatban a CERN-i kutatásokkal magyar zászló alatt.
  • Évente 1-3 műszaki tanulmányokat folytató hallgató kap lehetőséget a CERN-ben, 2017-2021 között összesen 11 fő, ebből 3 fő 2021-ben.
  • Évente 1-2 fiatal magyar kutató nyer el ösztöndíjat a CERN doktori iskolájába, 2017-2021 között összesen 4 fő.
  • Évente 2-3 magyar diák nyer felvételt a CERN Summer Student Programjába, 2017-2021 között összesen 13 fő vehetett részt a programban. Hagyományosan évente 40-50 fizikatanár vesz részt CERN szakmai tanulmányúton.
  • 2019 végéig a Wigner Fizikai Kutatóközpont működtette a CERN Tier-0 szintű (First layer of the computing grid) számítógépközpontját a Wigner Adatközpontban.

A CERN LHC bemutatása


Utolsó módosítás: 2022. október 05.
CERN LHC ALICE kísérlet (A Large Ion Collider Experiment)
Az ALICE nehézion-detektor az LHC egyik kísérlete. Az extrém energiasűrűségen erősen kölcsönható anyag fizikájának tanulmányozása, ahol az anyag új fázisa, a kvark-gluon plazma (QGP) jelenik meg.
CERN LHC CMS kísérlet (Compact Muon Solenoid)
A CMS az LHC általános célú detektora.
Széles fizikai programja a standard modell (benne a Higgs-bozon) tanulmányozásától a sötét anyagot feltehetőleg alkotó extra dimenziók és részecskék kutatásáig terjed.