Ön itt áll: A HivatalrólNemzetközi kapcsolatokNemzetközi szervezetekNemzetközi kutatási infrastruktúrákEurópai Társadalmi Felmérés (ESS ERIC)
Európai Társadalmi Felmérés (ESS ERIC)
2019. augusztus 12.
Utolsó módosítás: 2021. április 14.
Olvasási idő: 4 perc

European Social SurveyKétévente nemzetközi összehasonlító adatokat gyűjt az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politikai és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól.

Lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, országcsoportok közötti különbségek és az időbeli változások nyomon követésére.

Adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes információkkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak az Európában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez.

Kutatási infrastruktúra rövid neve ESS ERIC
Angol név European Social Survey
Magyar név Európai Társadalmi Felmérés
Hivatalos honlap https://www.europeansocialsurvey.org/
Alapítás éve 2001
ESFRI projekt/landmark landmark
Tagországok száma 25
Tagországok Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc (megfigyelő), Svédország, Szlovákia, Szlovénia
Vendégországok Albánia, Dánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Görögország, Grúzia, Spanyolország
Magyarország csatlakozása 2016
Magyarországi partnerintézmények Társadalomtudományi Kutatóközpont
Államigazgatási képviselő Takács Tamás
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Stratégiai és Intézménykiválósági Főosztály
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Tel.: +36 1 896 0503
E-mail: tamas.takacs@nkfih.gov.hu
Szakmai képviselő Ságvári Bence
tudományos munkatárs, Társadalomtudományi Kutatóközpont
Tagdíjbefizetések alakulása 2015: -
2016: 21 218 EUR (≈ 6,6 millió HUF)
2017: 43 710 EUR (≈ 13,5 millió HUF)
2018: 21 855 EUR (≈ 7,1 millió HUF)
2019: 21 855 EUR (≈ 7,6 millió HUF)
2020: 21 855 EUR (≈ 7,9 millió HUF)

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

Hagyomány és innováció: A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság kezdeményezte 2001-ben abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. Magyarország a kezdetek, 2001 óta folyamatosan részt vesz az ESS munkájában és fontos szerepet tölt az infrastruktúrához kapcsolódóan európai társadalomtudományi kutatások módszertani megújulását támogató az ESS-hez direkt módon köthető kezdeményezésekben.

Módszertani kiválóság: Az ESS kutatások talán legnagyobb erőssége és egyben értéke, hogy az adatfelvétel nagyon szigorú és folyamatosan ellenőrzött módszertani előírásainak köszönhetően ez vált az egyik legbiztosabb módszertani alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssé. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények.

A magyar társadalom hosszú távú trendjeinek kimutatása európai összehasonlításban: A kutatás állandó és változó egységekből áll: a sztenderd blokkoknak köszönhetően – ma már közel két évtizedre visszamenőleg – a népesség főbb társadalmi-gazdasági jellemzőire, politikai, közéleti attitűdjeire, értékpreferenciáira vonatkozó legitim módon összevethető adatsorok állnak a rendelkezésünkre. A hullámonként változó kérdés-blokkok ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az európai szinten aktuális társadalmi jelenségeket, problémákat vizsgálatára (úgy mint, például a klímaváltozással, energiapolitikával kapcsolatos vélemények, a digitalizáció, személyes jóllét, a demokrácia értelmezése, migrációval kapcsolatos attitűdök, az idősödéssel, illetve a jóléti állammal kapcsolatos attitűdök).

Közjószág, széleskörű hasznosulás a társadalomtudományban és a felsőoktatásban: Az ESS tudományos közjószág, szabadon hozzáférhető minden érdeklődő, kutató, oktató és diák, akár államigazgatási szervezetek és a média számára. Csak hazánkban 2500-nál több regisztrált felhasználóval rendelkezik, és közel kétszáz magyar szerzőségű tudományos publikáció született az elmúlt években az adatok felhasználásával (ennek fele nemzetközi publikáció). Ezzel kapcsolatban kiemelendő az ESS széleskörű használata a felsőoktatásban: a regisztrált felhasználók kétharmada egyetemi diák; szinte az összes nagy magyarországi egyetemen használják az ESS-t társadalomtudományi és módszertani képzésben. A felhasználók közel kétharmada (65,3%) diák, további közel 10%-a PhD-hallgató, 16%-a kutató (főiskolai, egyetemi oktató, illetve a kutatóintézet kutatója), 9%-át a civil szféra, a kormányzat, a közpolitikai think-thankek, illetve a privát szféra felhasználói teszik ki.

Nemzetközi beágyazottság: az ESS nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai társadalomtudósok nemzetközi kutatói hálózatokba beágyazódjanak. Az Európai Kutatási Infrastruktúrában közvetlenül részt vevő kutatókon túl az ESS okán több tucat nemzetközi együttműködésben elkészült publikáció bizonyítja az ESS jelentőségét a tekintetben, hogy a hazai kutatókat nemzetközi tudományos együttműködésékben csatolja.

Kutatási határterületek, multidiszciplináris témák: A klasszikus társadalomtudományi alkalmazás (politikatudomány, szociológia) mellett számos orvos- és egészségtudományi, pszichológiai, munka- és gazdaságtudományi, geográfiai, ökológiai valamint, management és innováció kutatásban adatforrást.

Az ESS ERIC bemutatása


Utolsó módosítás: 2021. április 14.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?