Kétévente nemzetközi összehasonlító adatokat gyűjt az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politikai és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól.

Lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, országcsoportok közötti különbségek és az időbeli változások nyomon követésére.

Adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes információkkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak az Európában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez.

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

Hagyomány és innováció: A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság kezdeményezte 2001-ben abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. Magyarország a kezdetek, 2001 óta folyamatosan részt vesz az ESS munkájában és fontos szerepet tölt az infrastruktúrához kapcsolódóan európai társadalomtudományi kutatások módszertani megújulását támogató az ESS-hez direkt módon köthető kezdeményezésekben.

Módszertani kiválóság: Az ESS kutatások talán legnagyobb erőssége és egyben értéke, hogy az adatfelvétel nagyon szigorú és folyamatosan ellenőrzött módszertani előírásainak köszönhetően ez vált az egyik legbiztosabb módszertani alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssé. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények.

A magyar társadalom hosszú távú trendjeinek kimutatása európai összehasonlításban: A kutatás állandó és változó egységekből áll: a sztenderd blokkoknak köszönhetően – ma már közel két évtizedre visszamenőleg – a népesség főbb társadalmi-gazdasági jellemzőire, politikai, közéleti attitűdjeire, értékpreferenciáira vonatkozó legitim módon összevethető adatsorok állnak a rendelkezésünkre. A hullámonként változó kérdés-blokkok ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az európai szinten aktuális társadalmi jelenségeket, problémákat vizsgálatára (úgy mint, például a klímaváltozással, energiapolitikával kapcsolatos vélemények, a digitalizáció, személyes jóllét, a demokrácia értelmezése, migrációval kapcsolatos attitűdök, az idősödéssel, illetve a jóléti állammal kapcsolatos attitűdök).

Közjószág, széleskörű hasznosulás a társadalomtudományban és a felsőoktatásban: Az ESS tudományos közjószág, szabadon hozzáférhető minden érdeklődő, kutató, oktató és diák, akár államigazgatási szervezetek és a média számára. Csak hazánkban 2500-nál több regisztrált felhasználóval rendelkezik, és közel kétszáz magyar szerzőségű tudományos publikáció született az elmúlt években az adatok felhasználásával (ennek fele nemzetközi publikáció). Ezzel kapcsolatban kiemelendő az ESS széleskörű használata a felsőoktatásban: a regisztrált felhasználók kétharmada egyetemi diák; szinte az összes nagy magyarországi egyetemen használják az ESS-t társadalomtudományi és módszertani képzésben. A felhasználók közel kétharmada (65,3%) diák, további közel 10%-a PhD-hallgató, 16%-a kutató (főiskolai, egyetemi oktató, illetve a kutatóintézet kutatója), 9%-át a civil szféra, a kormányzat, a közpolitikai think-thankek, illetve a privát szféra felhasználói teszik ki.

Nemzetközi beágyazottság: az ESS nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai társadalomtudósok nemzetközi kutatói hálózatokba beágyazódjanak. Az Európai Kutatási Infrastruktúrában közvetlenül részt vevő kutatókon túl az ESS okán több tucat nemzetközi együttműködésben elkészült publikáció bizonyítja az ESS jelentőségét a tekintetben, hogy a hazai kutatókat nemzetközi tudományos együttműködésékben csatolja.

Kutatási határterületek, multidiszciplináris témák: A klasszikus társadalomtudományi alkalmazás (politikatudomány, szociológia) mellett számos orvos- és egészségtudományi, pszichológiai, munka- és gazdaságtudományi, geográfiai, ökológiai valamint, management és innováció kutatásban adatforrást.

Az ESS ERIC bemutatása