Az ESS ERIC kétévente felmérést készít és nemzetközi összehasonlító adatokat gyűjt az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politikai és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek a felmérés során, így az ESS lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, országcsoportok közötti különbségek összehasonlítására és az időbeli változások nyomon követésére.
Adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes információkkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak az Európában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez. Magyarország 2001, azaz a a projekt kezdete minden ESS adatfelvételi fordulóban sikeresen részt vett.
| Kutatási infrastruktúra rövid neve | ESS ERIC |
| Angol név | European Social Survey |
| Magyar név | Európai Társadalmi Felmérés |
| Hivatalos honlap | https://www.europeansocialsurvey.org/ |
| Alapítás éve | 2001 |
| ESFRI projekt/landmark | landmark |
| Tagországok száma | 27 |
| Tagországok | tag: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Magyarország, Németország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia megfigyelő: Svájc |
| Vendégországok | Az ESS felmérés 10. fordulójában (2020-22) Grúzia, Görögország, az Észak-Macedónia Köztársaság, Montenegró, Spanyolország és Szerbia vesz részt vendégként. A 10. adatfelvételi hullámban összesen 32 ország vesz részt. |
| Magyarország csatlakozása | 2016 |
| Magyarországi partnerintézmények | ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont |
| Államigazgatási képviselő |
Takács Tamás Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Stratégiai és Intézményi Kiválósági Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. Tel.: +36 1 896 0503 E-mail: tamas.takacs@nkfih.gov.hu |
| Szakmai képviselő |
Ságvári Bence tudományos főmunkatárs Társadalomtudományi Kutatóközpont |
| Tagdíjbefizetések alakulása | 2018: 21 855 EUR (≈ 7,1 millió HUF) 2019: 21 855 EUR (≈ 7,6 millió HUF) 2020: 21 855 EUR (≈ 7,9 millió HUF) 2021: 22 500 EUR (≈ 8 millió HUF) 2022: 22 500 EUR (≈ 9 millió HUF) |
A tagságból származó hazai előnyök, haszon
Hagyomány és innováció:
A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság kezdeményezte 2001-ben abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. Magyarország a kezdetek, 2001 óta folyamatosan részt vesz az ESS munkájában és fontos szerepet tölt az infrastruktúrához kapcsolódóan európai társadalomtudományi kutatások módszertani megújulását támogató az ESS-hez direkt módon köthető kezdeményezésekben.
Módszertani kiválóság:
Az ESS kutatások talán legnagyobb erőssége és egyben értéke, hogy az adatfelvétel nagyon szigorú és folyamatosan ellenőrzött módszertani előírásainak köszönhetően ez vált az egyik legbiztosabb módszertani alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssé. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények.
A magyar társadalom hosszú távú trendjeinek kimutatása európai összehasonlításban:
Az ESS állandó és változó egységekből áll: a sztenderd blokkoknak köszönhetően – ma már közel két évtizedre visszamenőleg – a népesség főbb társadalmi-gazdasági jellemzőire, politikai, közéleti attitűdjeire, értékpreferenciáira vonatkozó legitim módon összevethető adatsorok állnak a rendelkezésünkre. A hullámonként változó kérdés-blokkok ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az európai szinten aktuális társadalmi jelenségeket, problémákat vizsgálatára (úgy mint, például a klímaváltozással, energiapolitikával kapcsolatos vélemények, a digitalizáció, személyes jóllét, a demokrácia értelmezése, migrációval kapcsolatos attitűdök, az idősödéssel, illetve a jóléti állammal kapcsolatos attitűdök).
Közjószág, széleskörű hasznosulás a társadalomtudományban és a felsőoktatásban:
Az ESS tudományos közjószág, szabadon hozzáférhető minden érdeklődő, kutató, oktató és diák, akár államigazgatási szervezetek és a média számára. Csak hazánkban 3000-nél több regisztrált felhasználóval rendelkezik, és közel kétszáz magyar szerzőségű tudományos publikáció született az elmúlt években az adatok felhasználásával (ennek fele nemzetközi publikáció). Ezzel kapcsolatban kiemelendő az ESS széleskörű használata a felsőoktatásban: a regisztrált felhasználók kétharmada egyetemi diák; szinte az összes nagy magyarországi egyetemen használják az ESS-t társadalomtudományi és módszertani képzésben. A felhasználók közel kétharmada (65,3%) diák, további közel 10%-a PhD-hallgató, 16%-a kutató (főiskolai, egyetemi oktató, illetve a kutatóintézet kutatója), 9%-át a civil szféra, a kormányzat, a közpolitikai think-thankek, illetve a privát szféra felhasználói teszik ki.
Nemzetközi beágyazottság:
Az ESS nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai társadalomtudósok nemzetközi kutatói hálózatokba beágyazódjanak. Az Európai Kutatási Infrastruktúrában közvetlenül részt vevő kutatókon túl az ESS okán több tucat nemzetközi együttműködésben elkészült publikáció bizonyítja az ESS jelentőségét a tekintetben, hogy a hazai kutatókat nemzetközi tudományos együttműködésékben csatolja.
Kutatási határterületek, multidiszciplináris témák:
A klasszikus társadalomtudományi alkalmazás (politikatudomány, szociológia) mellett számos orvos- és egészségtudományi, pszichológiai, munka- és gazdaságtudományi, geográfiai, ökológiai valamint, management és innováció kutatásban adatforrást.
Az ESS ERIC bemutatása