Az OECD az 1948-ban a Marshall-segély megvalósítására létrehozott, de nem sokkal később már a tagországok gazdasági együttműködését, a kereskedelem liberalizálását és a fizetési rendszer kialakítását is szolgáló Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet (Organization for European Economic Cooperation, OEEC) jogutódjaként 1961 szeptemberében kezdte meg működését. A párizsi székhelyű szervezet fő célja, hogy a gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság, a szabad kereskedelem elősegítése, az életszínvonal növelése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése révén hozzájáruljon a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Az OECD saját tagállamainak kormányai tapasztalatcseréihez globális környezetet kínál, annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak a hasonló kihívásokra. A világszervezet ezeken túlmenően nagy hangsúly fektet a nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitika hatékonyabb koordinációjának és koherenciájának a megteremtésére is.
A 34 tagország és számos megfigyelő ország delegáltjaik révén Bizottságokban és azok munkaszervezeteiben fejthetik ki véleményüket. A bizottságokat igazgatóságok fogják össze, az igazgatóságokat pedig az OECD Főtitkársága, amit a főtitkár (jelenleg a mexikói Angel Gurria) vezet. Az OECD harmadik pillére a Tanács, aminek tagjai a tagországok, amelyeket a nagykövetek által vezetett delegációk képviselnek.
Az OECD egyik legfontosabb, egyben legújabb szolgáltatása az Innovation Policy Platform (IPP) elnevezésű, a Világbankkal közös finanszírozásban és a Big Data mozgalom bűvöletében létrehozott, hiánypótló adatbázis. A platform célja, hogy a szakemberek, kutatók egy egyszerű és könnyen használható eszköz révén betekinthessenek az egyes nemzetek innovációs politikai döntéshozatali folyamataiba, ezáltal pedig átfogó képet kaphassanak a globális szabályozási trendekről.
Magyarország az OECD-ben
Magyarország 1996 óta OECD tag, ami hazánk számára lehetőséget nyújt, hogy részt vehessen a nemzetközi standardok kidolgozásában, érdekeit nemzetközi környezetben bemutathassa, valamint a fontos, de politikailag nehezen keresztülvihető strukturális reformokhoz érveket szolgáltasson.
Magyarország OECD Állandó Képviselete a nemzetközi szervezet vezetője Dr. Cséfalvay Zoltán nagykövet. A kis létszámú képviselet főként gazdasági kérdésekkel foglalkozó misszió, amely a magyarországi konszolidációs folyamat döntés-előkészítő szakaszaiban segíti a hazai szakembereket és döntéshozókat. A képviselet honlapja itt tekinthető meg.
Az OECD Nemzeti Tanácsa 2011. július 12-én alakult annak érdekében, hogy a Magyarország OECD tagságából fakadó előnyöket összehangolja és hatékonyabbá tegye. Az OECD Nemzeti Tanács egy olyan magas szintű szakmai fórum, amely a tagok számára a rendszeres párbeszéd lehetőségét, valamint egységes álláspontok kialakítását biztosítja. Az OECD Nemzeti Tanács tevékenységében minisztériumok, az OECD együttműködésben érintett bankok, valamint számos háttérintézmény vesz részt, elnöke Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. A Tanácsban a kutatás-fejlesztést és az innovációt az NKFI Hivatal képviseli. Az OECD Nemzeti Tanácsról bővebben itt olvashat.
Magyarország aktív tagja az OECD-nek, mintegy 250 bizottságban és munkacsoportban van magyar érdekeltség. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) két testületben, továbbá ezek munkacsoportjaiban lát el szakmai-képviseleti feladatokat:
-
Kutatási és Technológiai Szakpolitikáért felelős Bizottság (Committee for Scientific and Technological Policy, CSTP);
-
Iparért, Innovációért és Vállalkozói Szemléletért felelős Bizottság (Committee on Industry, Innovation and Entrepreneurship, CIIE).
OECD honlap: http://www.oecd.org/
Magyarország OECD melletti Állandó Képviselete: http://oecd.kormany.hu/magyarorszag-oecd-melletti-allando-kepviselete