Ön itt áll: A HivatalrólNemzetközi kapcsolatokNemzetközi szervezetekNemzetközi kutatási infrastruktúrákEurópai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
2018. január 05.
Utolsó módosítás: 2019. augusztus 29.
Olvasási idő: 2 perc

CERNFő profilja a fizikai alapkutatás, az univerzum építőköveinek és működésének megismerése. A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a világ részecskefizikusainak fele dolgozik CERN-kísérleteken.

Az anyag elemi részecskéinek tanulmányozására különleges eszközök állnak rendelkezésre: részecskegyorsítók és detektorok (a gyorsítók nagy energiákra gyorsítják fel a részecskenyalábokat, mielőtt azok egymásnak vagy álló célpontoknak ütköznének, a detektorok pedig megfigyelik és rögzítik az ütközéseket).

A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) jelenleg a világ legnagyobb kapacitású részecskegyorsítója.

Kutatási infrastruktúra rövid neve CERN
Angol név European Organization for Nuclear Research
Magyar név Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
Hivatalos honlap https://home.cern/
Alapítás éve 1954
ESFRI projekt/landmark nem ESFRI vonatkozású
Kutatási infrastruktúra székhelye Svájc, Genf
Tagországok száma 23
Részt vevő országok tag: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia
tagjelölt: Ciprus, Szlovénia
társult tag: India, Litvánia, Pakisztán, Törökország, Ukrajna
Magyarország csatlakozása 1992
Magyarországi partnerintézmények Wigner Fizikai Kutatóközpont
Atommagkutató Intézet (ATOMKI),
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK),
Debreceni Egyetem (DE),
Eszterházy Károly Egyetem (EKE),
Cerntech Kft.
Államigazgatási képviselő Szabó István, helyettese: Kolossváryné Juhász Györgyi
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
Tel.: +36 1 795 2115
E-mail: gyorgy.juhasz@nkfih.gov.hu
Szakmai képviselő Lévai Péter
Tagdíjbefizetések alakulása 2015: 6 915 800 CHF (≈ 1 993 millió HUF)
2016: 6 741 250 CHF (≈ 1916 millió  HUF)
2017: 6 747 400 CHF (≈ 1 947 millió HUF)
2018: 6 868 150 CHF (≈ 2 026 millió HUF)

A tagságból származó hazai előnyök, haszon

  • A hazai kutatók hozzáférése egy nemzetközileg egyedülálló, költséges kutatási nagyberendezéshez.
  • Új eredmények, felfedezések lehetősége a fizikai alapkutatásban, amelyek későbbi fejlesztéseket alapoznak meg.
  • Évente mintegy 70-80 magyar kutató vesz részt a különböző kísérletek kutatásaiban (2018-ban: ATLAS: 5 fő, CMS: 27 fő, ALICE: 20 fő, PS: 4 fő, RE: 1 fő, NEUTRINO: 5 fő, egyéb: 6 fő).
  • Az elmúlt 5 évben (2014–2018) 29 doktorandusz vett részt az intézmény PhD-programjaiban.
  • A magyar ipari beszállítások volumene (megrendelések alapján):
    2014-ben 3 515 000 CHF;
    2015-ben 3 597 619 CHF;
    2016-ban 5 084 379 CHF;
    2017-ben 7 205 488 CHF.
    A beszállítások/tagdíjrészesedés arányában Magyarország a „well-balanced” országok közé tartozik.
  • A magyar állandó alkalmazottak létszáma a tagdíjrészesedés arányához képest magas, 14 fő / 2018 (10 kutató/mérnök, 3 technikus, 1 adminisztrátor, közülük 3 nő).
  • Egyéb státuszban (kutató, felhasználó stb.) 98 fő dolgozott 2018-ban.
  • Évi 3-5 magyar summer student, fiatal kutató kap ösztöndíjat, és 40-50 fizikatanár vesz részt szakmai tanulmányúton.
  • Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont működteti a Wigner Adatközpontban a CERN Tier-0 szintű számítógépközpontját, amely szolgáltatásra 2019 végéit van szerződése.
Utolsó módosítás: 2019. augusztus 29.

CERN LHC ALICE kísérlet (A Large Ion Collider Experiment)
Az ALICE nehézion-detektor az LHC egyik kísérlete. Az extrém energiasűrűségen erősen kölcsönható anyag fizikájának tanulmányozása, ahol az anyag új fázisa, a kvark-gluon plazma (QGP) jelenik meg.
CERN LHC CMS kísérlet (Compact Muon Solenoid)
A CMS az LHC általános célú detektora.
Széles fizikai programja a standard modell (benne a Higgs-bozon) tanulmányozásától a sötét anyagot feltehetőleg alkotó extra dimenziók és részecskék kutatásáig terjed.