Ön itt áll: A HivatalrólNemzetközi kapcsolatokNemzetközi szervezetekNemzetközi kutatási infrastruktúrákEurópai röntgenlézer-kutatóközpont (XFEL)
Európai röntgenlézer-kutatóközpont (XFEL)
Európai röntgenlézer-kutatóközpont (XFEL)
2018. január 10.
Utolsó módosítás: 2019. augusztus 12.
Olvasási idő: 2 perc

European XFELSpeciális rövid impulzusú, nagy fényességű röntgensugárforrás, amely alapvető jelentőségű az anyagi átalakulások dinamikájának meghatározása szempontjából.

Európa első és a világ legnagyobb működő keményröntgen-szabadelektronlézere.

Gazdasági társaság a DESY (Deutsches Elektronen-Synchroton) kutatási központban.

Tagsága révén Magyarország 1%-os részesedéssel rendelkezik a társaságban.

Kutatási infrastruktúra rövid neve European XFEL
Angol név European X-Ray Free-Electron Laser Facility
Magyar név Európai Röntgen-Szabadelektron Lézer Létesítmény
Hivatalos honlap www.xfel.eu
Alapítás éve 2009
ESFRI projekt/landmark landmark
Tagországok száma 12
Kutatási infrastruktúra székhelye Németország, Schenefeld
Részt vevő országok Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország (társult), Svájc, Svédország, Szlovákia
Magyarország csatlakozása 2009
Magyarországi partnerintézmények Wigner Fizikai Kutatóközpont
Államigazgatási képviselő Kolossváryné Juhász Györgyi
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Tel.: +36 1 795 2115
E-mail: gyorgy.juhasz@nkfih.gov.hu
Szakmai képviselő Vankó György
Tagdíjbefizetések alakulása 2015: 2 176 989 EUR (≈ 679,5 millió HUF)
2016: 2 220 750 EUR (≈ 691,4 millió HUF)
2017: 1 586 374 EUR (≈ 491 millió HUF)
2018: 1 121 245 EUR (≈ 358,7 millió HUF)

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

  • Hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg élenjáró, költséges kutatási infrastruktúrához.
  • Mérések, kísérletek végezhetők a részesedés által biztosított nyalábidő mértékéig.
  • Forradalmian új tudáshoz juthatunk a következő területeken: 1. ultragyors szerkezeti és elektrondinamika atomokban, molekulákban, oldatokban, nanoanyagokban; 2. nagy energiájú sűrű anyagok tulajdonságai; 3. biomolekulák és komplex biológiai rendszerek statikus szerkezete, illetve átalakulásai; az ennek nyomán megjelenő új technológiáknak nemcsak az ipari, hanem várhatóan a társadalmi hatása is jelentős lesz az egészségügy, a közlekedés és szállítás, a kommunikáció, az energia és a fenntarthatóság területén.
  • Erőfeszítések a természetbeni hozzájárulás irányába.
  • Potenciális ipari beszállítások a működéshez.
Utolsó módosítás: 2019. augusztus 12.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?